Kereső toggle

Hitlert apunak nevezték a romagyilkosságok vádlottjai

Egy hadsereget akartak létrehozni

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A romagyilkosságok vádiratából kimaradt momentumok és személyek legalább annyira érdekesek és fontosak, mint azok, amelyek belekerültek. A tisztánlátást egyelőre nem segítik a vádlottak, akik közül csak Csontos István volt hajlandó beszélni a bíróság előtt. Úgy tűnik, a védői stratégia arra épül, hogy a vádlottak csak részben ismerik be tettüket, a gyilkosságokat mindegyikük „eltolja" magától.

A múlt héten megkezdődött perben ismertetett vádirat szerint a halálkommandót olyan sajtóhírek ihlették, amelyek romák által elkövetett bűncselekményekről szóltak - mint például az olaszliszkai eset, amikor Szögi Lajos tanárt saját gyerekei szeme láttára lincselték meg. Az első-, másod- és harmadrendű vádlottak - Kiss Árpád és öccse, Kiss István, valamint Pető Zsolt - úgy érezték, hogy az igazságszolgáltatás nem tölti be megfelelően feladatát a cigány származású elkövetőkkel szemben, ezért saját maguk akartak példát statuálni. Elsőként Galgagyörkön csaptak le - ahol roma és nem roma családok között voltak konfliktusok -, de céljuk nem a gyilkolás volt. Az ügyészek szerint katonai precizitással megszervezett akció keretében 2008. július 21-én éjfél után több tüzelőállásból egyszerre lőni kezdtek a kiszemelt házakra sörétes és golyós fegyvereikből. Úgy érezték, nem értek el kellő hatást, ezért a folytatás mellett határoztak. A következő helyszíneken már előkerültek a Molotov-koktélok, és már sebesültek is voltak. (Lásd keretes írásunkat.) A fordulópontot a nagycsécsi támadás jelentette: miután a támadók agyonlőttek egy testvérpárt, felmérték, hogy nincs visszaút, és még elszántabbakká váltak.

Ha a rendőrség 2009 augusztusában nem csapott volna le a romagyilkosságokat vélhetően elkövető férfiakra, azok számlájára minden bizonnyal további és egyre brutálisabb gyilkosságok kerültek volna fel. A perben eddig egyedüliként megszólalt negyedrendű vádlott, Csontos István ugyanis elárulta: társai bővíteni akarták csoportjukat, „egy kis hadsereget akartak létrehozni". Ő maga az utolsó két támadásban vett részt - sofőrként. A bíróság előtt azt állította, hogy Tiszalökön azt hitte, vadászni mennek, utána pedig megfenyegették, hogy nem szállhat ki, különben a családján állnak bosszút. Így Kislétán is közreműködött.

Csontos azt is tagadta, hogy szélsőséges nézetei lennének. „Nem vagyok fasiszta, náci, rasszista! Nem érdekel, ki milyen bőrszínnel született!" - jelentette ki. Társait viszont nem kímélte: „Adolf Hitlert volt, amikor apunak szólították, gyakorlatilag nácik voltak" - jegyezte meg. (A gyanúsítottak ideológiai hátteréről lásd a miniportrékat.)

A többi vádlott nem tett vallomást. Korábbi rendőrségi vallomásaikban azonban ők is igyekeztek magukról eltolni a felelősséget. Kiss Árpád beismerte, hogy rálőtt, és Molotov-koktélt dobott romák által lakott házakra, de azt tagadta, hogy célzottan, emberölési szándékkal követte volna el cselekményét. Kiss István szintén tagadja a gyilkosságok elkövetését, a vallomásaiban csak annyit ismert el, hogy néhány támadásnál jelen volt, és cselekményével „egy súlyos társadalmi problémára akarta felhívni a figyelmet". Pető Zsolt pedig állítása szerint ott sem volt a támadásoknál.

A büntetőügyekben jártas Magyar György ügyvéd szerint most még nem lehet tudni, hogy a négy vádlott közül melyiket ítéli el a bíróság gyilkosságért. A büntető törvénykönyv kilenc minősítését ismeri az emberölésnek, ebből öt szerepel a vádiratukban, és erre már kiszabható az életfogytig tartó szabadságvesztés. Szerinte elképzelhető, hogy Csontos István „ki tud sétálni az ügyből”, ha bizonyítani tudja, hogy tévedésben volt, vagy presszionálták, hogy vezesse az autót a helyszínekre. Hozzátette: ilyen súlyú bűncselekménynél nincs vádalku, ezt kizárja a törvény.
Helmeczy László, az áldozatok családjainak egyik ügyvédje viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy az ügyben több védett tanú is szerepel, akikkel kvázi-vádalku is köttethetett: az információkért cserébe nem lettek vádlottak. Az ügyvéd szerint biztos, hogy nem áll mindenki a bíróság előtt, akinek kellene. „A támadásokhoz használt fegyverek elrablását négy elkövető hajtotta végre, de csak hármat ismerünk. És akkor még nem beszéltünk a felbujtókról és a szponzorokról, hiszen drága volt a gyilkosságok előkészítése és lebonyolítása is” – érvelt Helmeczy, aki biztos abban, hogy a tárgyalás során lehetnek még meglepetések.
„Jól látható a védelem taktikája, hogy megpróbálnak bűnpártolással védekezni, mert annak öt év a felső határa, míg az emberölésnek életfogytiglan. Nem túlságosan logikus érveléssel próbálják azt bizonyítani, hogy Csontos előre nem tudott arról, mire készülnek a társai” – mondta az ügyvéd. Szerinte az is felettébb érdekes, hogy Csontos hajlandó vallomást tenni a bíróság előtt, de nem válaszol arra a kérdésre, hogy beszélt-e a Katonai Biztonsági Hivatalnak az ügyről vagy társairól. Ez azért fontos kérdés, mert ha a válasz „igen”, akkor nem kellett volna meghalni a harminc éve egy munkahelyen becsületesen dolgozó Kóka Jenőnek, valamint a kislétai kislány anyukájának.
„Arra lehetett számítani, hogy a több mint egy éven keresztül tartó támadássorozat során az elkövetők után marad annyi nyom és bizonyíték, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok által korábban beszerzett információkkal, és alapos nyomozói munkával kiegészítve egy jól felépített, és minden lényeges kérdésre választ adó vádirat születik az ügyben. Ezt azonban sajnos nem mondhatjuk el” – jelentette ki a Heteknek nyilatkozva Gulyás József, aki korábban a romagyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló parlamenti tényfeltáró bizottság vezetője volt.
Hiányolja például, hogy nem rajzolódik ki elég részletesen az a közeg, kapcsolati háttér, melyből kinőtt a támadássorozat, és amelyből logikusan levezethető az indíték. „E tekintetben a vádirat nemcsak szegényes, hanem félrevezető is, hiszen előzményként például több ponton is megemlíti Kiss István összetűzését egy roma biztonsági őrrel, de az nem derül ki, hogy utóbbi önvédelemből szúrta meg a többedmagával lesből rátámadó Kiss Istvánt, ráadásul az ő késével” – jegyezte meg Gulyás.
Az kiderül a vádiratból, hogy az elkövetéssel gyanúsított Kiss testvérek megfordultak a Magyar Gárda avatásán is, de a szervezetet túl gyengének ítélték. Az is egyértelmű, hogy Pető Zsolt, Kiss István és Csontos István korábban is szélsőséges nézeteket vallott. Előbbi kettő szkinhedcsoportokban is megfordult, utóbbi pedig az interneten írt rasszista hozzászólásokat. Testükre információink szerint nemcsak náci, hanem ősmagyar jelképeket is tetováltak. Ezzel az olykor egymásba kapaszkodó szimbólumokat használó világgal és a mögöttes nézetrendszerrel a magyar radikális- és szélsőjobboldal világában gyakran találkozhatunk.
Arról viszont már Gulyás szerint nem kapunk pontos képet, hogy korábban milyen rasszista jellegű bűncselekményekben vettek részt. Kiss Árpáddal kapcsolatban arról sem tudunk semmit, hogy mi vezetett ahhoz, hogy elkövető legyen. Mindez azért lenne fontos – hangsúlyozta Gulyás –, mert a vádat erősítené az elkövetői motívum és az indíték részletes feltárása, ami egyébként alapvető követelmény az ügyészséggel szemben, ráadásul a bűncselekmény magyar társadalomra való veszélyességének a megítélése szempontjából is megkerülhetetlen kérdés.
Gulyás a támadók anyagi hátterét illetően elképzelhetőnek tartja, hogy csupán a Kiss Árpádot – egyébként is – támogató szeretője segítette ki a férfit, illetve a társaságot. A „Nyafi” becenéven ismert, APEH-nél dolgozott, a fegyverek rejtekhelyéül szolgáló Perényi 1 Zenei Klubot üzemeltető nő személye azért is érdekes, mert nem lett bűnsegédként meggyanúsítva, pedig egy ízben ő szabadította ki a sárban elakadt támadókat. (Munkatársainktól)

Kiss Árpád – az agy
Dzsesszkonzervatóriumot végzett, ahol több roma hallgatóval jó kapcsolatba került, a kilencvenes években pedig egy debreceni metálzenekar dobosaként vált ismertté. 2000-től három éven keresztül Izraelben dolgozott. Az utóbbi időben hangtechnikusként dolgozott. Testvérével ellentétben nem lépett be szélsőséges szervezetekbe, mert nem értett egyet azok céljaival, de a vádirat szerint osztotta Kiss István véleményét, hogy az igazságszolgáltatás nem megfelelően látja el feladatát a romákkal szemben. A vádirat jellemzése szerint az elsőrendű vádlott introvertált, de társaságban jól feltalálja magát, konvenciókövető, és jó a munkaképessége. Magas követelményeket állít saját maga számára, próbál kiemelkedően teljesíteni, precíz és rendszerető. Azonban ha nem úgy alakulnak körülötte a dolgok, ahogy eltervezte, akkor dühkitörései lehetnek. őt tartják a romagyilkos csapat „agyának”.
Kiss István – az erő
Az általános iskola felső tagozatát a dolgozók iskolájában végezte el, majd szakács képesítést szerzett. A vádirat szerint „szimpatizált az idegengyűlölő, kirekesztő, a nemzetiszocialista eszmékkel rokon ideológiával, és nyíltan felvállalta, hogy azonosul a rasszista eszmerendszerrel”. Személyes tárgyai, valamint a bőrére tetovált rajzok nemzetiszocialista jelképeket hordoztak. Már kamaszkorában többször volt összetűzése romákkal. Megverték, elvették a magnóját, 1999 januárjában pedig életveszélyes szúrt sérülést szenvedett egy verekedésben, s emiatt el kellett távolítani a lépét. (A vádiratból nem derül ki, de ő volt a támadó.) Már 17 éves korában egy szkinhedcsoporthoz csatlakozott. Rendszeresen járt a debreceni szurkolók kemény magját alkotó bőrfejűek által kedvelt sörözőbe. Egy időben erősen ivott és drogozott. A másodrendű vádlott nem volt katona, de érdekelték a fegyverek, militáns beállítottságú volt, és ezt a hétköznapi viselete is tükrözte. Kedvenc időtöltése volt az úgynevezett „airsoft” nevű harci és háborús szerepjáték.
Pető Zsolt – a harcos
A harmadrendű vádlott – akit ismerősei „Dezsőnek” vagy „Teddynek” hívnak – cukrászként végzett, de banki biztonsági őrként dolgozott. Munkája mellett harci és őrző-védő kutyákat tartott. Gyerekkora óta vonzódik a fegyverekhez is, és rendszeres olvasója volt a Kaliber című újságnak. Képességei jók, ám korlátolt érdeklődésű és alacsony szociális fejlettségű. A vádiratban szerepel, hogy már fiatal kora óta gyűlöletet érzett a romákkal szemben. Korábban szkinhed volt, majd csatlakozott a Véres kard nevű nemzeti érzelmű debreceni társasághoz. A tárgyaláson tarkopaszra volt nyírva, bajusza kétoldalt hosszan lelógott és „Harcos” márkájú felsőt viselt. Tarkóján egy tetovált „88”-as látható, ami a bőrfejűeknél az SS-t, illetve a Heil Hitlert jelképezi. A férfi már összeütközésbe került a törvénnyel: 2007 áprilisában garázdaság miatt 40 ezer forint pénzbírságra ítélték.
Csontos István – a sofőr
Keramikus és hidegburkoló szakképesítése van, sorkatonai szolgálata után szerződéses katonaként szolgált. 2007 júliusától gépkocsivezetőként részt vett a koszovói KFOR-misszióban, de 2008 februárjában kérelmezte leszerelését; az év március elsejétől pszichiátriai betegség miatt katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánították. Egy időben a katonai hírszerzés alkalmazásában is állt. A negyedrendű vádlott is ellenérzéssel viseltetett a romák iránt, és internetes fórumokon „Csontrabló” néven ezt jelezte is. Lapzártánkig csak ő szólalt meg a bíróság előtt. Azt mondta, nem rasszista, csak egy konkrét bűncselekményen felháborodva írt szélsőséges hozzászólásokat az interneten.

A vád

A négy férfit kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekmények elkövetésével vádolják. A vádirat szerint a férfiak a besenyszögi fegyveres rablás és a debreceni menekülttáborra leadott lövések mellett kilenc településen támadtak romákra: 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, majd 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy ember halt meg, míg Nagycsécsen egy testvérpár, Tatárszentgyörgyön pedig egy 27 éves férfi és 5 éves kisfia vesztette életét.

Olvasson tovább: