Kereső toggle

Titkosügynökök a neten

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Több mint félezer nevet tartalmaz az az interneten elérhető lista, amelyen a Kádár-rendszer Belügyminisztériumának szigorúan titkos (szt) állományú tisztjei szerepelnek. Az adatlapok között felbukkan Medgyessy Péter volt miniszterelnök és Boros Imre, az első Orbán-kormány egykori kisgazdapárti miniszterének neve is.

A hódmezővásárhelyi önkormányzat támogatásából létrejött, www.szigoruantitkos.hu címen működő honlap ismertetője szerint az oldalon azok a személyek találhatók, akiket szigorúan titkos állományú tisztként tartottak számon és iratanyagukat átadták az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltárának. A portál történész végzettségű készítői arra is felhívják a figyelmet, hogy kutatások során nem kívántak állást foglalni abban a kérdésben, hogy ezen személyek valóban szt-tisztnek tekinthetők-e.
A listán szereplők döntő többsége valamilyen középvezetői fedőállást töltött be, jellemzően minisztériumi vagy vállalati osztályvezetőkkel találkozhatunk, de számos esetben szerepelnek például szállodavezetők is a tisztek között. A honlapon olvasható nevek között megtalálható a kormányfői posztot 2002-2004. között betöltő Medgyessy Péter is, aki 1978-tól négy évig D-209-es számon, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjeként, főhadnagyi rangon működött közre a Belügyminisztériummal. A dokumentum szerint a volt politikus 1981-ben „jó munkáért” csoportfőnöki és pénzbeli dicséretben részesült. Szintén a rendszerváltás után töltött be miniszteri tisztséget Boros Imre, akit az internetes oldalon található adatok alapján 1989 februárjában szerveztek be elhárító tisztnek az idegenforgalom területén. A volt tárcavezető ugyanakkor az irataihoz csatolt nyilatkozatok szerint mindenkin jogi elégtételt kíván venni, aki szt-tisztnek nevezi őt.
Lázár János, Hódmezővásárhely fideszes polgármestere sajtótájékoztatón mutatatta be az szt-tisztek névsorát ismertető honlapot. A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője azt szorgalmazta, hogy minél hamarabb nyilvánosságra kerüljenek az 1945 utáni pártállami dokumentumok, így a Kádár-rendszer iratai is, hogy mindenkinek lehetősége legyen megismerni a múltat. Hangsúlyozta: a kutatóknak nemcsak a szűk szakmai közönségnek kell publikálni, hanem adattárukkal mindenkihez szólniuk kell. Senki élete, munkája felett nem szeretnének pálcát törni ezzel az adatárral, az ítélkezéshez azonban mindenkinek joga van – folytatta –, hozzátéve: a Kádár-rendszer csak akkor érthető meg, ha minél több információ áll rendelkezésre. (MTI)

Olvasson tovább: