Kereső toggle

Feszület a tanteremben

Kényszerből kerülnek egyházi kézbe az önkormányzati iskolák

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Amikor a kormány tavaly nyáron megkönnyítette az önkormányzati iskolák egyházi kézbe adását, még csak a Pedagógusok Szakszervezete kongatta meg a vészharangot. Most, a felvételi határidők közeledtével, már a tantestületek és a diákok szülei is kezdik pedzeni, hogy az utóbbi időben miért szaporodtak meg az egyházi méltóságok látogatásai az amúgy világnézetileg semleges iskolájukban.

A közoktatási törvény azon módosítását, amely az egyházi iskolák „hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését” célozta, szinte hatalomra kerülésének másnapján már a parlament elé vitte a KDNP (Semjén Zsolt és Szászfalvi László). Szerintük ugyanis a hatályos szabályok teljesíthetetlen anyagi terheket róttak azokra az önkormányzatokra, amelyek egyházaknak adták át a közoktatás feladatát. A baloldali kabinet ugyanis úgy döntött, hogy ha egy önkormányzat egyházi fenntartásba adja iskoláját, akkor az állami támogatáson felüli kiegészítő támogatást további öt évig még a településnek kell finanszíroznia. Ezzel kívánták megakadályozni, hogy az önkormányzati iskolák pusztán anyagi kényszerből kerüljenek egyházi kezelésbe. A félelem nem volt alaptalan, hiszen az ezredforduló óta az állami oktatási intézmények száma folyamatosan csökkent, míg az egyházi iskolák egyre csak szaporodtak.
A kereszténydemokratáknak köszönhetően tavaly május óta ez a procedúra csak egy tollvonás, és másnap már katolikus, református, evangélikus iskolába jár a gyerek. Az önkormányzat jól jár, hiszen mentesül a sok esetben költségvetésének tetemes hányadát kitevő iskolafinanszírozás terhe alól. Az intézmény is jól jár, mert innentől száz százalékban állami támogatásból gazdálkodhat. Az egyház is jól jár, mert az állam úgy emeli le a válláról a fenntartás költségeit, hogy közben a nevelésbe nem szól bele, vagyis ingyen pottyannak az ölébe a hitelveiknek megfelelően alakítható diákok tömegei.
Ha a történet lehetséges veszteseit nézzük, akkor az egyik mindenképpen az állam, hiszen a törvénymódosítással létrehozott új konstrukció az egyházi iskolák növekvő számarányát vetíti előre, amely kizárólag a központi költségvetésnek jelent pluszkiadást. De ennél sokkal fontosabb azoknak a diákoknak és szüleiknek a helyzete, akiket attól az alkotmányos joguktól foszt meg a törvény, hogy világnézetileg semleges iskolát válasszanak. Ez különösen a kistelepüléseken okoz komoly problémát, ahol jellemzően csak egyetlen iskola van. Ha a szülő nem szeretné, hogy gyermeke egyházi iskolába járjon, vagy fel sem veszik oda – az egyház szabadon szelektálhat hitbeli meggyőződés alapján –, akkor az ingázás miatt anyagilag is hátrányba kerül a „kedvezményezettekhez” képest.
A Pedagógusok Szakszervezete még tavaly éppen ezek miatt fordult az Alkotmánybírósághoz, ám a taláros testület egyelőre hallgatásba burkolózik a kérdésben. Kifogásolták azt is, hogy a tanároknak a fenntartóváltással automatikusan megszűnik a közalkalmazotti státuszuk, és mind a bérezés, mind a felmentési idő, valamint a végkielégítés vonatkozásában is kiszolgáltatottabbakká válnak. Abban már ők is csak reménykedhetnek, hogy az adott egyház hitelveinek megfelelő világnézeti elkötelezettség nem válik feltételévé a további együttműködésnek.
„Az érintett iskolák listája egyre bővül, nincs olyan nap, hogy ne kapnánk erre vonatkozó híreket a kistelepülésekről és a nagyvárosokból, köztük Budapestről is” – mondta el a Heteknek Galló Istvánné. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint ez azért is aggályos, mert nem korábbi egyházi tulajdonok visszaadásáról van szó, hanem anyagi kényszerből átadott iskolákról.
Az érdekképviseleti vezető nem érti, hogy az állam miért nem az önkormányzatoknak biztosít forrást, vagy veszi saját maga kezelésbe az anyagi gondokkal küzdő intézményeket, bár utóbbival kapcsolatban azt is megjegyzi: több okból is kétséges egy erősen központosított oktatási rendszer fenntarthatósága. Megítélése szerint a problémának nem kedvez, hogy a kormányok az elmúlt években 100 milliárd forintot vettek el az oktatástól, és küszöbön áll egy kétes kimenetű önkormányzati reform is, amely további forrásmegvonásokat lebegtet.
Az iskolaátadás előnyeit egyébként nemcsak az önkormányzatok neszelték meg, hanem azok a hagyományos keresztény felekezetek is, akik idén már folyamatosan ajánlkoznak a települések vezetőinél. Mohos Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára úgy nyilatkozott, hogy a katolikus egyház általában a megszűnésre ítélt iskolák fenntartásában nyújt segítséget, és csak akkor, ha azzal mind az önkormányzat, mind az érintett szülők egyetértenek. (Lásd bővebben keretes írásunkat.) A jelentkezés során pedig nincsenek speciális felvételi követelmények – a hitéleti hovatartozást kivéve.
A reformátusok már óvatosabban nyúlnak a fazékba. Mintha megneszelték volna, hogy az állam öngólt rúgott, és a könnyedén odaígért támogatások újragondolása előtt nem érdemes kapkodni. Zsinati Tanácsuk minapi határozata arra szólítja fel a helyi közösségeiket, hogy egyelőre tartózkodjanak az intézmények átvételétől, hiszen az „egyházak nem alapozhatnak a jelenleg kedvező, de átalakítás előtt álló finanszírozási feltételekre”.

Arányok

A 2001/2002-es tanévben 3 189 általános iskola volt állami és 144 egyházi kézben. Előbbiek száma tavaly már csak 2 081 volt. A 2008/2009-es tanévben a különböző egyházak 134 óvodát, 183 általános iskolát, 33 alapfokú művészeti iskolát, 24 szakiskolát, 28 szakközépiskolát, 103 gimnáziumot és 81 kollégiumot, illetve diákotthont működtettek. A tanulólétszámot tekintve az óvodások 3,3, az általános iskolások közel 6 és a gimnazisták több mint 15 százaléka egyházi iskolába járt. A teljes közoktatáson belül a katolikus intézmények aránya 2010/2011-es tanévben mintegy 4 százalék. Az idei tanévben 78 óvodát, 117 általános iskolát, 59 gimnáziumot, 16 szakiskolát, 23 szakközépiskolát, 50 kollégiumot és 14 alapfokú művészetoktatási iskolát tart fönn a 14 egyházmegye, 26 szerzetesrend és 5 egyéb egyházi szervezet. A katolikus egyház jelenleg összesen 71 ezer 235 fiatal oktatásáról gondoskodik 6 308 pedagógus segítségével, akik közül 202 szerzetes, illetve paptanár. (OKM, MTI)

Nagyüzem vidéken

Orosháza
A város fideszes polgármestere nemrég jelentette be, hogy tárgyalások folynak három általános iskola egyházi fenntartásba adásáról. Az Eötvös katolikus kézbe, a Czina és a József Attila pedig református kézbe kerülnek majd – mondta el lapunknak Füvesi Sándor önkormányzati képviselő. Azért kell átadni, mert az egyházak több pénzt kapnak az államtól a gyermekek után – hangzott el a legutóbbi közgyűlésen. Az egyik érintett iskola tanára úgy tudja, hogy a döntést a következő testületi ülésen hozzák meg, addig még a beiratkozást is elnapolták. A tantestületek csendben vannak, mindenki félti az egzisztenciáját. A szülők többsége pedig attól tart Orosházán, hogy nem fakultatív, hanem kötelező lesz a hittan. Egyikük gyereke érdekében kéri, hogy ne közöljük a nevét, és úgy vélekedik, hogy a „következő generációt akarják az iskolákon keresztül megfogni”. Nem értik, hogy ha továbbra is az állam fizet, akkor miért nem maradnak semlegesek az iskolák. (Hajdú Sándor)

Jászapáti
Arról, hogy a város gimnáziuma egyházi kezelésbe kerül, már korábban lehetett hallani, de a helyi általános iskoláról eddig nem volt szó. A polgármester – aki egyben a település országgyűlési képviselője és a helyi katolikus szervezet tisztségviselője is – körülbelül egy hónapja hívott össze lakossági fórumot, ahol az érsekség részéről egy megbízott és a jogi képviselő is megjelent. Miután kiderült, hogy az általános iskolát is átveszi a katolikus egyház, az egyik, két gyereke révén is érintett apuka tolmácsolta a szülők egyet nem értését és aggodalmait. Mivel a rendezvényen egységesen elutasító hangulat alakult ki, a polgármester már ki sem küldte azt a kérdőívet, melyet a szülőknek ígért véleményeik kifejtésére.
A városfő amellett, hogy évi cirka 150 milliós megtakarítást lát az üzletben, elitoktatásnak akarja beállítani a változást. A szülők szerint ezzel csupán a jelenleg is színvonalas képzést biztosító tanárokat minősíti le, akiknek egyébként körülbelül tíz százaléka katolikus hívő. „Az iskola igazgatónője erkölcsi felemelkedést vár az új fenntartótól, de kérdem én öntől, várhatunk-e ilyet egy olyan egyháztól, amelyik önmaga is erkölcsi válságban van?” – teszi fel a kérdést a „zabos” apuka, és kijelenti, hogy amint kötelezővé válik az osztálymise, a hittan és az egyházi ünnepeken való részvétel, kiveszi gyermekeit az intézményből. (Sz.Z.)

Kaposvár
„Szülőként és pedagógusként is aggódva figyelem a környező kistelepüléseken zajló tendenciákat. Sem az iskolavezetések, sem a szülők nincsenek bevonva a döntés-előkészítésbe, miközben munkahelyeiket féltve nem merik felvállalni a nyílt szembenállást” – mesél a kialakult helyzetről lapunknak az egyik édesanya. Az egyik város környéki kollégium igazgatója annyit mondott a Heteknek, hogy van tudomása olyan vitákról, amelyben a szülők világnézeti semlegességhez ragaszkodva fejezték ki nemtetszésüket az egyházi kezelésbe adással szemben. Válaszul azt kapták, hogy elvihetik gyermeküket egy nagyobb, körzeti intézménybe. (Szubotics Mariann)

Miskolc

A városban két általános iskola, egy közgazdasági szakközépiskola és egy óvoda került három történelmi egyház látókörébe. Molnár Péter KDNP-s képviselő, az önkormányzat oktatási szakbizottságának elnöke szerint az iskolák átadása több száz milliós megtakarítást jelenthet a városnak. Berkes László római katolikus főesperes egységes oktatási központot szeretne létrehozni a Vörösmarty Mihály Általános Iskola és a közelében fekvő óvoda átvételével. Sándor Frigyes evangélikus lelkipásztor az Istvánffy általános iskolában szülőknek tartott tájékoztatón a szomszédos evangélikus gimnáziumban tapasztalt helyszűkével indokolta egyháza ilyen jellegű igényét. Grunda János görög katolikus lelkész pedig őszintén közölte, hogy a Fáy András Szakközépiskola fekvése, jellege és tanulóinak összetétele miatt nyerte meg egyháza tetszését. (Szilágyi Sándor)

Tata
Négy önkormányzati nevelési-oktatási intézmény egyházi fenntartásba adását támogatta a tatai képviselőtestület egy február 23-ai határozatában. Három esetben – Vaszary, Kőkúti, Geszti Óvoda – a katolikus, egy esetben – Kálvária utcai Óvoda – a református egyház lenne a fenntartó. Michl József polgármester, a KDNP egyik helyi vezetője, országgyűlési képviselő tájékoztató levelet írt a szülőknek: „A városban élő hívő emberek sok évtizedes igénye, hogy gyermekeik világnézetüknek megfelelő oktatásban vehessenek részt. (…) Pápai Lajos, a Győri Egyházmegye megyéspüspöke a korábbi tárgyalásokra és a helyi egyházközségek igényére levelében erősítette meg felém, hogy támogatja Tatán egy katolikus általános iskola megalapítását. A Fidesz és a KDNP önkormányzati képviselőivel együtt meggyőződéssel vallom, hogy Tata történelmi múltja, az egyházaknak a város életében játszott kiemelt szerepe is kötelez bennünket, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel támogassuk a szülőknek ezt a jogos igényét.”
A Jázmin iskola szülői munkaközösségének egyik tagja elmondta lapunknak, hogy miután teljesen kihagyták őket az átadás előkészületeiből, két nap alatt küldtek ki és gyűjtöttek be egy kérdőívet a 196 gyerek szüleitől. 129-en nem tudtak a tervekről, és nem szeretnék katolikus iskolába járatni a gyereküket. 21-en nyilatkozták, hogy szeretnék, de ők is csak a templomban kapnak tájékoztatást. 135-en pedig írásos garanciát várnak arra, hogy továbbra is a jelenlegi tanítók foglalkoznak majd a gyerekeikkel. (M. Varga Katalin)

Szolnok
Szalay Ferenc, a város fideszes polgármestere sajtótájékoztatón jelentette be, hogy több iskola kerül a közeljövőben egyházi kezelésbe. A Tiszaparti Gimnázium épületében létrejöhet egy római katolikus egyházi általános iskola és nyolcosztályos gimnázium. A görög katolikus egyház az általa működtetett általános iskola közelében óvodát is kíván fenntartani, az önkormányzat ezt a törekvését támogatja. A polgármester szerint az egyházak által működtetett intézmények „valami többletet adnak a gyerekeknek”, „bevezetésük a hitéletbe kívánatos teendő”.

Szeged
Kiss-Rigó László katolikus püspök közlése szerint az általa vezetett szeged-csanádi egyházmegyében a közelmúltban több mint húsz település jelentkezett, hogy átadná iskoláját. Ezért a tervek szerint az egyházmegye ősztől tizenkét újabb katolikus iskolával gyarapszik. Falusi és városi egyaránt akad közöttük.

Olvasson tovább: