Kereső toggle

Családi ügyek

Mi áll a Fidesz–KDNP-viszály mögött?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nem politikai újdonság, hanem egyszerűen az emberi természetből következik, ha nézeteltérések vannak párton belül - Semjén Zsolt KDNP-elnök ezzel magyarázta a koalíciós partnerek között kibontakozott egyik korábbi vitát. A múlt hét végi frakcióülésen világossá vált: bár a kereszténydemokraták próbálnak függetlenként megnyilvánulni egy-két dologban, de kitartanak a kormányzó többség mellett.

„Egy rendkívül heterogén néppárt és egy magát világnézeti pártként definiáló formáció között szükségszerűek az elvi konfliktusok. Így az egyház érdekeit, értékeit képviselő törekvések ütközhetnek a társadalmi realitásokat jobban figyelembe vevő politikával. A KDNP-nek azért is nehéz saját profilt kialakítania, mert a Fidesz politikusai is képviselik ugyanazokat az ügyeket, témákat” – mondta a Heteknek Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője.
Bár korábban is hallani lehetett a két párt közötti nézetkülönbségekről, a téma igazi aktualitását a múlt heti, Siófokra kihelyezett, háromnapos frakcióülésről kiszivárgott hírek szolgáltatják. „Kőkemény, a kormány megalakulása óta soha nem látott vita alakult ki”; „A koalíciós partner ultimátumot adott Orbán Viktornak és az egész Fidesznek” – ilyen és ehhez hasonló szalagcímekkel jelentek meg az eseményről tudósító hírek.
Hogy a KDNP-s politikusok éles hangja mennyire közelített az „ultimátum” fogalmához, örök rejtély marad, az azonban figyelemre méltó, hogy Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a magzatvédelem kapcsán a tanácskozás után azt bizonygatta, „nincs feszültség, csak vita alakult ki a két párt között”. (Az abortuszkérdésről lásd cikkünket a 2–3. oldalon.)
Nem ez az első eset, hogy a KDNP magyarázkodásra kényszerül: minden rendben közte és a nagyobbik kormányzó párt között. Tavaly novemberben Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság fideszes elnöke és Hoffmann Rózsa kereszténydemokrata államtitkár között a készülő felső- és közoktatási törvénnyel kapcsolatban bontakozott ki vita, miután Pokorni sérelmezte az egyeztetések hiányát. Szomszéd Orsolya szerint a Hoffmann–Pokorni afférban ugyanannyira közrejátszottak a szakmai nézetkülönbségek, mint a személyes sértettség.
Talán túlsúlyosnak tűnhet a kereszténydemokrata politikusok szerepvállalása, az elemző szerint azonban a KDNP korántsem a fontos tárcákat viszi, ellenben olyan területeket kapott, amelyek illenek a profiljába. „Bár személyi döntéseknél mindig lehetnek feszültségek, látványos konfliktusok emiatt nem voltak a két párt között” – fogalmazott Szomszéd Orsolya.
„A miniszterelnöknek nyilván fontos volt, hogy hozzá lojális minisztereket, államtitkárokat nevezzen ki, akik tőle függnek. A KDNP-t pedig tulajdonképpen a Fidesz hívta életre saját politikai céljai érdekében, de az önálló frakció megalakításával a párt számos előnyhöz és erőforráshoz jutott” – mondta a Heteknek az elemző, aki példaként említette, hogy a napirend előtti felszólalás adta lehetőséggel élve a párt hétről hétre felmutathatja önállóságát.
Szomszéd Orsolya szerint a KDNP egy bizonyos szintig igyekezett egyre függetlenebb szereplőként megszólalni, gondoljunk csak a vasárnapi üzleti nyitva tartás ügyére. A kereszténydemokraták tisztújításukon azonban egyértelművé tették, hogy kitartanak a kormányzó pártszövetségben való részvétel mellett. Nem mellékesen Orbán Viktor is üzent ezen a tisztújításon: beszédében a német CDU–CSU szövetséghez hasonlította a Fidesz–KDNP együttműködést, és jelezte, csak két lehetőség van számukra: szövetség vagy felmorzsolódás.

Hét feszültséforrás

1. A Fidesz–KDNP „trösztöt” összetartó Orbán Viktor ügyes húzásokkal ellensúlyozásra használja a KDNP-t a Fideszen belüli erőviszonyok „karbantartására”.
2. A Fideszen belül némelyek szerint túlzott kormányzati szerephez jutott a KDNP a méretéhez képest.
3. Médiabeli pozíciók újraosztásánál voltak, akik túlzottnak tartották a KDNP-s személyiségek térnyerését.
4. A Hoffmann Rózsa versus Pokorni Zoltán ellentét mögött a személyes sértődöttség mellett az ideológiai nézeteltérés is meghúzódik: Hoffmann elsősorban a politikai katolicizmust, míg Pokorni inkább a nemzeti liberalizmust képviseli.
5. Abortuszkérdésben a KDNP álláspontja egybeesik a katolikus állásponttal, a néppárti Fidesz politikusai igyekeznek ebben a kérdésben puhább álláspontot elfoglalni.
6. Egyes kereszténydemokrata vélemények szerint a pártszövetségben
a KDNP jelenti a szoftvert, míg
a Fidesz a hardvert. Más hasonlatok szerint az előbbi a morált és minőséget, míg az utóbbi a pragmatizmust és a tömeget, amely álláspontokat a Fideszben azért páran sérelmeznek.
7. A Fideszben néhányan neheztelnek azért, hogy a KDNP olykor „vaskalapos” ideológiájával a nagyvárosi, szekuláris fiatalok között ellenérzéseket válthat ki. A kereszténydemokrata válasz az előbb említett szoftver-hardver hasonlat.

Arculatépítő  alkotmányozás

A siófoki frakcióülésen döntöttek arról, hogy Szájer József fideszes EP-képviselő elnökletével háromtagú alkotmányszövegező bizottságot hoznak létre egy fideszes és egy KDNP-s taggal. Szájer arra kérte a többi parlamenti frakciót, hogy terjesszék be saját alaptörvény-elképzelésüket, amelyeket – a kormánypártok terve szerint – egymással párhuzamosan tárgyalna a Ház. A képviselőcsoportok és a független képviselők saját normaszövegét március 15-éig várják. Arról is döntés született, hogy az alkotmányozással kapcsolatban tizenkét kérdésből álló kérdőívet küld a lakosságnak a nemzeti konzultációs testület. (Ebben a grémiumban Szili Katalin, az MSZP korábbi elnökhelyettese is helyet kapott, amiért szocialista körökben árulózzák is.) Többek között olyan kérdésekre várják a választ, mint például: az új Alkotmány csak az állampolgári jogokat vagy a kötelezettségeket is deklarálja-e; korlátozza-e az állam eladósodását; vegyen-e védelem alá olyan közös értékeket, mint a család, a munka, az otthon, a rend és az egészség; vagy például: járjon-e szavazati jog a kiskorú gyermekek után. A testület arra is választ vár, hogy az új Alkotmány fejezze-e ki a határon túl élő magyarsággal való nemzeti összetartozás értékét.
Úgy tudjuk, hogy az akció célja a PR mellett a kormányzás imázsának javítása. Ugyanis az alkotmánykoncepció 90-95 százalékával egyetértettek a pártok, mégis az ellenzékiek az alkotmányozás eddigi menete során – idézzük a forrásunkat – „politikát tudtak építeni az agresszív és az észrevételeket semmibe vevő kormánypárti stílusból”.

Olvasson tovább: