Kereső toggle

Feljelenthetjük munkaadónkat

Dübörög a Bérmonitoring Bizottság

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ha csökkent a fizetése, feljelentheti munkaadóját - első pillantásra ez az üzenete a hétfőtől üzemelő, ingyenes zöld számmal ellátott Bér- és Adómonitoring Bizottság felállításának. Igaz, a kormányzat szándéka az, hogy kikényszerítse az Országos Érdekegyeztető Tanácson (OÉT) a múlt év decemberében ajánlásként megfogalmazott, 4-6 százalékos béremelést, mégis az a tény, hogy az állam erőszakosan beavatkozik a magánszférába, sokaknál kiveri a biztosítékot.

A múlt év során kidolgozott, egykulcsos (16 százalékos) személyijövedelemadó-törvény mindezidáig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Annak ellenére, hogy a Fidesz vezető politikusai lépten-nyomon azt hangoztatták, hogy az új adórendszerrel senki sem jár rosszabbul, a januári-februári fizetések legtöbbször rácáfoltak erre az ígéretre. „A bérből és fizetésből élők nyolcvan százaléka - a nettó 300 ezer forintnál kevesebbet keresők - keresetcsökkenést szenvedett el. Tovább rontotta helyzetüket az adójóváírás és az egyéb kedvezmények szabályozásának változása is - nyilatkozta Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke. - Az SZJA-törvény változásai miatt az idei bértárgyalások nem a keresetek emelkedéséről szóltak, hanem arról, hogy miként lehetne kompenzálni az adórendszer átalakítása miatti nettó veszteséget" - tette hozzá.

A negatív folyamatok ellensúlyozására a Fidesz- és a KDNP-frakció Rogán Antal vezetésével Bér- és Adómonitoring Bizottságot hozott létre azzal a céllal, hogy ellenőrizze, mennyiben teljesültek az OÉT decemberi ülésén született bérmegállapodások. A bizottság léte önmagában is feszültséget eredményezett, hiszen olyan zöld vonallal látták el, amelyen hétfő óta bárki feljelentheti munkaadóját. A „nyilvánosság"-nak aposztrofált kontroll egyébként is elfogadhatatlan, hiszen Magyarországon 1992-ben eltörölték a központi bérszabályozást, a munkáltatók, munkavállalók és a kormány közötti, bérekkel kapcsolatos egyeztetések az évenként megtartott béralku-tárgyalásokon keresztül történtek. Ezeket mindezidáig a partneri jó viszony jellemezte, s a szisztéma olyan jól működött, hogy a munkáltatói oldal 18 év alatt tizennyolcszor nemcsak teljesítette, hanem túl is teljesítette az aktuális OÉT-megállapodásokat.

„A legutóbbi, múlt év decemberi megállapodás két kötelező eleme a minimálbér 6,1 százalékos, és a szakmunkásbér minimum 5 százalékos emelése, amelyet január elseje óta úgy fizetünk, mint a katonatiszt. A harmadik elem, a 4-6 százalékos béremelés ajánlásként fogalmazódott meg, vagyis nem kötelező. Innentől kezdve bolond a történet: miért akarják kikényszeríteni azt, ami nem kötelező?" - mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Ráadásul az időpont is rendkívül korai, hiszen a versenyszférában az év eleje a mérlegkészítésnek, a szerződések és az üzleti tervek elfogadásának az időszaka, s csak ezután, a második negyedévben lehet szó bérfejlesztésről - akár visszamenőleg is. Mindezek során pedig figyelembe kell venniük a versenyképességet, a jövedelemtermelő képességet, a költségviselő képességet és a foglalkoztatás biztonságát - fejtette ki a főtitkár.

„Kormányzati körben, sőt, az állami vállalatok jelentős részénél sem hajtották még végre a bérkompenzációt, annak ellenére, hogy ennek a költségvetési forrásai 30 milliárd forint erejéig adottak" - ismerte el az ATV-nek Rogán Antal, aki többször is hangsúlyozta, hogy a bizottság az alacsony és középkeresetűek érdekében jött létre. Nagy kérdés azonban, hogy a feljelentések a probléma megoldásának irányába hatnak-e, vagy csupán a kormányzati kommunikáció számára hasznos PR-fogásnak minősülnek az SZJA-törvény hibáinak eltussolására. Tény, hogy éppen az a kormányzat állított fel bizottságot, amelyiknek felelősséget kellene vállalnia az előállt helyzetért. „Ezt még megfejelik zöld számmal, honlappal, e-mailes kérdőívvel, szóval ez az egész »feljelentjük Magyarországot« című történet egészen elképesztő" - fogalmazott lapunknak egy szakszervezeti vezető.

Dávid Ferenc megkérdőjelezi az említett bizottság létjogosultságát. A bérek alakítását pedig két lépcsőben, akár béren kívüli juttatásokkal, illetve a munkaerő-piaci alap bevonásával is elő lehetne mozdítani. Ha marad az egykulcsos szisztéma, akkor szükség lenne az adójóváírások és az igénybevételi határ módosítására is. Pataky Péter egy lehetséges megoldásnak látja, ha az adójóváírást 14 500 forintra emelnék. Noha ez a költségvetésnek 74 milliárd forint pluszkiadást jelentene, ebből 22 milliárdot már úgyis elkülönítettek a közszféra számára. Másik lehetőségnek a szuperbruttó gyorsabb kivezetését látja az elnök.

A felmerült problémák minél előbbi megoldása mindkét fél érdeke. Április 9-én, az európai jegybankelnökök és pénzügyminiszterek magyarországi tanácskozásán egyébként is hat magyar szakszervezeti konföderáció csatlakozik majd az Európai Szakszervezeti Szövetség tömegdemonstrációjához, amely arra figyelmeztet, hogy a válságkezelés és a versenyképesség javítása nem mehet a munkavállalók rovására.

Olvasson tovább: