Kereső toggle

Elvetél a szigorúbb magzatvédelem

Nem tud áttörést elérni a KDNP abortuszügyben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

1950 és 2006 között összesen mintegy 5400000 abortuszt végeztek Magyarországon. Az új alkotmányban a KDNP kimondaná a fogantatástól számított élet védelmét, azonban a jelenlegi abortuszszabályozás várhatóan ettől sem változik meg. A kereszténydemokraták szerint be kell látni, hogy „a magyar társadalom jelenleg csak azt a védelmet képes nyújtani, amit a hatályos magzatvédelmi törvény rögzít".

- Nincs feszültség, csak vita alakult ki a Fidesz és a KDNP között a múlt heti siófoki frakcióülésen a magzatvédelem szabályozása kapcsán - nyilatkozta kedden Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. A politikus azt is cáfolta, hogy a kérdésben a KDNP ultimátumot adott volna a Fidesznek: sajtóhírek szerint a kihelyezett frakcióülésen a kereszténydemokraták ragaszkodtak hozzá, hogy az új alkotmány tartalmazza a magzati élet, a házasság és a család alkotmányos védelmét, és kijelentették: amennyiben ezt a Fidesz nem támogatja, a KDNP kihátrál az új alkotmány mögül. Harrach ezzel szemben azt mondta: az a döntés született, hogy az új alaptörvényben ki kell mondani a fogantatástól számított élet védelmét, ebből azonban nem következik, hogy a jelenlegi abortuszszabályozást meg kellene változtatni. „Belátjuk, hogy a magyar társadalom jelenleg csak azt a védelmet képes nyújtani, amit a hatályos magzatvédelmi törvény rögzít" - nyilatkozta Harrach szerdai sajtótájékoztatóján.

A frakcióvezető álláspontja egybecseng Semjén Zsolt pártelnök, miniszterelnök-helyettes korábbi kijelentéseivel, miszerint a KDNP-nek tudomásul kell vennie, hogy az abortusz kérdésében a magyar társadalom nagy többsége nem osztja a párt „életvédő álláspontját, ugyanakkor senki nem kényszeríthet bennünket arra, hogy befogjuk a szánkat, és feladjuk azt a küldetésünket, hogy az igazságot akkor is képviseljük, ha kisebbségben vagyunk".

Semjén emlékeztetett rá, hogy „nincs sem természettudományos, sem logikai, sem filozófiai különbség annak tekintetében, hogy a magzat kéthónapos, négyhónapos, hathónapos, nyolchónapos, a hasfalon belül van vagy a hasfalon kívül".

A jelenlegi alkotmányban nem szerepel a magzat szó, a helyzet abszurditását pedig az is jelzi, hogy miközben a jogszabályok védik a magzat örökösödési jogát, az élethez való jogát nem. Az 1992 óta hatályos magzatvédelmi törvény szerint a terhesség a 12. hetéig szakítható meg az állapotos nő súlyos válsághelyzete esetén. A törvény kritikusai szerint ez a szabály gyakorlatilag korlátlanul lehetővé teszi a terhességmegszakítást, ugyanis a „súlyos válsághelyzet" fennállását a terhessége megszakítását kérő nő nyilatkozatával igazolja, ugyanakkor a nyilatkozat tartalmával, illetve annak valódiságával kapcsolatban a Családvédelmi Szolgálat munkatársának nincs mérlegelési joga.

- Még nem született végleges döntés arról, hogy az új alkotmányban milyen módon jelenik meg a magzati élet védelme, de az biztos, hogy a jelenlegi abortusztörvény módosításának moratóriuma nem szűnik meg, mivel ez nem találkozik a többségi társadalom álláspontjával - mondta a Heteknek Gulyás Gergely, az új alkotmányt szövegező bizottság Fidesz által delegált tagja. Magyarán nincs szó az abortusz betiltásának tervéről. - Ugyanakkor fontos, hogy az új alkotmány világossá tegye: az államnak van feladata a magzati élet védelmében - mondta Gulyás, és hozzátette, természetesnek tartja, hogy a világnézeti alapon szerveződő KDNP markánsabb álláspontot képvisel a kérdésben, mint a Fidesz.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 1950 és 2006 között összesen mintegy 5400000 abortuszt végeztek Magyarországon. Az adat brutalitását az sem enyhíti, hogy a terhességmegszakítások száma 1968 óta - amikor elérte a közel 207 ezres csúcsot - fokozatosan csökken. Míg 1990-ben ezer szülőképes korú nőre 36 terhességmegszakítás jutott, 2006-ban „csak" 19. Ám ez az arányaiban kedvezőbb adat a gyakorlatban több mint 46 ezer magzati élet kioltását jelentette a vizsgált évben. Mivel Magyarországon évente mintegy 35 ezerrel több ember hal meg, mint ahány megszületik, az abortuszokat is beleszámítva évente mintegy 80 ezer fővel csökken a népességszám, miközben - a kormány számításai szerint - legalább egymillió „plusz gyerekre" lenne szüksége az országnak. (A teljes lakosságszám a közelmúltban csökkent első ízben tízmillió alá.)

Az 1990-es évek közepétől egyre növekvő mértékben a nem házasok vannak többségben a terhességmegszakításon átesett nők között, arányuk 1995 és 2006 között 47-ről 61 százalékra nőtt. A „javulás" a házas nők körében a legjelentősebb: 1990 óta kevesebb, mint felére csökkent közöttük a terhességmegszakítások gyakorisága. A művi vetélések engedélyezésének döntő többségénél, 96-98 százalékánál a fentebb már említett, gyakorlatilag korlátozás nélkül elfogadásra kerülő „súlyos válsághelyzet" indok szerepel, és csak 2-4 százalékuk oszlik meg a nő egészségi állapota, a magzat egészségi károsodása és a terhesség bűncselekmény következménye indokok között.

A Lehet Más a Politika elfogadhatatlannak tartja a művi terhességmegszakítások jelenleg érvényben lévő szabályozásának szigorítását. Lapunkhoz eljuttatott közleményében a párt leszögezi: remélik, hogy a kisebbik koalíciós párt és a Jobbik sem fogja ráerőltetni akaratát a Fideszre, és rajta keresztül az országra. „Az abortusz szabályozásának széles konszenzuson kell alapulnia, és a legutóbbi felmérések szerint a jelenlegi szabályozás széles körben támogatott. Fontos, hogy ettől a konszenzustól az új alkotmány se térjen el." Tény, hogy a magyar társadalom döntő része nem ellenzi a művi terhességmegszakítást. Azzal a felvetéssel, hogy „Az abortuszt be kell tiltani", csak a 20 százaléka ért egyet, míg 80 százaléka ellenzi, derül ki Kelemen László Miként vélekedünk a jogról című könyvéből.

Az MSZP tiltakozik ellene, hogy az új alkotmány olyan megfogalmazást tartalmazzon, amely lehetővé teheti a művi terhességmegszakítások korlátozását. A párt Nőtagozata kampányt kezdeményezett, melynek célja, hogy ne sérüljön a nők önrendelkezési joga, „a nők önállóan rendelkezhessenek a testük felett, ne a férfiak döntsenek ebben". A fenti megfogalmazásból úgy tűnik, mintha a Nőtagozat az anya testrészének tekintené a magzatot. Azzal a kérdéssel ugyanakkor nem foglalkozik, hogy milyen szerepe lehet a megfogant élet sorsáról szóló döntésben az apának.

A Jobbik szombaton jelentette be, hogy a magzati élet védelméről szóló törvény módosítását kezdeményezi: az indítvány szerint csak orvosi indokok alapján lehetne abortuszt elvégezni vagy akkor, ha a terhesség bűncselekmény következménye. Ugyanakkor tavaly még a párt országgyűlési képviselőjelöltje volt - és nem a Jobbik szándékán múlott, hogy képviselő végül nem lett - az a Pap Ervin szülész-nőgyógyász főorvos, aki egy, az abortuszok végzéséért vele szemben rendezett demonstráció kapcsán kijelentette: „Azt, hogy 6 millió magyar gyilkosaként aposztrofáltak, azért is vissza kell utasítanom, mert rossz az analógia, hiszen nem gyilkos vagyok, hanem hóhér."

 

Olvasson tovább: