Kereső toggle

Büntethető mondatok

Biszku Béla és a holokauszttagadók

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A rendszerváltást követő húsz évben békén hagyták, noha belügyminiszterként jelentős szerepe volt az 1956 utáni megtorlásokban. Most néhány vállalhatatlan mondat miatt börtönbe zárhatják Biszku Bélát. A holokauszttagadók viszont szabadon szennyezhetik a közéletet.

A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség január 27-én vádiratot nyújtott be a 89 éves Biszku Béla ellen a „nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadásának bűntette" miatt. A vádirat szerint Biszku, az MSZMP egykor meghatározó politikusa, a pártállam belügyminisztere, egy tavaly nyári tévéműsorban nagy nyilvánosság előtt jelentéktelen színben tüntette fel a kommunista rendszer bűneit. „Ehhez nem volt közvetlen közöm. Az, hogy mennyi ember hagyta el az országot, az akkori helyzetnek a következménye volt, és én rendkívül sajnáltam azokat az embereket" - felelte Biszku a Duna TV 2010. augusztus 4-ei műsorában arra a felvetésre, hogy az 1956-os forradalmat követő megtorlás során háromszáz embert kivégeztek, húszezer embert börtönbe zártak, és kétszázezer ember elhagyta az országot.

Ez az egyik gondolatsor, ami a Biszku Béla elleni vádiratban szerepel - tájékoztatta a Heteket Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. A másik, szintén a per tárgyává tett blokkban Biszku az '56 utáni perekről beszélt: „Az ítéleteket nem én hoztam. A nyomozó hatóságok nyomoztak, az ügyészség vádat emelt, a szuverén bíróság ítéletet hozott." A riporter kérdésére pedig azt mondta: az ítéleteket „nem tartja koncepciós ítéleteknek". (A következő mondatban ugyanakkor arról beszél: előfordult, hogy azt is jelezték a bíróságnak, ha egy-egy ítéletet túlzónak tartottak.)

Biszku azt is kijelentette, hogy az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak tartja, a megtorlásokért pedig nem kér bocsánatot, mert nincs miért. „Kitől kérjek bocsánatot?" - kérdezett vissza a belügyminisztersége kezdetén 36 éves Biszku. Majd többek között azzal érvelt - ezek a mondatok nem szerepelnek a vádiratban -, hogy „a rendszer leghűségesebb vezetőit, például Mező Imrét meggyilkolták, karhatalmista kiskatonákat lincseltek meg, lábuknál fogva felakasztották őket a fára, és kivágták a szívüket. Ezt lehet forradalomnak tekinteni?" Ugyanakkor tagadta, hogy tőle származna az a dokumentum, amelyben arról esik szó, hogy a megtorlás időszakában túl sok enyhe ítélet születik, és „viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma". Azt mondta, a legjobb tudása szerint tevékenykedett, „népe és hazája érdekeit igyekezett szolgálni, a rendszerért folytatott harc pedig igazságos volt".

Nem volt más választása
Biszku Béla 1921-ben született a baranyai Márok községben. Szerszámlakatosként dolgozott, 1938-ban csatlakozott a kommunista mozgalomhoz. 1956-ban az angyalföldi pártbizottság titkára volt. Elmondása szerint a forradalmat kapitalista restaurációként élte meg, a gyár egykori tulajdonosai szerinte arra készültek, hogy visszaveszik államosított tulajdonukat. Az MSZMP 1956-os átszervezése után Kádár János bizalmi embere lett, és „a Politikai Bizottság határozatát követően más választása nem lévén" elvállalta a belügyminiszteri posztot, amit 1957 májusától 1961 szeptemberéig töltött be. 1962-től a Központi Bizottság titkára, de a Kádár és közte kialakult konfliktusok miatt fokozatosan kiszorult a hatalomból, annak ellenére, hogy Moszkva támogatását élvezte. 1978-ban nyugdíjazták, 1989 óta visszavonultan él rózsadombi lakásában. A 600 ezer forintos nyugdíjáról szóló híreket cáfolva Biszku azt mondta, 240 ezer forintot kap.

A vádemelés előzménye a Biszku Béláról 2010 nyarán bemutatott Bűn és bűntelenség című dokumentumfilm volt. (Ennek kapcsán hívták be a Duna TV-be augusztusban Biszkut.) Az alkotók, Skrabski Fruzsina és Novák Tamás csellel férkőztek Biszku bizalmába, azt mondták neki, hogy szülőfalujából, Márokról származnak, és egy ifjúsági szervezet munkatársaiként egy almanach összeállításán dolgoznak. A negyedik találkozás alkalmával leplezték le magukat, Biszku azonban - akit az alkotók szinte megkedveltek, és többször Béla bácsinak szólítottak - nem akadályozta meg a film elkészültét. Először itt beszélt az 1956-ban betöltött szerepéről. A film alkotói azt mondták, azt szerették volna elérni, hogy ha már bíróság elé sosem állították Biszkut, legalább a nyilvánosság legyen ítélete. A történet azonban fordulatot vett: a Duna TV-s interjú kapcsán Szilágyi György jobbikos képviselő feljelentette az egykori belügyminisztert. A Biszku elleni vádemelést lehetővé tévő törvény mind a kommunista, mind a nemzetiszocialista bűnök tagadását, illetve jelentéktelen színben való feltüntetését büntetni rendeli.

Kifejezetten kérték

A kommunista bűnök tagadása 2010. július 23. óta számít bűncselekménynek. A törvény többféle magatartást szankcionál, nemcsak a bűnök tagadását, hanem például azt is, ha valaki jelentéktelen színben tünteti fel az akkor történteket. A Fidesz-KDNP többség 2010 májusában módosította a korábbi törvényt, amely a holokauszt tagadását szankcionálta. A módosítás kapcsán a szövegből kikerült a holokauszt kifejezés, helyette a nemzetiszocialista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása került be. És - „a totalitárius rendszerek bűneinek és áldozatainak azonos mércével mérése érdekében" - a törvény immár üldözi a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadását is. Az ezért kiszabható büntetés három évig terjedő szabadságvesztés.  (A Zsidó Világkongresszus sajnálattal vette tudomásul, hogy a módosított szövegből kihagyták a holokauszt kifejezést. Annak ellenére, hogy levélben kérték Orbán Viktor kormányfőt, tartsák meg az eredeti törvényszöveget.)

„Biszkut húsz éven keresztül nem vonták felelősségre egykori tetteiért, néhány valóban vállalhatatlan mondatért viszont elítélhetik: ez így nem kerek" - mondta a Heteknek Ormos Mária. A történész szerint az is ellentmondásos, hogy a törvény azonos súllyal kezeli a különböző elnyomó rendszereket. Mert miközben a kommunizmus bűneinek tagadása egyáltalán nem jellemzi a közéletet, a holokauszttagadás mindennapos gyakorlat a különböző szélsőjobbos portálokon.

Utóbbiak jelentős része - például az antiszemita, holokauszttagadó szövegek publikálásában élen járó Kuruc.info - éppen azt a Jobbikot támogatja, melynek képviselője a kommunista bűnök tagadásáért feljelentette Biszku Bélát.

Skoda Gabriella a Heteknek elmondta, hogy a fővárosban a Biszku elleni vádemelés az első a nevezett törvény alapján. Ez egyben azt is jelenti, hogy a nemzetiszocialista bűnök tagadásáért eddig nem indult eljárás. Automatikusan egyébként nem is indul: csak feljelentés nyomán lendül mozgásba a gépezet.

Olvasson tovább: