Kereső toggle

Bírói székben a kormány

Diktatúra volt-e 2006-ban Magyarországon?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nyugodtan mondhatjuk, hogy a kormány hivatalos álláspontját képviselte a törvényjavaslatról szóló parlamenti vitában a Fidesz vezérszónoka, amikor azt állította: „Az MTV-székház 2006. őszi ostroma megrendezett politikai akció volt, hogy leplezze a Gyurcsány-korszak készülődő bukását." Lapunknak több jobboldali politikus nyilatkozott hasonlóan az elmúlt hónapokban, és jelezték, hogy köreikben általánosan elfogadott tézis, miszerint az MTV székházának ostroma és a későbbi utcai randalírozások hátterében titkosszolgálati akciók álltak.

Ennek az összeesküvés-elméletnek az egyik politikai manifesztációjaként értékelhetjük, hogy a kormányfő Balsai István miniszterelnöki megbízottat kérte fel még májusban egy felülvizsgálati folyamat levezénylésére. Stábja nekilátott a tényfeltárásnak, és amint a fideszes képviselőtől megtudtuk, néhány hét múlva Orbán Viktor asztalán fekszik majd a jelentés.

Addig is a parlament tavaszi ülésszakának egyik hangzatos felütéseként Balsai benyújtotta az Országgyűlésnek a „2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról" szóló jogszabálytervezetet, amely kimondaná, hogy a bíróságnak ez év október 23-áig semmissé kell nyilvánítania azokat a rendőri jelentéseken és vallomásokon alapuló ítéleteket, amelyek ekkortájt születtek hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés ügyében.

„A törvényjavaslat a rendőrség minden tagját megalázza, gyakorlatilag törvényi szintre emeli, hogy minden magyar rendőr hazudik, és hamis adatokat ad ki hivatalos okiratként" - nyilatkozta Harangozó Tamás, az MSZP országgyűlési képviselője, aki szerint a javaslat alapjaiban rengeti meg a társadalom bizalmát a független ügyészségben és a bíróságokban is.

Úgy véli, a Fidesz szándéka azt elhitetni, hogy 2006-ban diktatúra volt Magyarországon, és a „független igazságszolgáltatás koncepciós pereket folytatott le". Azért is nagy az áthallás, mert utoljára az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataival összefüggésben születtek semmisségi törvények hazánkban.

Balsai úgy nyilatkozott lapunknak: vizsgálataik alapján jutottak arra a következtetésre, hogy 2006-ban „kibicsaklott a jogállami igazságszolgáltatás", hiszen „mindenki tudja, hogy olyan ítéletek születtek, amelyeket meg kell változtatni".

A miniszterelnöki megbízott nem aggódik a bírói függetlenség elvének sérülése miatt, meglátása szerint a bíróság az államszervezet része, és amit a törvény reá ró, azt jogalkalmazóként szépen végrehajtja.

A Nemzetbiztonsági Bizottság szocialista elnöke meredeken mást gondol erről. Vadai Ágnes szerint Magyarországon a bíróságnak szabad mérlegelési joga van a bizonyítékot illetően, és ha egy törvénnyel ezt elvitatják tőle, akkor a jogalkotó durván beavatkozik a bírói autonómiába. „Semmisségi törvényeket diktatúrák végén szoktak elfogadni, hogy az ártatlanul elítélteket rehabilitálják. Csakhogy 2006-ban nem volt diktatúra Magyarországon. A Magyar Köztársaság az első szabad választásoktól egészen 2010. május 29-éig demokrácia volt. Azóta hazánk megítélése finoman szólva is bizonytalan" - állítja a képviselő, és mivel „egész közelről" látta a Parlamentnél demonstrálók tetteit, meggyőződése, hogy többségük „nem eshet egyetlen semmisségi törvény hatálya alá sem".

És érdekes módon nemcsak Vadai Ágnes, hanem a fideszes Révész Máriusz sem gondolja valódi demokráciának az államszervezet mostani működését. A parlamenti vita során ugyanis a képviselő azt fejtegette az ellenzék képviselőinek, hogy „egy ilyen törvény egy normális jogállamban elfogadhatatlan, de egy normális jogállamban (...) az is elfogadhatatlan, hogy rendőri tanúvallomások tucatjairól derüljön ki véletlenül, hogy nem feleltek meg a valóságnak".

Balsai továbbmegy: szerinte az sem biztos, hogy az azonosító szám nélküli csuklyások rendőrök voltak-e. „Tudja, milyen rémhírek mentek. Szabadjára voltak engedve, mint a törökök az ostromnál" - mondta a Heteknek, és emiatt is csak azokat a rendőrségi beszámolókat tudja elfogadni, melyeket videofelvétel igazol. Ha ez hiányzik, „megkíméljük a bíróságot a mérlegelés terhétől" - mondja, és nem zavarja, hogy az igazságszolgáltatás valamennyi szervét magára haragítja a kormány.

A rendőrök mindenesetre kikérik maguknak azt a feltételezést, hogy kollégáik hazudtak, és ha hatályosul a javaslat, nyomban az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Több szakszervezetük is azzal érvelt, hogy Balsai tervezete a kollektív bűnösség elvére épülve az egész rendőrséget hazudtolja meg. Ami a bíróságot illeti, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének véleménye szerint „komoly alkotmányos problémát" jelent, hogy sérülhet a bírák szabad mérlegelési joga, a diszkrimináció tilalma (minden rendőr hazug) és a szabad bizonyítás rendszere (egyes bizonyítékokat eleve kizár a törvény).

A javaslattevők Vadai Ágnes szerint sem gondolták végig ötletük következményeit, hiszen ha beigazolódna, hogy a hivatalos eljárásban a rendőr hazudott, hamisan tanúskodott, akkor egy újabb bűncselekménnyel találjuk magunkat szembe, amely után az ügyészségnek hivatalból kell nyomoznia az erőszakszervezet dolgozója ellen. Ő inkább azoknak a máig feltáratlan köztörvényes bűncselekményeknek az irányába terelné a Fidesz figyelmét, amelyek a fennálló államhatalom megdöntésére irányulva 2006 őszén és utána többször feje tetejére állították a fővárost. Ez elmondása szerint rekonstruálható az Országgyűlés honlapján megtalálható, nyilvános jegyzőkönyvekből is, amelyek tartalma egyébként összecseng a Wikileaks  jóvoltából kiszivárgott információkkal a Kossuth téri tüntetők és a jelenlegi kormányzati képviselők kapcsolatáról.

Alkotmányellenes a bírák befolyásolása

Fleck Zoltán jogszociológus véleménye: „A hatalommegosztással kapcsolatos elvárás, hogy a parlament semmilyen módon ne tudjon beleszólni a bírósági ítéletek tartalmi oldalába – még utólag sem. Az Országgyűlés csak általános, generális szabályokat hozhat a bíróságok vonatkozásában, olyanokat, amelyek a bírák mérlegelési jogát nem vonják kétségbe. A semmisségi törvény alkotmányjogi értelemben azt jelenti, hogy amnesztiát ad valamilyen bírósági ítélettel szemben. A Balsai-féle javaslat viszont azt mondja: rosszul döntöttetek, bíráljátok felül ezeket a konkrét eseteket. Ez nem ugyanaz, hiszen elmondja, milyenek legyenek az ítéletek, és ezzel alkotmányellenesen korlátozza, befolyásolja a bírák szabad mérlegelési jogát.
2006-ban nagyon súlyos válság volt Magyarországon, sok szempontból a politikai osztály csődjét láttuk, de nem a jogállam csődjét. Aki ezt állítja, az sárba tiporja azt a húszéves jogállami fejlődést, amelynek köszönhetően például az Európai Unió tagjává tudtunk válni.
A másodfokú bíróság nagy számban helyezte hatályon kívül azokat az elsőfokú döntéseket, amelyek rendőri jelentés alapján rendeltek el előzetes letartóztatásokat. Tehát működtek a jogállam garanciái. Semmisségi eljárásra pedig akkor van szükség, ha a jogállami eszközök nem működnek. Ha a Fidesz ügyel a látszatra, akkor nem olyan jogászokon keresztül terjeszti be ezt a törvényjavaslatot, akik korábban – állítólag – ügyvédként vettek részt a vitatott eljárásokban.”

Olvasson tovább: