Kereső toggle

Szájbergyerekek végveszélyben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„A mai gyerekek az internet bennszülöttjei, szüleik csak emigránsok a digitális világban” – hangzik el szakértők részéről. Egyes felmérések rámutatnak, hogy a fiatalok naponta akár 3-4 órát is eltöltenek az interneten, és ez az idő egyre növekszik. A szülőtársadalom pedig többnyire még mindig nem tudja vagy nem érti, hogy mit csinálnak csemetéik a monitor előtt. A legfrissebb vizsgálatok többek között azt is kimutatták, hogy a magyar gyerekek és fiatalok 40 százaléka már találkozott pornográf internetes tartalmakkal.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg azt a héten zajló konferenciát, amelyet a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) rendezett az interneten leselkedő veszélyekről. A szakemberek a problémák (zaklatás, gyermekpornográfia, illegális és káros jelenségek, tartalmak) mellett, azok lehetséges kezeléséről is szót ejtettek. A házelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben szükség van az internetre vonatkozó törvényi szabályozásra, a legfontosabb feladat, hogy megtanítsuk gyermekeinket választani jó és rossz között. Nem az a baj, hogy az internet segítségével hatékonyabban tudunk információhoz jutni, hanem hogy nem tudjuk megakadályozni az ott terjedő bűnözést; ezért törekedni kell a hasznos és jó tartalmak megjelenítésére – mondta el az Országgyűlés elnöke.

A konferencián előadást tartott a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke is. Szalai Annamária kiemelte, hogy a készülő médiaalkotmány ugyan védi a kiskorúakat a szélsőséges tartalmaktól, de hosszú távon csak egy új jogszabály létrehozása vagy a meglévők módosítása garantálhatná a gyermekek és fiatalok biztonságát az interneten megtalálható erőszakos, pornográf, a fejlődésükre káros oldalakkal, információkkal szemben. Az általa vezetett intézmény tájékoztatási programokkal szeretné segíteni a szülőket a számítógépek otthoni szűrésének lehetőségeiről, segíti a biztonságos böngészéssel foglalkozó szervezeteket, és szoros együttműködésben dolgozik majd a rendőrséggel.

Szabó Máté ombudsman az iskola felelősségét emelte ki. Véleménye szerint a hazai oktatási intézményekben a diákok egyáltalán nem hallanak az internetezés veszélyeiről és a biztonságos böngészés eszközeiről. Edvi Péter, az NGYSZ elnöke is az oktatás fontossága mellett tört lándzsát, úgy vélte, a biztonságos internetezés tanításának a Nemzeti Alaptantervben is szerepelnie kellene. Jelenleg a megkérdezett magyar iskolások fele nem tanul semmit a médiáról. Többen hangsúlyozzák, hogy az iskolákat jobban be kell vonni a prevenció és a tájékoztatás szintjén, bár nem feltétlenül a pedagógusok „szerepeltetésével”. Szülői részről a technológiai ismeretek közti szakadék miatt ugyanis nehéz a kontroll, a gyerekek pedig gyakran ki is használják ezt.

Felmérések szerint nem együtt, nem megbeszélve és nem ellenőrizve zajlik a netezés az otthonokban. Ha egy családban van is valamiféle szülői felügyelet, 12 éves kor után már az is meredeken visszaesik. Szakértők egybehangzóan állítják, hogy a médiahasználatban a családi kultúra a meghatározó, s csak később jelentkezik a fiatalok életében a „csoportnyomás”. A magyar otthonokban azonban hektikus a szülők értékrendje.

Tudományos vizsgálatok igazolják, milyen maradandó pszichés károsodással jár, amikor a szex, pornó, erőszak valóságosnak, dokumentumszerűen van ábrázolva, s egy ember fejében meg sem forduló képek, gondolatok, akciók terjednek el. A fiatalok esetében mindez még inkább érvényes. A bűnüldöző és felderítő szervek az internetes visszaélések egyre keményebb válfajairól kénytelenek beszámolni. Az internetes manipuláció egyik különösen veszélyes formája, amikor olyan bűncsoportok szerveződnek, amelyek fórumokon, közösségi oldalakon, a fiatalok „játszóterein” stb. keresik a kapcsolatot az ifjakkal, hogy aztán rejtett céljaikra felhasználják őket. A netes bűnözés határok nélkül zajlik anonim módon, nagy mobilitással és gyorsasággal, általában három nap után bottal üthetik a bűncselekményt elkövető cybernyomát.

A virtuális és a való világ közötti határ mind inkább elmosódik. Az pedig általános szabály, hogy a fiatalok nem a szerint viselkednek, amit mondanak nekik, hanem amit látnak, s amit az életből kiszűrnek. A friss felmérések azt mutatják, hogy a gyerekek 97 százaléka használja rendszeresen a világhálót, leggyakrabban a közösségi, illetve a fájlmegosztó oldalakat. Ebből kiindulva már nem csak az adatlopás és a visszaélés, de a gyerekkereskedelem is meghonosodott az interneten. S van, amit szinte technikailag kivédhetetlennek tartanak a szakemberek: amikor a serdülő ifjak világszemléletét akarják bizonyos körök negatív irányba befolyásolni a vallás, politika, terrorizmus terén. Ezt szülők nélkül nem lehet kivédeni. A fiatalok olykor egymással szemben is fellépnek, kompromittáló adatot, képet tesznek fel a másikról; az ilyen heccek vagy „betartások” már több ízben tragédiához vezettek.

A szülők többsége soha nem beszél gyermekével az internetezés veszélyeiről – mondta el László Miklós szociológus. A szakember kiemelte, hogy a gyerekek 40 százaléka – szándékosan vagy véletlenül – járt már pornográfiával foglalkozó internetes oldalon. Ezzel röpke hét év alatt sikerült behoznunk az európai trendet, ugyanis a 2003-as Eurobarométer felmérése szerint akkor az európai fiatalok 44 százaléka találkozott szexuális jellegű veszélyes tartalmakkal vagy durva, erőszakos jelenettel.

Az internet káros hatásaival szemben alapvetően három módon lehet fellépni az előadók szerint: a szülői felügyelet és nevelés, oktatás-felvilágosítás és szoftveres védelem egyaránt szükséges. A szakemberek a család fontosságát is hangsúlyozzák, drámai problémának látják, hogy a családokban megszűnik a kommunikáció, elmaradnak a nyílt beszélgetések. Pedig sok esetben csak így kerülhető el az a tragikus végkifejlet, amikor a szülők kijelentik, hogy „meghalt számunkra a gyerek”. A jó kommunikáció, a bizalom fenntartása, az eszes korlátozás, a hozzáértés mélyítése mind-mind alapeszköz, hogy a gyermekek netezése megfelelő mederben haladjon. Egy egészséges arányban és értelmesen leterhelt tizenéves életében nem lesz hely és idő, hogy domináns szerepbe kerüljön a net vagy ezen keresztül bármilyen deviancia – hangzott el a konferencián.

Idegenek a hálószobában

A megkérdezett magyar fiatalok 94 százaléka internetezik legalább alkalmanként, 97 százalékának otthonában van PC, 84 százaléka internetkapcsolattal is rendelkezik. Mindössze 3 százalék nem számítógépezik, és csupán 6 százalék nem netezik sosem. Átlagosan egy nap 2,5 (más fel-mérések szerint 3-4) órát töltenek a világhálón. Kedvenc weboldalaik a MyVIP, a YouTube és az iWiW. Ötből egy fiatal szülei soha nem tudják, hogy csemetéjük mit néz a világhálón, és a szülők többsége (70 százalék) sosem ellenőrzi, hogy milyen weboldalakat látogat gyermekük. MSN vagy közösségi oldalon 70 százaléka gyakran vagy nagyon gyakran fordul meg. A tinédzserek kétharmada már e-mailezett vagy MSN-ezett idegennel, 59 százalék ismerkedett meg olyan emberrel a neten, aki személyesen is akart találkozni vele, s 33 százalék találkozott is az illetővel. A fiatalok mindössze 17 százaléka nem töltött le még soha zenét vagy filmet az internetről. (Adatok: Kósa Éva PPKE & László Miklós ELTE)

Negyedik a szex, hatodik a pornó

Egy 2009-es vizsgálat keretében 3,5 millió keresés alapján állították össze a leggyakoribb keresések listáját. A 13–18 évesek körében a legnépszerűbbek: a YouTube közösségi videomegosztó oldal, a Facebook közösségi portál és a Google keresőoldal lett. A negyedik és a hatodik helyet a ’szex’, illetve a ’pornó’ szavak keresése szerezte meg. Egy 2009-es európai uniós felmérés szerint a Facebook a hatodik legnépszerűbb oldal a 11 éves fiatalok körében, holott 13 év alattinak nem szabadna ezt az oldalt használnia. A nyolcadik legkedveltebb a YouTube, míg a kifejezetten gyermekeknek szóló Disney.com csak a tizedik. Az NRC VMR.Kids kutatásának eredményei arra utalnak, hogy az internet használatát viszonylag korán, jellemzően az iskoláskor elején, már 8-10 éves korukban elkezdik a gyerekek.
A UPC Insafe felmérése szerint a tízéves vagy annál fiatalabb válaszadók 35 százaléka a hozzá eljutott erőszakos vagy szexuális tartalmú képeket egyből továbbítja barátainak. Egy, az USA-ban készült felmérés szerint a szülők úgy gondolták, hogy a gyermekek átlag heti 6 órát töltenek a világhálón, a gyermekek válaszai azt mutatták, ez valójában csaknem a duplája. A gyerekek közel negyede bevallotta: olyan tevékenységeket is folytat az interneten, melyeket szüleik nem néznének jó szemmel.

Olvasson tovább: