Kereső toggle

Náci eszme, magyar gazemberek

Kéjjel öltek a romagyilkosok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A hazai szélsőjobboldal által képviselt ideológiából merítettek szellemi-érzelmi muníciót a romagyilkosságok elkövetői – vált egyértelművé a rendőrségi nyomozás héten publikált adataiból. A Heteknek nyilatkozó szakemberek szerint terroristáknak lehet nevezni a debreceni férfiakat, akik Európában is példátlan gaztettet hajtottak végre.

Nemcsak Magyarországon, hanem Európában is egyedülálló bűncselekménynek minősül a romák ellen elkövetett sorozatgyilkosság, amelynek az aktáit a Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) vádemelési javaslattal a napokban küldte meg az ügyészségnek. Mint az ügyben tartott sajtótájékoztatón elhangzott, az elkövetők indítéka egyrészt a korábbi - a konkrét helyszínekhez és személyekhez nem kapcsolódó - sérelmek miatti bosszú, másrészt a félelemkeltés volt. „Az emberölés nem eszköz, hanem maga a bűncselekmény célja volt" - hangsúlyozta Csizner Zoltán, az NNI megbízott vezetője. A bűncselekmény-sorozatban 9 helyszínen összesen 78 lövés történt, 7 helyszínen összesen 11 Molotov-koktélt dobtak el. A bűncselekmények során hatan haltak meg, köztük egy gyerek, továbbá öten súlyosan megsérültek, és köztük is van egy gyerek.

Egyre jobban bedurvultak

Az első támadás 2008. július 21-én, a Pest megyei Galgagyörkön történt, ahol lakóházakra lőttek, és Molotov-koktélt használtak az elkövetők. Augusztus 8-án Piricsén tették ugyanezt, a támadásban egy ember súlyosan megsérült. 2008. szeptember 5-én Nyír-adonyban lőttek lakóházra, szeptember 29-én Tarnabodon.

Úgy tűnik, az elkövetők egyre inkább „bedurvultak": 2008. november 3-án Nagycsécsen ketten is meghaltak a támadásban. Alig egy hónappal később, december 15-én Alsózsolcán életveszélyes sérüléseket okoztak, amikor az udvaron dolgozókra adtak le lövéseket. 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön egy apa és a fia is meghalt, amikor rájuk lőttek, április 22-én Tiszalökön egy ember halt meg a támadásban, augusztus 3-án pedig Kislétán támadtak romákra, itt már nem távolról, lesből lőttek, hanem szinte testközelbe kerültek áldozatukkal.

A rendőrség szerint az elkövetők igyekeztek minden apró részletre ügyelni. A támadások előtt terepszemlét tartottak, figyelembe vették a kiszemelt utca megközelítését és a lehetséges, kis forgalmú menekülési útvonalakat. A gyilkosok több településen is úgy csaptak le, hogy járművüket a bűncselekmény helyszínétől több kilométerre hátrahagyták, és a kiszemelt utcát szántóföldeken, mezőkön keresztül gyalogosan közelítették meg.

Dócs András, az NNI bűnügyi főosztályvezetője a sajtótájékoztatón felidézte: egy évvel ezelőtt, augusztus 10-én jutott a nyomozás a fordulópontjához, amikor a körülbelül 5 millió hívásadat elemzése során három telefonkészülékre és négy SIM-kártyára bukkantak, amelyek három helyszínen is „megjelentek": Galgagyörkön, valamint Kislétán és Tiszalökön. A nyomozati áttörés a gyilkosok banális hibája miatt következhetett be: az utolsó, vagyis a tiszalöki támadás után elakadtak az autójukkal, ezért telefonon segítséget hívtak, tehát „kitelefonáltak a körből". Így került a rendőrség látókörébe K. Árpád sógornője, rajta keresztül pedig a testvérpár és az általuk gyakran látogatott Perényi 1 nevű debreceni söröző. Ellenőrizték kapcsolatrendszerüket, előéletüket, szokásaikat, és kiderült, hogy K. Árpád sógornőjének a tulajdonában van az az ezüstszínű Opel Astra, amelynek a nyomait több helyszín közelében rögzítették.

Nem érte meglepetésként a nyomozókat az, hogy egy testvérpárról van szó, ugyanis a helyszíneken rögzített DNS-nyomok alapján egyértelmű volt: az elkövetők apai ágon rokonok.

Beöntésszerűen kapott náci ideológia

A történet így a négy - a szélsőjobboldali sajtóban tréfásnak szánt módon „mokkavadásznak" nevezett - férfi számára tavaly augusztus 21-én hajnalban ért véget: a kommandósok ekkor ütöttek rajtuk a debreceni klubban. Már akkor nyilvánvalóvá vált, hogy a gyanúsítottak szorosan kötődnek a debreceni focicsapat ultráihoz, akiknek egyik törzshelye a nevezett szórakozóhely volt. A futballhuliganizmusra jellemző szélsőséges, rasszista nézetekkel azonban nem csak itt találkoztak. A fiatalként a szkinhed mozgalomhoz tartozott K. István tagja volt az azóta megszűnt, Szálasi Ferenc rohamcsapatáról elnevezett Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetségnek. Hungaristaként részt vett a debreceni zsinagóga elleni 1995-ös támadásban, amikor az elkövetők egy tóratekercset is felgyújtottak.

Állítólag néhány éve összetűzésbe került romákkal, és ezt követően vette rá bátyját, a higgadtabb és egyben okosabb embernek ismert K. Árpádot a romák elleni „bosszúra". A Keleti Arcvonal mellett K. István a Vér és Becsület nevű hungarista csoporthoz is kapcsolódott. Mindkét szervezethez kötődött P. Zsolt is. (A már betiltott Vér és Becsület vezetője, Domokos Endre tavaly áprilisban együtt szónokolt az Igazság menete című holokauszttagadó rendezvényen Dósa Istvánnal, a Független Magyar Gárda kapitányával, aki a Jobbikkal történt szakításuk ellenére a párttal azonos ideológiai táborba sorolható.) Ugyancsak cigánygyűlölő, rasszista kijelentéseiről volt ismert Cs. István, aki a magyar KFOR-misszióban Koszovót megjárt szerződéses katonaként dolgozott korábban.

A rasszista szál természetesen már a nyomozás elején fontos volt az elkövetők személyiségrajzának, profiljának felvázolásában, amelyben közreműködött Kovács Lajos ezredes is. A hazai sorozatgyilkosságok „specialistájának" számító, tapasztalt exnyomozó a Heteknek nyilatkozva elmondta: a négy férfi „beöntésszerűen" kaphatta a szélsőséges ideológiát, ezért juthattak el odáig, hogy embereket, sőt gyermeket öljenek. „Egyvalamiben azonban tévedtem: úgy gondoltam, hogy az elkövetők sokkal merészebbek lesznek, és elfogásuk után őszinte feltáró vallomást tesznek, azt üzenve ezzel a társadalom felé, hogy továbbra is jogosnak érzik azt, amit tettek. Úgy tűnik, az életfogytiglan árnyékában már próbálnak visszakozni, ami egy rendkívül gyáva hozzáállás" - fogalmazott Kovács Lajos.

Valójában terroristák

Hasonlóan vélekedik Németh Zsolt kriminológus is, aki szerint a szélsőséges ideológiát képviselő szervezeteknek és a rasszista beszédeknek főszerepük van abban, hogy a cigánygyűlölet gyilkos tettekben nyilvánult meg. „Az elkövetők rendet akartak vágni, és egyben félelmet akartak kelteni. Nem a konkrét emberekkel volt problémájuk, hanem általában a cigányokkal. Ezeket nézeteket korábban a szkinhedek képviselték, de ők nem vetemedtek gyilkosságra. Ahhoz, hogy a dolgok idáig fajuljanak, ezeknek az egyébként polgári életet élő férfiaknak szükségük volt arra, hogy egymást verbálisan erősítsék. Ilyen értelemben hasonlítanak a terroristákhoz, akik saját - egyébként koherens - világnézetük alapján igaz tettnek tekintik a gyilkosságot, ideológiai közösségük pedig támogatja őket ebben, sőt hősként tekint rájuk" - fogalmazott Németh Zsolt. A kriminológus szerint ebből a szempontból a társadalmi közhangulat nem ad okot túlzott bizakodásra, hiszen a rasszista nézetek nem váltanak ki tömeges elutasítást az emberekből. Ez szerinte érzékelhető volt abban is, hogy a romagyilkosságok kapcsán nem helyeződött akkora a társadalmi nyomás a rendőrségre, mint például a móri ügyben vagy a kunszentmiklósi tinédzser megerőszakolása és meggyilkolása kapcsán (ahol egyébként kezdetben sokan roma elkövetőt sejtettek, mint később kiderült, tévesen).

Németh Zsolt szerint nagy kérdés, hogy vajon a rendőrség által stabilnak gondolt bizonyítékrendszer miként „vizsgázik" az ügyészségen és a bíróság előtt. A gyanúsítottak csak olyan helyszínek vonatkozásában tettek beismerő vallomásokat, ahol nem sérült meg senki, és nem tudják tagadni, hogy a helyszínen jártak. A rendőrök szerint ennek ellenére a nyomozás végére zárt bizonyítékláncot állítottak fel, ami az elkövetők személyét és cselekvőségüket egyértelműen bizonyítja. A cipő- és az autógumi-lenyomatok mellett négy helyszínen (Besenyszögön, Piricsén, Tarnabodon és Nagycsécsen) az eldobott Molotov-koktélon DNS-nyomokat rögzítettek, amelyek egyértelműen a helyszínhez kötik az elkövetőket. A szakértő véleménye szerint a lefoglalt fegyverekből származtak a lövések, a fegyverek személyhez köthetők, mivel azokon is rögzítettek DNS-nyomokat. Lefoglaltak térképvázlatokat is, amelyek alapján az is kiderült, hogy más helyszíneken is készültek romák elleni bűncselekményekre: Erdőkertes, Kisvárda és Hajdúhadház voltak a tervezett célpontok. Kovács Lajos ezredes szerint a nyomozás sikertörténetként értékelhető, és a bíróság egyértelmű ítéletet tud majd hozni.

A rendőrség K. Árpádot, K. Istvánt és P. Zsoltot társtettesként, sok ember életét veszélyeztetve, részben 14 év alatti sérelmére, előre kitervelten, aljas indokból, több emberen elkövetett emberöléssel, csoportos fegyveres rablással és lőfegyverrel és lőszerrel való visszaéléssel gyanúsítja. K. Árpádot továbbá foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel is gyanúsítják, amiért 2008. június 2-án kétszer rálőtt a debreceni menekülttáborra, és ennek során egy ember könnyebben megsérült. A bűncselekmény-sorozat negyedik gyanúsítottját, Cs. Istvánt - aki két helyszínen sofőr volt - előre kitervelten, több emberen elkövetett emberöléssel gyanúsítják a rendőrök.

Olvasson tovább: