Kereső toggle

Nem kommandó, nem tisztogatás

Nyiri János, az MFB Zrt. szóvivője az állami cégek „lefejezéséről”

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Új struktúrát épít a kormány – ezzel magyarázta a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB Zrt.) szóvivője, hogy egy hónap leforgása alatt a cég alapos menedzsmentváltást hajtott végre az irányítása alá került 44 állami vállalatnál. A sajtóban „MFB-kommandóként” aposztrofált rovancsoló csapatok napok alatt, indoklás nélkül, teljes átvilágítással fenyegetőzve távolították el a vezetőket, akik helyére pályáztatás nélkül ültek be utódaik.

Az MFB kezelésébe került állami cégeknél jellemzően szakmai munka zajlik. Miért volt fontos – indoklás nélkül –a vezetők cseréje?
– Az áprilisi választásokon a szavazók több mint nyolcvan százaléka a változtatásra voksolt. Még az ellenzéki képviselők többsége is a régi szisztémával való gyökeres szakítás jegyében szerzett mandátumot, sőt az MSZP is „újrakezdést” hirdet. Túlzás nélkül mondhatjuk tehát, hogy össztársadalmi akarat nyilvánul meg a megújulásban. Ez az akarat nem kis részben abból született, hogy a választók elégedetlenek voltak a magyar gazdaság teljesítményével. Az volna a furcsa, ha minden ott folytatódna, ahol a kormányváltáskor abbamaradt. Az új kormány új struktúrát épít ki, és ehhez javarészt új vezetőket kér föl. A többség helyett újak jöttek, ámbár vannak, akik maradtak.
Korábbi kormányváltásoknál is voltak vezetőcserék, de azok nem voltak ilyen volumenűek. Többen tisztogatást emlegetnek…
– Egyfelől kétlem, hogy a kérdésben foglalt megállapítás kiállná-e a valóság próbáját, különösen a módszereket illetően. 2002-ben az MSZP–SZDSZ-koalíció önmagát heccelte föl azzal, hogy mindenfelé korrupciót vizionált, és kormányra kerülve rendőri eljárások sorozatát indította, amelyekről kivétel nélkül bebizonyosodtak, hogy alaptalanok. Ám addigra nemcsak leváltottak, hanem meg is hurcoltak embereket, gondoljunk csak a Berkecz Mária ellen elkövetett alpári aljasságra. Továbbá azt sem kellene elfeledni, hogy a Medgyessy-korszak leváltási rohamában törvénymódosítások is jöttek – Lex Szász, Lex Kaderják, sőt Lex Schiffer, utóbbi azért, hogy egy bölcsészt ki lehessen nevezni felső vezetőnek egy állami pénzpiaci felügyeleti szerv, a PSZÁF élére.
Másfelől viszont – és ez se sikkadjon el! – 2002-ben a hatalomra került MSZP–SZDSZ szerint is rendben volt az ország, tele a büdzsé („Jóléti rendszerváltást” ígértek), most viszont ülünk a romokon, nincsen az államnak egyetlen jól működő szegmense sem.
Ön több helyen cáfolta, hogy kommandó-jellegű lett volna az átadás-átvétel, a lapunknak nyilatkozó érintettek viszont több „érdekességről” is beszámoltak: egy nappal a menesztésük előtt értesítették őket; nem tudják pontosan, miért kellett távozniuk; átvilágítással és rendkívüli felmondással fenyegették őket; többen attól is tartanak, hogy „utánuk nyúlnak”, hiszen a korábbi szerződéseket az MFB szakértői átvizsgálják.
– Most sem mondhatok mást: az átadás-átvétel mindenhol a törvényes keretek között zajlott, sőt figyelemre méltónak érzem, hogy már a kérdése is jelzi, hogy korábban a hatásvadász sajtó nem volt pontos. Ön már úgy tudja, hogy egy nappal korábban értesítették az érintetteket, és jól tudja. Szépirodalmi babérokra törhetnek azok a „tudósítások”, amelyek „a dolgozók elvett mobiltelefonjairól, számítógépeiről”, miegymásról szólnak. Az MFB megbízottai senkinek a tulajdonához nem nyúltak egyetlen ujjal sem, viszont érdekes volt tapasztalnom, hogy miután szóvá tettük a médiában a nem lényegtelen különbséget például a cég tulajdonát képező telefon meg a magántelefon között, sokan döbbentek rá, hogy az bizony kettő.
A személyes félelmekről szólva pedig nem mondhatok mást, mint hogy eddig egyetlen nevesített panaszt sem hallottam, és el tudom képzelni, hogy azért, mert az illetők nem tudnak valóságos sérelmekről beszámolni. Az ugyanis nem sérelem, ha valaki elveszíti az állását, ami nyilván nem öröm, de önmagában nem peralap. Százezrek jártak így az elmúlt években, és éppen azért kell a megújulás, hogy minél több ember találhasson ismét munkát.
Az ilyen tisztségek betöltésénél korábban gyakorlat volt a pályáztatás, ami most elmaradt, miért?
– Zavarba hoz a kérdése. Nem tudok róla, hogy az MFB vagy például a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő vezérigazgatóit pályázat útján választották volna ki. Az viszont biztos, hogy törvény sehol sem írta elő, ahol vezetőcsere volt. (Az erdészeti vállalatoknál viszont gyakorlat volt a pályáztatás – a szerk.)
A hírek szerint a társaságoknál Pintér Sándor régi cégére bízták az őrzés-védelmet, de az olyan állásokból is, mint a takarító, a portaszolgálat és az informatikai rendszergazda, menniük kellett az előző menedzsmenttel szerződött vállalkozásoknak. Miért?
– Ezek bizalmi feladatkörök, és egyébként a gyakorlatban egységesek, tehát az őrző-védő adja a portaszolgálatot, egyszersmind a takarítócég is az övé, de ugyanez az eset az informatikai védelem. Szerintem magánemberként senki sem hajlandó lemondani a lakásának, kocsijának, javainak a védelméről, és mindenki furcsállná, ha mondjuk a szomszéd vagy az előző lakó akarná megmondani, hogy milyen védelmet alkalmazzon az értékei fölött. Az új menedzsment korrekt módon fejezte be az együttműködést a régi őrző-védő céggel, az új szerződés pedig anyagilag is kedvezőbb.

Fejcserés támadás

„A kis nyuszi álláspontját vettük fel, figyelünk, hogy szaladni kell-e, vagy elmennek mellettünk” – magyarázta az egyik állami erdészeti vállalat leváltott vezetője, hogy miért nem szeretne bővebben nyilatkozni arról, hogy miként távolították el a cégtől. Attól tart, hogy „utána nyúlnak”, és jövőbeni elhelyezkedését is megnehezítik. „2002-től kezdve az összes 200 ezer forintnál nagyobb összegről szóló szerződést bekérték az MFB emberei. Tiszta a lelkiismeretem, de semmiben nem lehetek biztos” – fogalmazott. Hozzátette: az állami erdészeteknél alapvetően szakmai alapon folyt a munka, a politika nem igazán kapott teret, ezért nem érti, hogy utódjaik hogyan kerültek kiválasztásra pályáztatás nélkül. „Semmit nem mondtak, hogy mit csináltunk esetleg rosszul. Elénk tették a papírt, hogy közös megegyezéssel távozunk. Azt mondták, vagy aláírjuk, vagy teljes átvilágításra számíthatunk, aminek a vége rendkívüli felmondás is lehet. Én inkább aláírtam” – mondta interjúalanyunk.
Egy másik leváltott erdészeti vezető elmondta, hogy az egyik csütörtökön kaptak egy kör-e-mailt, amelyben következő hét szerdára rendelték fel őt és 13 kollégáját Budapestre az állami vagyonkezelőtől az MFB-hez való átadás-átvétellel kapcsolatban. „25 percet várattak, majd közölték, hogy miről van szó: másnaptól már nem vagyunk igazgatók. Az új vezetőkkel előző nap tárgyaltak, így amíg én fent voltam Pesten, az utódom már intézkedett mint vezérigazgató. Nekem másnap tíz perc jutott arra, hogy mindenkitől elköszönjek” – mondta a vállalattól több évtizedes munkaviszony után távozni kényszerülő szakember, aki saját állítása szerint soha nem politizált, és ezek után nem is fog. Szerinte egyébként az új, lojális vezetőkre azért van szüksége a kormánynak – legalábbis ez az egyik valószínű forgatókönyv –, mert a jövőben az erdészeti vállalatokat összevonják, járulékos tevékenységeiket – mint például raklapgyártás, parkosítás – pedig kiszervezik. Márpedig ezt kezelhető emberekkel könnyebb levezényelni.

Olvasson tovább: