Kereső toggle

Néma kampányra készül a Fidesz

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az utóbbi húsz év legrövidebb kampányára készül a köztársaság: a Fidesz és az MSZP kommunikációjából egyaránt úgy tűnik, hogy a két párt csak az utolsó három héten hajlandó teljes erőbedobással küzdeni, így várhatóan a március 15-ei nagygyűlésen pukkan el a kampánypisztoly. A kortesidőszak kurtítása, azaz a kockázatminimalizálás nem véletlen, a jobb- és a baloldal sorsát hosszú távon határozza meg a tavaszi választás: most dől el, hogy a Fidesz képes lesz-e kétharmados, de legalábbis kurzusépítéshez elegendő többséget szerezni, az MSZP pedig megáll-e a lábán középpártként, vagy követi a szabad demokrata módit, és atomjaira hullik.

Annyi biztos, hogy hivatalosan január közepétől nekilódul a kampány, és erősödik az utcai jelenlét (a 13 ezer magyarországi plakáthelyből egyes információk szerint eddig 5 ezret kötöttek le a pártok), de a kampánystratégiákról csak találgatni lehet. A Hetek úgy tudja, hogy a szocialisták három ütemben nyomnák végig korteshadjáratukat. Az első menet az úgynevezett jelölti kampányoké. Mivel idén sem az időből, sem a pénzből, sem a központi mondanivalóból nem futja olyan imázskampányra, mint 2005-ben (Bátorság, Biztonság, Igazságosság), az MSZP ezzel akar arcot adni az egyéni választókörzetekben indulóknak. (Az MSZP egyébként most valószínűleg megfordítja kommunikációját, és nem az országos mondandót fűszerezi helyi ízekkel, hanem a helyi témákon lesz a fő hangsúly, országosan ugyanis a válság dominál.)

A jelölti kampány célja, hogy a helyi eredményeket, beruházásokat és felújításokat (például az uniós fejlesztéseket) az egyéni választókerületekben a szocialista indulóhoz kössék, és „leválasszák" a többségében fideszes önkormányzatokról (ez a stratégia Budapesten nem életképes, hiszen a kerületi ügyeket durván elfedik a fővárosi konfliktusok, például a BKV-botrány). A jelölti kampány alapvetően a régi szocialista bázisra koncentrál, arról azonban csak találgatni lehet, hogy mennyire sikerül felpezsdíteni a szimpatizánsi kört, ugyanis azt leginkább kopogtató kampánnyal lehetne mozgásba hozni. A jelek szerint erre nincs megfelelő állomány, az MSZP a csatolt szervezetekkel együtt is legfeljebb 200-300 aktivistát tudna a kampányringbe küldeni, így kénytelen lesz klasszikus reklámeszközökkel győzködni táborát.

Kétezermilliárd és negatív kampány

A második kör az ütközésé: az MSZP szakmapolitikai vitákat kíván folytatni a Fidesszel. A harmadik etap a szavazatmaximáló rész, amikor a miniszterelnök-jelölt kiáll a programmal. Hogy mit tudnak mondani a szocialisták, az egyelőre kérdéses, de várhatóan azt hangsúlyozzák, hogy övék a válságkezelés sikere, és a baloldal teremtette meg a következő kormány mozgásterét, amelyik így a ciklus alatt mintegy 2 ezer milliárdot oszthat szét, már ha tartja az MSZP irányát. Ami az anyagiakat illeti, a szocialisták úgy kalkulálnak, hogy a kampány mintegy 2 milliárdot kóstál majd, e summa nagyobb része az utolsó háromhetes finisre koncentrálódik, például csak ebben a periódusban bukkannak majd fel a tévéhirdetések. És persze nem hivatalosan mindhárom szakasz alatt zajlana a negatív kampány.

Úgy tűnik, nemcsak költségekben és kommunikációban tér el az idei kampány a 2006-ostól, hanem választókerület-gondozási stratégiában is. A bevett gyakorlat szerint az MSZP a hagyományosan vörös körzeteknek csak egyfajta alapvető kampányszolgáltatást nyújtott, abban bízva, hogy azok úgyis nyerhetőek. Az eleve vesztes körzeteket gyakorlatilag leírta, és az úgynevezett „billegő", azaz vagy-vagy körzetekre fordított komoly energiákat. Most viszont van 56 úgynevezett kiemelt körzet, ebből 25-35-ben lát arra esélyt az MSZP, hogy talán nyerhető. A többit azért szuszakolták a kiemelt kategóriába, mert vagy erős országos politikai területe, és kellemetlen lenne számára, ha rosszul szerepelne, vagy a 2010-es vereség után az MSZP újjáépítésének bázisa lehet.

Mivel jelenleg nincsenek „majd maguktól is győznek" kerületek, az eddigi szocialista bástyákat kezelik billegő körzetekként, és oda koncentrálnak bónuszszolgáltatásokat (lásd: területre szabott kampánytanácsadás, többlet-kampánypénz). Hivatalosan persze minden terület egyaránt nagyon fontos, hisz a töredékszavazatok tolják fel majd a parlamentbe az országos lista helyezettjeit, de a szocialisták már így is lemondtak vagy féltucat megyéről, ahonnan se egyéni, se országos listás befutót nem várnak. (Ilyen például Vas, Zala, Tolna, Győr-Moson-Sopron és egyesek szerint Bács-Kiskun, illetve Hajdú-Bihar megye is.)

A budapesti élcsapat

A régi fellegvárban, Budapesten a szocialista becslések szerint mintegy 10-11 választókerület tartható. Ilyen a XI. kerületben Molnár Gyula jelenlegi polgármesteré, a IV. kerületben Csizmár Gábor államtitkáré, és reményeik szerint a IV. és XV. kerület határán lévő területen Kiss Péter társadalompolitikai miniszter harmadszor is egyéni mandátumot szerez. A XV. kerületben szintén nyerhető egy körzet, ha a jelenlegi polgármester, Hajdu László indul (a legutolsó budapesti tisztújításkor Hajdut a Hagyó Miklós vezette budapesti erőcsoport levette a jelöltségről, a központi pártvezetés most mégis a helyi ismertsége okán őt küldené a választási szorítóba).

Az MSZP abban bízik, hogy Kőbányán Arató Gergely oktatási államtitkár megőrzi egyéni képviselői helyét, ahogy a XVIII. kerületben is eséllyel várják ezt Mester László polgármestertől. A felmérések szerint a XIII. kerületben Szanyi Tibor és Tóth József polgármester is állja majd a sarat, igaz, utóbbi helyzete kicsit nehezebb lesz, hiszen területén számos új lakópark épült, ahova a fiatalokkal együtt nem balos pártprefencia költözött be. Továbbá a szocialisták arra számítanak, hogy Csepelen, Zuglóban is nyerhető egy választókerület. És, ha valami csoda történik, akkor esetleg a VII. vagy a VIII. kerületben is befuthat egy jelölt, ám erre kevés esélyt látnak, ugyanis a kerületi ingatlanpanamák (lásd: Hunvald-ügy) elkoptatták az MSZP reputációját.

Borsod és Csongrád a király

Vidéken négy nyert választókerülettel Borsod-Abaúj-Zemplén és hárommal Csongrád lehet a legvörösebb vidék. Miskolcon két körzetre (Káli Sándor polgármesterére, illetve az MSZP etikai bizottságát vezető Simon Gáboréra) számolnak a szocialisták, reményeik szerint a kazincbarcikai polgármester (Szitka Péter) és a sajószentpéteri városvezető (Faragó Péter) kerülete is meglehet. Szegeden szintén két körzetet (Botka János polgármesterét és Ujhelyi István MEH államtitkárét) emlegetik befutóként, illetve így tartják számon a makói választókerületet is.

A pártremények szerint több megyéből elhozhatnak még egyéni választókerületeket, esélyesként emlegetik Békésben Karsai József pátriáját, Hevesből egy gyöngyösi és egy hatvani választókerületet várnak. Komárom-Esztergom megyében Keleti Györgyben bíznak, hogy ismét szállítja kisbéri körzetét. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a szocialisták ott erősek, ahol a régi motorosuk a képviselő vagy a polgármester. Csakhogy vagy féltucatnyi helyi nagyság nem méretteti meg magát az országgyűlési választásokon, nehogy országos témákkal koptassa népszerűségét az ellenzék, és minden erejüket az év végi önkormányzati választásokra tartalékolják, amikor talán valamennyire alábbhagy a Fidesz népszerűsége.

Így bizonyos területeken hiába sokkal kedvezőbb a pártpreferencia az országos átlagnál, nem jósolható, hogy az új jelöltek képesek-e mozgósítani a balos tábort. Ezzel a helyzettel kénytelen szembesülni Nyíregyháza (ahol Csabai Lászlóné a polgármester) vagy Szentes (amit Szibrik Imre vezet), hasonló cipőben jár Komárom (a város első embere Zatykó János). Komló erős embere, Páva Zoltán sem küzd országgyűlési mandátumért, ahogy Székesfehérvár polgármestere, Warvasovszky Tihamér is kimarad a tavaszi küzdelmekből. A kimaradók esetében a központi pártakarat mit sem számít, ha az országos vezetés megpróbálná megszorítani őket, legfeljebb függetlenként indulnának, és nyernének, talán nagyobb eséllyel is, mintha a vörös szegfűs logót ragasztanák magukra. Mindenesetre, ha az MSZP képes begyűjteni 25-30 egyéni választókörzetet, akkor eséllyel ácsingózhat a parlamenti helyek egyharmadára (ebben az esetben országos listán körülbelül 65 mandátumot szerezhet, a területi listákról pedig 40-45 képviselő igazolhat az Országgyűlésbe).

Elnémul a Fidesz

A Fidesznek persze jóval kevésbé kell a parlamenti matematikával pepecselni, hiszen a közvélemény-kutatási adatok szerint biztos befutó. És azt szeretné, ha ezek az adatok nem változnának, s a jelenlegi arányok befagynának, úgyhogy várhatóan „az, aki nem mozdul, nem is hibázik" kampánystratégiát veti be a Fidesz. A párt a Hetek tudomása szerint egyfajta különös „néma kampányra" készül, azaz hanyagolná a látványos gyűléseket, és mellőzné a vitákat, azaz kerülnék a felesleges konfliktusokat (a jelenlegi állás szerint így nem lesz miniszterelnök-jelölti vita sem az MDF-es Bokros Lajossal, sem az MSZP-s Mesterházy Attilával. Megjegyzendő, hogy a Fidesz ezek elől arcvesztés nélkül térhet ki, hiszen a politikai kultúrán kívül egy nagy pártot semmi sem szorít rá, hogy egy kicsivel disputáljon).

A hallgatás oka, hogy a Fidesz - a Hetek információi szerint - tudatosan nem akarja az MSZP-ből kiábrándultakat mozgósítani, ugyanis, ha a baloldal sikerrel lovagol meg egy-egy szerencsétlen elszólást (lásd: 2002-ben Kövér Lászlónak tulajdonított úgynevezett köteles beszéd, 2006-ban Mikola szinglihasonlata vagy Orbán Viktor „Oszt jó napot!" kijelentése), százalékokban mérhetően csábíthatná vissza régi híveit. Ez persze nem azt jelenti, hogy a Fidesz a háttérben is csendben marad: Orbán Viktor vélhetően februárban végigjárja a vidéket. A pártelnök nemcsak fórumokat tart, de a helyi erőket is kénytelen lesz csillapítani egy picit, ugyanis a hétvégi siófoki tanácskozáson többen felvetették, hogy újra lehetne tárgyalni a megyei listák ügyét (az ok: az egyéni körzetben dolgozók nehezményezték, hogy a megyei listákon több, csak félgőzzel hajtó, de a pártközpontnak kedves jelölt kapott helyet).

A szimpatizánsi kör csendes mozgósítása Kubatov Gábor pártigazgató feladata egy „door to door" kampány keretében. És persze a „nem nyilvános" kampány másik oka, hogy a Fidesz nagy bajban van a fiatalokkal. Akik közül sokaknak a Jobbik a kedvesebb párt (a Hetek úgy tudja, hogy a Fidelitasból számos tag igazolt át, és plakátot ragaszt Vonáéknak), és nem sokat jelent nekik a Fidesz rendszerváltó ethosza, jobbára csak a merev, karrierlehetőségek tekintetében beszűkült pártstruktúrát látják. Úgyhogy a fiatalokat többek között a közösségi tereken (Facebook, iWiW, Twitter, stb.) próbálja majd megszólítani, netán visszahódítani a Fidesz. Már zajlik a jelöltjeik videoblogjainak a felvétele, illetve Orbán Viktor online profiljának a szélesítése.

Olvasson tovább: