Kereső toggle

Vészkereszt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A „keresztény felebaráti szeretet” szélsőjobboldalon idén karácsonykor két módon is megnyilvánult: egyfelől vallásüldözést kiáltottak, mikor a Krisztus keresztjét semmilyen módon nem szimbolizáló, kettős keresztjeik létjogosultságát bárki megkérdôjelezte, másfelől „letrágyavillázták” a főváros Nyugati terén felállított zsidó hanukagyertyát, és internetes fórumaikon annak feldöntésére szerveztek Einzatskommandót.

December 12-e és 17-e között, minden este más politikus vagy közéleti szereplő gyújtotta meg a zsidó fényünnep szimbólumát a hagyomány által előírt áldások kíséretében. A Nyugati pályaudvarral szemben elhangzott ünnepi köszöntők épp’ az egységről és az öszszetartozásról szóltak, ám egy interneten szervezett, 5-15 fő között mozgó árpádsávos csoport bekiabálással és füttykoncerttel próbálta megzavarni az egybegyűlteket.
Egy B. Miklós nevű bátor ellenálló ugyanis már a hanuka első napjára tiltakozó demonstrációt jelentett be az esemény helyszínére, és nem hagyta magát meggyőzetni a rendőrségtől, hogy pár méterrel odébb sokkal több helyük lenne. Hősünk a korábbi évekhez képest újításnak számító ünnepi emelvény láttán azt a logikus következtetést vonta le, hogy jövőre akár az egész Nyugati teret is lezárhatják. A vélemény-nyilvánítás szabadságát biztosító rendőrök kordonnal kerítették körbe a lefoglalt járdaszakaszt, ahol B. Miklós és társai – többek között a VIII. kerület korábbi párttitkára – egy árpádsávos transzparensen Petőfi németekhez intézett soraival küldték el Simon Perezt melegebb éghajlatra. Felháborodva vették később tudomásul, hogy átterelték őket a „zsidó étterem, a McDonald’s” elé. A plakát szövegét egész héten szórólap formájában osztogatták a téren áthaladóknak, miközben ki-kitört belőlük a hazaszeretet: „Nem kell a Nyugati térre a kivilágított trágyavilla”, vagy „Mi sem megyünk Tel-Avivba karácsonyfát állítani”. Az árpádsávosok kedvenc hírportálján rögzített konklúziója értelmében előbb vagy utóbb, de mindenképpen ők győznek.
Mindeközben a Jobbik országszerte adventi keresztállítással kívánta magára húzni a médiát, ám hamar szembesülnie kellett azzal, hogy bajtársain kívül sehonnan sem számíthat bátorításra. Sőt! Két egyházi szereplő is kifejezte rosszallását a félresikerült akcióval kapcsolatban. Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, prímás, bíboros azért volt kénytelen megszólalni, mert Csapody Miklós MDF-es honatya megdöbbenését fejezte ki a klérus közreműködése miatt. Emellett az Ifjúsági Konzervatív Unió is tiltakozó levelet írt a kettős kereszteket felszentelő plébánosoknak. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke elhatárolódásában kifejezte, hogy a renitens klerikusok nem az egyház képviseletében jártak el, arról nem is beszélve, hogy a szentszéki előírások nem engedélyezik egyházi szertartások politikai célokra való felhasználását. A bíboros kifogásolta ugyanakkor, hogy „egyfajta stratégia részeként az egyházat összefüggésbe akarják hozni olyan jelenségekkel, amelyek nem elfogadhatók”. A református egyház nem csatlakozott a szabadkozáshoz, pedig lett volna miért.
Dávid Ibolya azonmód nyilatkozatban mondott köszönetet a „gyors reakcióért”, hiszen „így lehetett csak elejét venni a későbbi félreértéseknek”. Novák Előd nem mondott köszönetet. A Jobbik szóvivője jelezte, hogy nem állnak le a minden évben megismételt országos akcióval, amely nem politikai, hanem városmissziós jellegű, vagyis „vallási tevékenységnek minősül”. Ezért fogják továbbra is katolikus papok megáldani a kettős kereszteket. Novák úgy látja, a bíboros átesett a ló túlsó oldalára, legalábbis, ami az állam és az egyház szétválasztását illeti. Másnap már valamennyi bújtatott portáljuk zsidózta a katolikus főpapot, aki szerintük megalázta a hívő magyarokat. Reményüket fejezték ki ugyanakkor, hogy az esztergomi érsek „hamarosan legalább olyan erélyességgel fog elítélni egy, a rendszerváltás óta példátlan keresztényellenes támadást”, mint magát a keresztállítást.
Ez utóbbi már Iványi Gábor metodista lelkész bátor kommünikéjére vonatkozott, aki arra a sajtóhírre reagált, amely szerint ismeretlenek az éj leple alatt szétfűrészelték a Jobbik katolikus pap által megáldott kettős keresztjét Pomázon. A Wesley János Lelkészképző Főiskola rektora és Majsai Tamás dékán szerint nem felszentelt keresztet döntöttek le Pomázon, hanem a „Jobbik nevű neonáci pártalakulat által – gyűlöletkeltő és kirekesztő céllal – köztérre talicskázott, és külön köztisztasági problémát is okozó fatákolmányt”, mely a „keresztes háború és a nácizmus gyilkos eszmevilágát harsogó üzenetek tolmácsolására szolgáló horror- és terrorkészítmény”. A két vezető ezért valamennyi keresztény egyházat arra szólítja fel, hogy „félresandítástól mentes egyértelműséggel utasítsák el” a szóban forgó „kalandorkodás kereszténységet gyalázó praktikáit”, továbbá „keresztényellenes merényletként bélyegezzék meg e kufárszellemű politikai társaságnak a keresztény névvel és szóval űzött istenkáromló demagógiáját”.
Hogy a Jobbik szimbólumok dolgában mennyire „mellényúlt”, arról Márfi Gyula, a Veszprémi Főegyházmegye érseke így vélekedett: a Jobbik keresztjei kettős keresztek, s így nem a kereszténység, hanem sokkal inkább a királyság szimbólumai. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy karácsonykor nem Krisztus halálára és feltámadására, hanem éppen születésére emlékezik a keresztény világ. Ezzel szemben ifj. Hegedűs Lóránt református lelkész szerint keresztjeik az ellenséggel szemben vívott harcot jelképezik, továbbá azt az áldozatot ábrázolják, amit a „magyar nép hozott a Krisztus evangéliuma érvényesüléséért”.

Olvasson tovább: