Kereső toggle

Folytassa, bróker!

Újratárgyalják a Kulcsár-ügyet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ritka véleményazonosság alakult ki a Kulcsár-ügy legújabb fejezetében: mind a vádhatóság, mind az első és a másodrendű vádlott védője azt indítványozza, hogy kezdjék el elölről tárgyalni a 8 milliárdos kárt okozó brókerbotrányt.

A korábbi sajtóértesüléseknek megfelelően az ügyészség valóban nagy mértékben elégedetlen a Fővárosi Bíróság elsőfokú ítéletével. Sódor István fővárosi fellebbviteli főügyész másodfokon nem korrigálható súlyos eljárásjogi hibák miatt felülbírálatra alkalmatlannak tartja a Kulcsár Attila és huszonhárom társa ügyében hozott elsőfokú ítéletet, ezért az ügy újratárgyalására tett indítványt. A bróker nevével fémjelzett, eddigi legnagyobb magyar pénzügyi visszaélés során - a vád szerint  - Kulcsárnak a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. akkori vezérigazgatója, Rejtő E. Tibor adott szabad kezet, hogy a számlatulajdonosok tudta nélkül forgassa pénzüket. Az 1998 és 2003 között felhasznált 23 milliárd forintot legális vállalkozásokba próbálták befektetni, vagy a VIP-ügyfelek kapták meg. A tényleges kárt több mint 8 milliárd forintra becsülik.

Mint Sódor István a Heteknek elmondta, véleményük szerint egy vádlott tekintetében helyben hagyható az elsőfokú ítélet, kettő már eleve jogerőre emelkedett, a többi vádlott tekintetében viszont hatályon kívül kell helyezni azt: „Az elsőrendű vádlott, Kulcsár Attila esetében megalapozatlan az ítélet. Ez azt jelenti, hogy a tényállás nincs felderítve, és a bíróság nem vett figyelembe minden olyan tényt és bizonyítékot, ami egyébként a rendelkezésére állhatott volna, illetve figyelembe kellett volna vennie" - nyilatkozta lapunknak Sódor.  A fellebbviteli főügyész szerint a bíróság néhány megállapítása ellentétben van ugyanazon tényre vonatkozó más megállapításaival, és az indokolási kötelezettségét sem teljes körűen teljesítette a bíróság.

Kulcsár esetében a sikkasztás minősítése is súlyosan aggályos, miután e bűncselekmény törvényi tényállásának két eleme, az idegen dolog rábízása, illetve az azzal sajátjaként történő rendelkezés is hiányzik - állapította meg a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség. Ez persze távolról sem jelenti azt, hogy Kulcsár ne lenne bűnös: „Véleményünk szerint Kulcsár Attila egy nagyon súlyos vagyon elleni bűncselekményt követett el, de ezt nem tisztázták megfelelően" - magyarázta Sódor, és nem zárta ki, hogy az egykori nagykanizsai pénzváltót valójában csalásért kellett volna elítélni.

A fellebbviteli főügyészség a K&H Bank volt vezérigazgatója, Rejtő E. Tibor felmentését is hibának tartja. Úgy véli, a vele szembeni bizonyítási eljárásban a bíróság nem szerezte be a kellő mennyiségű bizonyítékot, alapvető fontosságú körülményekkel nem foglalkozott, és tényállást egyáltalán nem is állapított meg, vagyis nem derül ki, hogy mi volt a szerepe az ügyben, mit tett, vagy mit nem tett a volt vezérigazgató. Egyébként az, hogy az eredetileg kőművesként indult Kulcsár Rejtő E. tudta nélkül mozgatott meg mintegy 23 milliárd forintot -, a laikus közvélemény szemében is hihetetlennek tűnt. Nem beszélve arról, hogy Kulcsár kezdeti vallomásában még azt állította, minden Rejtő E. tudtával és támogatásával történt.

A fellebbviteli ügyészek szerint az öt évre ítélt, másodrendű vádlott Kerék Csabát is lényegesen hosszabb szabadságvesztésre kellene ítélni, és a másfél év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt Forró Tamás egykori újságíró, televíziós műsorvezető esetében is letöltendő szabadságvesztés lenne indokolt. Kerék Csaba ügyvédje, Ruttner György abban egyetért az ügyészekkel, hogy hatályon kívül kell helyezni az elsőfokú ítéletet. (Abban pedig nyilván nem, hogy védencét súlyosabb elmarasztalás illetné.) Mint az ügyvéd a Heteknek kifejtette, az elsőfokú ítélet legsúlyosabb eljárásjogi problémája, hogy a bíróság mást hirdetett ki szóban, mint amit később a leírt ítélet tartalmazott. „Ez egy feloldhatatlan és olyan súlyos probléma, amit nehéz másképp kezelni, mint a teljes hatályon kívül helyezéssel" - állította Ruttner. Például huszonhét jogi és természetes személy esetében rendelkezik az ítélet írásbeli része vagyonelkobzásról, ezek nagy részét azonban szóban nem hirdették ki. Fokozza a problémát, hogy olyanok vagyonát kobozták el, akik nem is voltak alanyai az eljárásnak, vagyis abban részt sem vettek. Hatmillió eurós vagyonelkobzással sújtott a bíróság például egy svájci bankot is, ami az ügyvéd szerint abszurd és minősíthetetlen.  „Egy magyar cég ott vezetett számlájáról akarták a pénzt elkobozni, ennek ellenére magát a svájci bankot sújtották - ez több mint félreírás, ez súlyos hiba!"

További probléma az ügyvéd szerint, hogy az elsőfokú bíróság több vádlott esetében úgy folytatott le bizonyítási eljárást, hogy azok nem voltak jelen a tárgyaláson, ugyanis nem kaptak idézést. „Ez egyértelműen a törvénybe ütközik. Egy újabb ok, amiért önmagában is hatályon kívül kell helyezni az elsőfokú ítéletet" - mondta Ruttner.

Több vádlott esetében a bűnösséget igen, a tényállást viszont nem állapította meg a bíróság. „Nincs magatartás megállapítva, az, hogy konkrétan mit tettek a vádlottak. Nincs meg a miért, az a bizonyos tényállás, amit az illetőnek tennie kellett volna, hogy megvalósítsa a bűncselekményt. Védencem esetében sem történt meg a tényállás megállapítása" - állítja Ruttner György.

A Hetek megkeresésére több jogász is úgy vélte, az ügy egyik legnagyobb problémája, hogy a bíróság nem adott magyarázatot arra, milyen alapon, milyen indokokkal fogadta el Kulcsár Attila vallomását. Az exbróker kizárólag csak a nyomozás során tett vallomásokat, a tárgyalásokon már nem szólalt meg. Vannak olyan vádlottak, akikkel kapcsolatban többféle vallomást tett: egyszer terhelőt, másszor pedig nem. Így egymásnak ellentmondóak ezek a vallomások, ezért érthetetlen, hogy a bíróság mi alapján fogadja el az egyiket.

És akkor még nem említettük a figyelembe vett vallomások keletkezésének körülményeit: mint emlékezetes, egy nyilvánosságra került videófelvételen a kihallgató ügyészek kedélyes hangulatban, időnként mondatról mondatra haladva instruálják Kulcsárt, mit és hogyan „valljon". Az egyik utasítás után Kulcsár a plafonra nézve megjegyzi, az mindjárt leszakad. Később pedig azt mondja kihallgatóinak, menjenek ki együtt ebédelni, aztán folytathatják a munkát. Ráadásul a videófelvételt a jegyzőkönyvvel összevetve egyértelmű: sok esetben nem Kulcsár szavait rögzítették.

Ruttner szerint a bírónak a nyomozás törvényességéről - így például a fenti körülményekről  - is állást kellett volna foglalnia, az ítélet azonban ezekről sem mond semmit. „Az ügyészség törvényesen nem tehette volna meg, hogy a többi gyanúsítottól elkülönülten ő hallgassa ki Kulcsárt és Rejtő E. Tibort. Ez szülte azt a furcsa helyzetet, hogy Rejtő nyomozati vallomásait maga a bíró sem látta, ami szintén a képtelenség kategóriájába tartozik. A bírónak erre vonatkozóan is nyilatkoznia kellett volna.  Rejtő azonban később már nem tett vallomást, csak írásban nyilatkozott" - sorolta az ítélkezés további hibáit a védő.

Tóth Mihály büntetőjogász, egyetemi tanár - hangsúlyozva, hogy a konkrét ügyet nem ismeri - azt nyilatkozta, hogy egy hatályon kívül helyező döntés általában „nem vet jó fényt" az alsóbb fokú eljárás szereplőire, elsősorban az ügy bírájára. A Kulcsár-per - további - érdekessége, hogy bírája az a Varga Zoltán volt, aki a móri mészárlás ügyében az abban a cselekményben ártatlan Kaiser Edét ítélte el. A hibás döntés ellenére Varga bírót kinevezték a Legfelsőbb Bíróság kollégiumába. „Önmagában ez a kinevezés is problémás, mert lehet egy olyan értelmezése is, hogy azért veszik fel a Vargát a Legfelsőbb Bíróságra mintegy dafke, mert a móri ítélet után sokan támadták, a bírói szervezet viszont »tudja«, kinevezésével pedig demonstrálja is, hogy Varga Zoltán nagyon jó bíró" - adott egy értelmezési lehetőséget a Heteknek Fleck Zoltán jogszociológus. Fleck arra is felhívta a figyelmet, hogy - miután a kinevezés megtörtént - Varga bíró előtt egyetlen akadály maradt: addig nem foglalhatta el pozícióját, míg ítéletet nem hirdetett a Kulcsár-ügyben.

A perre visszatérve, Kulcsár Attila védője is azt nyilatkozta, védence vonatkozásában tárgyszerűnek, korrektnek, szakmailag igényesnek tartja az ügyészség új eljárásra irányuló indítványát, és maga is ezt fogja kérni a másodfokú bíróságtól.

A Fővárosi Ítélőtábla tavasszal tárgyalhatja a Kulcsár-ügyet.

Olvasson tovább: