Kereső toggle

Szakítás Demszkyvel - Liberális undor az MSZP-ben

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Legalább három legyet akart ütni egy csapásra az MSZP vezérkara azzal, hogy váratlanul felmondatták a  szocialistákkal a fővárosi koalíciót: ezek a BKV-s botrányok utáni kármentés, a fővárosi szocialisták „helyretétele”, valamint a „közutálatnak” örvendő liberálisokkal való nyilvános szakítás.

A nyáron a szocialista szekértáborok közötti üzleti és politikai nézeteltérés miatt kirobbant, a sajtónak kiszivárogtatott belső dokumentumokkal alátámasztott BKV-s végkielégítési ügyek drámai módon csökkentették az MSZP népszerűségét. A legfrissebb felmérések szerint csak ez az ügy 3-4 százalékot rontott a 10 százalékra zsugorodott párt pozícióján, különösen a fővárosi folyamatok aggasztóak az MSZP-re nézve.

Az ügy egyik főszereplője Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes volt, aki az elmúlt években a fővárosi MSZP erős emberévé nőtte ki magát: hozzá tartoztak a városüzemeltetési feladatok, így a BKV felügyelete is. Hagyó még ereje teljében, tavasszal, Gyurcsány távozását követően élére állt a fiatal szocialista politikusok azon mozgalmának, amely az MSZP vezetésének átalakítását és a miniszterelnök-jelölt azonnali megnevezését akarta. Az úgynevezett „öregek" csak nehezen tudták semlegesíteni a belső fórumokon egyre inkább személyeskedésbe fajuló, a párt egységét veszélyeztető vitát.

Az ilyen előzményeket követően nagyon sokan követelték a párton belül Hagyó Miklós fejét, mondván, hogy politikai húzásaival nemcsak a párton belüli status quót veszélyezteti, hanem a százmilliós BKV-s botránnyal konkrétan károkat okozott a magát a kisemberek pártjának pozicionáló MSZP-nek. Bár Hagyó Miklós igyekezett  a háttérbe vonulni, több belső támadást is kivédett, mégis a mostani, Lendvai Ildikó pártelnök által kierőszakolt fővárosi szakítás kollektívan bünteti a fővárosi MSZP vezérkarát, köztük a volt főpolgármester-helyettest is. A történtek miatt a fővárosi MSZP súlytalanabbá vált a párton belül, egy sor fővárosi szocialista önkormányzati politikus hivatali pozíciókat (főpolgármester-helyettesi, tanácsnoki stb.) veszít a döntés miatt.

A koalíciós szakítás másik tervezett hozadéka, hogy az MSZP-t megpróbálják tehermentesíteni a BKV-s végkielégítési botrány alól. A döntést ugyanis úgy kommunikálták, hogy annak az az oka, hogy az SZDSZ nem enged rendet tenni az állami cégek kifizetéseinek ügyében. Az MSZP két indítványát nem fogadta el a közgyűlés. Az első a BKV felügyelőbizottságának visszahívását kezdeményezte azzal a további feltétellel, hogy a fővárosi cégek felügyelőbizottságaiba a jövőben egy listán szereplő, „megfelelő szakképesítéssel rendelkező" jelölteket választhassanak be. A másik javaslat pedig előírta volna, hogy az önkormányzat összes cégénél átfogó vizsgálat induljon. A javaslatok liberális elutasítása volt az indoka a koalíció felmondásának.

A Hetek úgy értesült, hogy a fővárosi szocialisták nem akarták felmondani a koalíciót, sőt, csak felsőbb kényszer hatására léptek így. Beszéltünk olyan fővárosi vezető szocialistával, aki szerint két-három hétig nyilatkozatdömpinggel elő kellett volna készíteni a szakítást, hogy - mint fogalmazott - „a jónép is megértse, hogy mi történt". Forrásunk szerint most azt sikerült elérni, hogy a közvéleménynek fogalma sincs, hogy mi baja volt a szocialistáknak Demszky Gáborral.

Egy másik, az MSZP vezérkarához közeli forrásunk szerint ilyen döntést csak gyorsan, puccsszerűen lehet meghozni, mert Demszky Gábor rendelkezett volna azzal a rutinnal, hogy megelőzi az MSZP-t egy ilyen helyzetben, és oda a meglepetés előnye. „Mindegy, hogy ki mit gondol belül, de így a fővárosiak értesülnek arról, hogy az MSZP elégedetlen Budapest irányításának eddigi módjával" - fogalmazott informátorunk.

A szakítás harmadik hozadéka lehet, hogy az MSZP-nek talán sikerül magát eltávolítani az SZDSZ-től. Egyre több vezető szocialistának az a véleménye, hogy nemcsak a saját hibáik, hanem a liberálisok miatt is népszerűtlenek, hiszen például az SZDSZ által felügyelt egészségügyi reform elleni társadalmi fellépés miatt kapott megrendítő ütéseket az MSZP is. A liberális értelmiségiek követelése miatt hajszolták bele magukat egy reformlázba, amely aztán nemhogy politikai hasznot hozott volna az MSZP-nek, hanem az átalakítások félbehagyása miatt a „szerencsétlen" szocialista image kialakulásához is vezetett.

A szocialisták szerint közutálatnak örvendenek a liberálisok, az SZDSZ ezért is áll egy százalékon.

Eközben egyes forrásaink szerint az SZDSZ egyik ága ajánlatot tett az MSZP-nek közös lista létrehozására, azaz: liberális politikusok befutó helyeket kértek az MSZP kontójára. A helyzet viszont az, hogy legalább háromféle SZDSZ-t tartanak nyilván a szocialisták. A kormányzás szempontjából a Kóka János - Magyar Bálint vezette szárny számít fontosnak, hiszen a költségvetés megszavazásához az ő szavazataik kellenek.

A Demszky Gábor nevével fémjelezhető fővárosi „részleg" a másik ilyen kör, a harmadik pedig Retkes Attila pártelnök köre, amely részben kapcsolódik a főpolgármester köréhez.

„Se tömegbázis, se támogatók, de még befolyásos üzleti körök sem állnak már az SZDSZ egyik szárnya mögött sem. A szakítás mindenkinek egyértelművé tette: senki nem akar itt közös listát!" - emelte ki egy szocialista háttérember.  Az MSZP vezérkarában egyébként nem tudtak az ajánlatról, úgy tűnik, hogy Demszkyék köre csak az MSZP egyik csoportjának tette ezt.

Egy szabad demokrata forrásunk szerint már hetek óta úgy érezték, hogy az MSZP le akarja őket „nyomni". „Ha esély sincs az SZDSZ feltámasztására, akkor arra törekszenek, hogy azt az egy-két százaléknyi szavazót megszerezzék, ami megmaradt, és ami kellhet ahhoz, hogy a Fidesz ne szerezzen kétharmadot" - vélekedett az említett politikus.

Olvasson tovább: