Kereső toggle

Itt az újabb Gárda?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Miközben a statisztikák a közbiztonság javulásáról szólnak, a valóság ezzel ellentétes képet mutat: főleg kistelepüléseken sokat romlott a magyar állampolgárok biztonságérzete. Rendőrök, polgárőrök, közterület-felügyelők, gárdisták, „nemzetőrök” eddig mind kevésnek bizonyultak a megfelelő közbiztonság megteremtéséhez. Az MSZP a bűnüldözésre hivatott szervek megerősítése helyett új intézmény, a települési őrség felállításáról beszél. A Jobbik pedig – hatalomra kerülése esetén – csendőrséget szeretne.

Az EP-választások kudarca után villámszerűen jött a felismerés a kormánypárt soraiban:  egyes kistelepüléseken sokat  romlott az állampolgárok biztonságérzete. A felismerést segítette az a tény, hogy a szélsőjobb térnyerését a kistérségi problémák megoldására adott válaszok is nagyban segítették.

Rendőrség, körzeti megbízott, polgárőrség ide vagy oda, egyes falvakat néhány fős garázdacsoport is képes rettegésben tartani, a „tyúklopás" szintű bűncselekmények  pedig nem is kerülnek a rendőrség látókörébe. Az MSZP legutóbbi kongresszusán foglalkozott a kérdéssel, és közpénzekből finanszírozott települési őrség létrehozását kezdeményezte. Az önkormányzatok jelenleg országosan mintegy 5-7 milliárd forintot költenek a helyi rendőrség támogatására, a szocialisták elképzelése szerint azonban ezt az összeget akár a települési őrség működtetésére is lehetne fordítani.

A Fidesz élesen reagált az ötletre: „a  Magyar Gárda után itt a Vörös Gárda" - mondta  Cser-Palkovics András. A fideszes képviselő szerint „a közbiztonság védelmének privatizálása" helyett  a rendőrséget kell megerősíteni, valamint a jogszabályokat kell szigorítani.

Kérdés azonban, hogy az eddigi megoldási javaslatok elégségesek-e a közbiztonság javításához. „Bizonyos értékhatár alatt senki sem foglalkozik a vagyon elleni bűncselekményekkel,   valamit azonban mégis tenni kellene ellene, mert az úgynevezett „megélhetési bűnözésre" nincs magyarázat.  Szegényen is lehet tisztességesen és becsületesen élni, a szabályokat pedig kivétel nélkül, mindenkinek be kell tartania" - mondta lapunknak Füri Béla, a súlyos helyi feszültségeket megélt falu, Pátka polgármestere.

„Kik lennének azok, akik egyáltalán képesek volnának megbirkózni a feladatokkal?" - közelíti meg a kérdést gyakorlati szempontból Tóth István, Egeraracsa polgármestere. A falu már korábban is szeretett volna polgárőrséget felállítani, de ez a törekvés a település kis létszáma, valamint egyes személyek alkalmatlansága miatt meghiúsult. A polgármester szerint a faluban megfelelő a rendőri jelenlét, azonban annak időzítése a problémás: akkor lenne szükség rá, amikor a falu elcsendesedik és a fiatalok távol vannak. Ha azonban minden éjszaka, minden délelőtt és minden vasárnap járőröznének, az „irgalmatlan sok szolgálati időt venne igénybe". Megoldás lehetne egy  körzeti megbízott rendőr állandó jelenléte, erre a feladatra azonban akkor sem egykönnyen akad vállalkozó, ha a falu szolgálati lakást és a megbízott családjának megfelelő életkörülményeket tudna biztosítani. Tóth István elismerte, hogy tárgyalt a már a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda képviselőivel is, akik egy korábbi bűncselekmény során jelentős segítséget ajánlottak fel az áldozatnak. („Bumm a fejbe" - Hetek, 2009. május 29.)

A nyolcvanötezer tagot számláló, kétezer településen jelen lévő polgárőrség (OPSZ) elnöke, dr. Túrós András lapunknak úgy nyilatkozott, hogy egy újabb őrség létrehozása több területen is kockázatot jelentene. „Lesz egy ingyenes, ellenszolgáltatás nélkül tevékenykedő, és lesz egy profi, fizetett őrség a településeken. Ez önmagában is nehézséggel jár, ráadásul hogyan tudják majd összehangolni a két szervezet tevékenységét mind a háromezer-kétszáz magyarországi önkormányzat esetében? Ezenkívül számos olyan alkotmányos kérdés merül fel, amelyek tisztázatlanok, és még nem lehet rá egyértelmű választ adni" - állítja az elnök.

Túrós András szerint két lehetőség van a közbiztonság javítására: tovább kell erősíteni a rendőrséget, újabb körzeti megbízottakat kell telepíteni a falvakba, valamint hatékonyabbá kell tenni a polgárőrséget. Egy harmadik őrség létrehozása a polgárőrség jövője szempontjából nehezen értelmezhető szerinte.

Lapunk a témával kapcsolatban megkérdezte az ORFK-t és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot is, ám lapzártánkig nem kaptunk érdemi választ kérdéseinkre.

Szabályozni vagy büntetni?

Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter adatai szerint hazánkban az elmúlt tíz évben 600 ezerről 400 ezerre csökkent a bűncselekmények száma. Az emberölések száma 50, a gépkocsilopások száma pedig 60 százlékkal csökkent az említett időszakban, s ez a tendencia az év első öt hónapjában is tovább folytatódott: az előző év hasonló időszakához képest a bűncselekmények száma a negyedével csökkent. A kedvező statisztikai adatok ellenére az Országgyűlés olyan jogszabályokat módosított a  Büntető Törvénykönyv, a büntetőeljárási törvény, valamint a közbiztonság fenntartásában részt vevő szervezetekkel összefüggő jogszabályok területén, amelyek a közbiztonság javítását hivatottak szolgálni. Kérdés azonban, hogy a büntetési tételek szigorítása, a szigorúbb fellépés a többszörös visszaesőkkel szemben, az önvédelem lehetőségeinek kiterjesztése („jogos védelem intézménye”), a bírói jogkör kiterjesztése, a pénzbüntetések felső határának a megtízszerezése, az eljárások gyorsítása milyen eredményt hozhat a valódi közbiztonság megteremtésében. A Fidesz szerint semmilyet, ezért ők a „három csapás”-sal operálnának továbbra is. E javaslat szerint, aki háromszor követ el erőszakos, személy elleni bűncselekményt, az a harmadik esetben a büntetési tétel maximumának a kétszeresét kaphatja. Ha pedig ez meghaladja a 20 évet, akkor ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabnia a bírónak.

Olvasson tovább: