Kereső toggle

Zavar az erőben

Mélyütésként érte mind az MSZP, mind az SZDSZ vezetését a választási fiaskó

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egyre közelebb kerülnek a szocialisták az általuk évek óta rémképnek tartott lengyel modell megvalósulásához. Az ottani baloldal ugyanis a sikertelen kormányzás, korrupciós ügyek és a párton belüli leszámolások miatt elvesztette a korábbi váltópárti pozícióját. A mostani európai parlamenti választásokon a  kedvező ellenzéki pozíció ellenére is csak 12 százalékot kapott az MSZP lengyel megfelelője, a Baloldali Demokratikus Szövetség.

Bár több vezető szocialista elsősorban Gyurcsány Ferenc elmúlt évekbeli politikáját tartja a kudarc okának, ennek ellenére a pártbéke megőrzése érdekében igyekeznek elkerülni a nyílt konfliktust: nem szorgalmazzák a Gyurcsány-korszak gyors értékelését. Az egyébként való igaz, hogy az MSZP „sótlan és érdektelen”, médiaszempontok szerint egyetlen izgalmas személyt se tartalmazó EP-listáját, illetve a harmatos kampányt még Gyurcsány és köre készítette elő.
Bár a pártvezetés minden erővel igyekszik elkerülni, hogy elszabaduljanak az indulatok, mégis úgy tűnik, hogy a jelenlegi helyzetben benne van a pártszakadás lehetősége, és az is, hogy az MSZP társadalmi támogatottsága tovább zuhan. Több szocialista forrásunk is azt állította, hogy a párt felsővezetői elsősorban azzal vannak elfoglalva, hogy egymást figyelik, tartanak a másiktól, nem akarja-e valamelyikük a status quo-t felborítani. Felfordulást egyébként több erőcsoport is okozhat az MSZP-n belül. Az egyik ilyen a fiatal politikusok nemzedéke, akik közül lehet, hogy többen elérkezettnek látják az időt az úgynevezett „ősbivalyokkal” – az MSZP régi vezetőivel – való leszámolásra. Kérdés, hogy a fiatal szocialisták képesek-e új társadalmi csoportok megszólítására és a párt újjászervezésére. Mások eközben a párt azonnali baloldali fordulatát szorgalmazzák, és a Bajnai-kormány támogatásából is „kitolatnának”.
A MSZP vezetői egyébként már – készülve a vereségre – a választások előtt összehívtak egy „kibeszélő” értekezletet. Szili Katalin, az MSZP volt elnök-helyettese azonban a hétfői frakcióülésen kezdeményezte, hogy ne pártértekezletet, hanem kongresszust hívjon össze az MSZP. Szili szerint az MSZP-nek politikai irányváltásra van szüksége, vissza kell találnia a baloldali értékekhez, és ezt egy kongresszus képes legitimálni.
Az SZDSZ-ben a megsemmisítő erejű vereséget követő napokban nem történt érdemi eszmecsere arról, hogy miként és milyen stratégiával folytatja a párt a politizálást – állította lapunknak egy ügyvivő. Pedig a szabad demokratáknak nagyon rövid idő alatt kell eldönteniük, hogy kikhez próbálnak integrálódni, hiszen az önálló lét nem építhető az alig 80 ezer szavazóra. Ha pedig az önállóságban is látnak jövőt, akkor az új politikai irányban és új személyek beemelésében kellene megegyezniük. Mivel azonban nincs érdemi kommunikáció a különféle pártcsoportocskák között, így lapzártánkig lehetetlen volt érdemi információt szerezni arra a kérdésre: Hogyan tovább, SZDSZ?
Az elnökségről lemondó Fodor Gábort támogató politikusok szerint a fiaskóért nemcsak az elnöknek kellene vállalnia a felelősséget, hanem az SZDSZ különféle testületei vezetőinek is le kellene mondaniuk. Emellett e kör szerint a párt korábbi vezetőinek – Magyar Bálintnak, Pető Ivánnak és Kuncze Gábornak – is felelősséget kellene vállalniuk azért, hogy nem segítették elő a párt megosztottságának felszámolását, és mindvégig Kóka János mellett álltak Fodor Gáborral és az ügyvivő testület többségével szemben. A kampányban pedig a pártvezetés kérésére sem vettek részt. A tervek szerint ugyanis egy reklámban feltűnt volna együtt Kuncze, Pető és Magyar, amellett kardoskodva, hogy szükség van önálló SZDSZ-re.
Az SZDSZ-frakcióval kapcsolatban annyi tűnik biztosnak, hogy Kóka János frakcióvezető és 8-9 képviselő kitart a Bajnai-kormány mellett. Igaz, ha ezt nem tennék, akkor előrehozott választásokra kerülhetne sor, ami a képviselői székeik biztos elvesztését jelentené.

Olvasson tovább: