Kereső toggle

Jönnek a fiatalok?

Öt szekértábor akarja megmenteni az MSZP-t

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az MSZP egyre jobban kezdi elveszteni komoly kormánypárti arculatát, mivel az elmúlt napokban leginkább egy kocsmai alkudozáshoz hasonló tárgyalásfolya-matba sikerült belelavíroznia magát a párt elitjének. Bár az egyezkedő felek mindegyike azt állítja, hogy a magyar baloldalt akarják megmenteni a csúfos választási vereségtől, kívülről nézve mégis szimpla hatalmi harcnak tűnnek a szocialisták között zajló folyamatok.

Több szocialista politikussal és vezetővel való beszélgetés alapján úgy tűnik, hogy jelenleg öt fő erőcsoport különböztethető meg az MSZP-ben. Az egyik Kiss Péter és Lendvai Ildikó által fémjelzett mérsékelt, centrista, olykor liberális jellegű, „nyugatos" politikát folytató kör, amelyhez érdekes módon csatlakozik a párt leginkább marxistának nevezhető Baloldali Tömörülés Platformja is. Szekeres Imre honvédelmi miniszter egy pragmatista, technokrata csoport vezetője, míg a párt népi-nemzeti szárnyát ma Szili Katalin házelnök testesíti meg, de ide sorolják például Baja Ferencet, Suchman Tamást és Tóbiás Józsefet is.

Negyedik erőcsoportnak a Gyurcsány Ferenc köré csoportosuló politikusokat tekinthetjük, akik magukat leginkább a progresszív kifejezéssel szeretik illetni, és akik nagy támogatói voltak a Tony Blair politikáját jelentő úgynevezett harmadik utas, polgári baloldali politika átvételének. 2005 és 2006 között a párt fiataljait tömörítő, Hagyó Miklós (akkor még csak) üzletember által összefogott, úgynevezett Mozaik csoport majdnem teljesen Gyurcsány mögött állt. Az elmúlt napok történései ellenben arról szólnak, hogy az úgynevezett fiatalok, így a jászsági Hagyó Miklós, aki 2006-ban főpolgármester-helyettes és a budapesti szocialisták valóságos vezetője lett, Ujhelyi István alelnök, Botka László, Szeged polgármestere, illetve Mesterházy Attila frakcióvezető egymással összefogva önálló pólusként igyekeznek alakítani az MSZP arculatát.

Eltérő megoldások

A MSZP vezérkara, így Lendvai Ildikó, Kiss Péter és Szekeres Imre által tervezett irány leginkább arról szólt, hogy a 2010-es választásokig megpróbálják megőrizni a párton belüli a status quót. Nem nyitnak vitát személyi kérdésekről, hanem „odafordulnak a néphez", szociáldemokrata karakterű válságkezeléssel és szolid konszolidációval, illetve némely baloldali ízű intézkedéssel igyekezzek az MSZP-t 25-30 százalékos szinten tartani. Úgy tudjuk, hogy annak is nagy esélye volt, hogy 2010-ben Bajnai Gordon lett volna ebben az esetben a párt miniszterelnök-jelöltje.

A fiatal politikusok azonban felborították ezeket a terveket. Már a legutóbbi kongresszus után is egyre több ifjú szocialista mondta, hogy változtak az erőviszonyok az MSZP-ben, hiszen például Mesterházy Attila a legtöbb szavazattal lett alelnök, és Ujhelyi István a korábbi pártelnököt, Hiller Istvánt megelőzve lett alelnök, valamint a legtöbb küldöttel (144) rendelkező fővárosi szervezetet informálisan vezető Hagyó Miklós is belépett a nagypolitika színpadára. Gyurcsány Ferenc látványos háttérbe vonulása és az európai parlamenti választásokon elszenvedett fiaskó lehetőséget teremt a párt hatalmi struktúrájának a megváltoztatására.

Az úgynevezett fiatalok kritikusai szerint Ujhelyi István alelnök két hete ezért dobta be egy elnökségi ülésen azt, hogy a párt vezetősége kérjen magával szemben bizalmi szavazást, hogy helyzetet tudjon teremteni, és elindulhasson egy politikai akciósorozat. Bár akkor az elnökség a régiek (8) többségi szavazatával elvetette a fiatalok (5) felvetését, a párt szűk vezetése azóta mégis folyamatos hátrálásban van az ifjakkal szemben.

Hagyó, Ujhelyi és a társaik bírálói szerint a fiatalok nyersen csak pozícióhoz akarnak jutni, miközben nincs érdemi programjuk, sőt az elmúlt években a legtöbbjük valós kormányzati és önkormányzati teljesítményt sem mutatott fel. Botka László esetében elismerik a szegedi sikereit, míg Hagyó Miklós fővárosi tevékenységét legtöbben ellentmondásosan ítélik meg. Általánosságban az ellenfeleik azt mondják róluk, hogy egyikük sem igazán fajsúlyos politikus, nem rendelkeznek kipróbált vezetői tapasztalattal, sem közösségteremtő képességgel, sőt, hitelességi problémák is felmerülnek legtöbbjük esetében. Ha egyik napról a másikra ők lennének az MSZP első számú vezetői, akkor a párt nem tudná visszaszerezni a támogatóit - szól a velük kapcsolatos kritika.

A fiatalok egyik emblematikus politikusa ezzel szemben azt állította lapunknak, hogy nem a magasabb pozíciók megszerzése motiválja őket a vezetőséggel folytatott küzdelmükben, hiszen már most is „szép" stallummal rendelkeznek. Szerinte ugyanis az országot járva azt tapasztalták, hogy a tagság radikális változást, az elmúlt korszaktól való ellépést és fiatalítást akar. Ezért nem lehet megvárni a választásokat, az ellenzéki létre kormányzati pozícióból lehet felkészülni, és a sikerhez azonnali imázsváltás szükséges - szól a magyarázat.

Egyre kuszább viszonyok

Az elmúlt napokban többször is alkudoztak a felek, de ennek alapján nekünk úgy tűnt, hogy egyre kuszábbak a viszonyok az MSZP-ben. Az erővonalakról annyit, hogy hétfőn az Alkotmány utcai Next Klubban megtartott tanácskozáson Lendvai Ildikó, Kiss Péter és Szekeres Imre mellett az egyik oldal képviseletében részt vett Veres János, Puch László, Boldvai László és Szabó Imre, másfelől Ujhelyi István, Mesterházy Attila, Botka László, Hagyó Miklós, Molnár Csaba és Ficsor Ádám. Információnk szerint némely beszélgetés hangneme - így például a hétfőié is - a személyeskedő beszólások miatt a kisgazdásodáshoz tette hasonlóvá a tárgyalási folyamatot.

A háttérbeszélgetésekből úgy tűnt, hogy nem alakult ki egységes erőcsoport a szocialisták új generációjában sem, mert az elmúlt hét-nyolc év értékelésében és a gyurcsányi örökséghez való viszonyulásban megosztottak az MSZP fiataljai. Ficsor Ádám titokügyi miniszter és Molnár Csaba, a MeH-et vezető politikus nem kíván szembefordulni a korábbi miniszterelnökkel, akivel jó kapcsolatban állnak, és akivel a legutóbbi hétvégét is közösen töltötték őszödön.

Úgy tudni, hogy Ficsor Ádám több belső fórumon is jelezte, illetve több politikustársának is azt mondta, nem kíván a párt miniszterelnök-jelöltje lenni, és nem tartja szerencsésnek, hogy ismét a személyi kérdések kerültek napirendre a párton belül. Forrásaink szerint mind Molnár, mind Ficsor teljesen eltérő módon, a többi fiatalhoz képest jóval óvatosabban és visszafogottabban viszonyult a kérdéshez a hétfő esti, „öregek" és „fiatalok" közti megbeszélés során. Több vezető szocialista politikusnak az a véleménye, hogy a háttérben Gyurcsány Ferenc intette óvatosságra fiatal híveit.

A közelmúlt politikájával való radikális szembefordulást vallja Hagyó Miklós és Ujhelyi István. Szocialista forrásunk szerint Hagyó a generáció-váltáson átesett párt erős embere szeretne lenni, aki „a lapokat osztogatja". Úgy tudjuk, hogy az úgynevezett Hagyó-vonal nem akar kompromisszumot kötni az „öregekkel", és javaslataikkal gyakorlatilag minden olyan politikus távozását követelik, akik az elmúlt hét évben vezető pozícióban voltak a pártban. Ez részben azért is ellentmondásos, mert Hagyó szövetségese, Ujhelyi István legalább ennyi ideje a párt vezetőségéhez tartozik, ráadásul évek óta alelnök, sőt tagja is volt a Gyurcsány-kormánynak.

Az MSZP alapszabálya szerint a tisztújításnak (ha erre sor kerül) alulról kell kezdődnie, és a különféle városi és megyei szintek után érkezhet el az országos elnökség kinevezéséig, azaz hosszú hónapokig is eltarthat, és szocialista forrásunk szerint a teljes széteséshez vezethet, ha egy évvel a választások előtt kiújulnak a párt helyi és területi csatározásai. Emellett nem lehet tudni, hogy az új generáció - ha megszerzi a párt vezetését - milyen programot ajánlana az MSZP szavazói számára.

Úgy tudni, felmerült a fiatalok között, hogy egy úgynevezett programadó gyűlést szerveznek a közeljövőben, ahol úgymond bebizonyítják, hogy - az ellenük megfogalmazott kritikákkal szemben - nem igaz az, hogy csak a pozíciók érdeklik őket, és hogy csak üres hatalomtechnokraták lennének.

Nem akarnak az SZDSZ sorsára jutni

„Könnyen az SZDSZ sorsára juthatunk, ha nem érnek véget az állandó belső csatározások" - nyilatkozta egy szocialista politikus az atv.hu-nak, aki szerint nem szerencsés, ha a választók folyamatosan csak azt érzékelik, hogy az ország ügyei és az emberek gondjai helyett a szocialisták csak „kongresszusoznak", és saját pozícióikkal vannak elfoglalva. „A Fidesz így könnyen azt tudja kommunikálni, hogy mi teljesen szét vagyunk esve" - tette hozzá forrásunk. Egyébként a két százalékra zsugorodó SZDSZ mellett az egykori kisgazdapárt a sokat emlegetett rossz példa a szocialisták között, sok vezető tart ugyanis attól, hogy az FKGP-hez hasonlóan a különféle szekértáborok egyre minősíthetetlenebb színvonalú háborújában végül megsemmisül a párt.

Az mindenesetre biztosnak látszik (és ezt Lendvai Ildikó is elismerte), hogy az MSZP - feltehetően őszre - fiatal politikust választ miniszterelnök-jelöltnek. Úgy tudjuk, annak ellenére, hogy elzárkózik előle, Botka László, Szeged polgármestere lehet az egyik esélyes, de nem lehet kizárni Mesterházy Attila jelenlegi frakcióvezető jelölését sem, aki szintén a gyurcsányi politikával való szembefordulás híve.

Forgatókönyvek és pozíciók

1. Minden marad a régiben, továbbra is Lendvai Ildikó marad az MSZP elnöke. A párt miniszterelnök-jelöltje esetleg Bajnai Gordon. A 2010-es választási kudarccal lezárhatnak egy korszakot, a párt újjászervezését az ellenzéki időkre tennék. A probléma ezzel a forgatókönyvvel: a „lázadó” fiatalok ebben nem találnák meg a szerepüket, illetve a párt frusztráltjai (Szanyi Tibor, Karsai József, Baráth Etele) sem nyugodnának meg.  
2. A „régiek” engednek a fiatalok követeléseinek, és átengedik az MSZP irányítását. Ez esetben több lehetőség is felmerülhet, így:
a) Mesterházy Attila lesz a miniszterelnök-jelölt és pártelnök. Úgy tudni, ez a verzió felmerült a fiatalok között. Ami problémás ezzel a verzióval kapcsolatban: Mesterházy szakítana a Gyurcsány-korszakkal, miközben a fiatalok egy része (Ficsor Ádám és Molnár Csaba) a mai napig felnéznek mesterükre, Gyurcsány Ferencre.  
b) Megosztják a pártelnöki és miniszterelnök-jelölti posztot, például Botka László, Szeged polgármestere lenne a miniszterelnök-jelölt és Mesterházy Attila vagy Molnár Csaba a pártelnök. Elméletileg az összes „komolyabb” fiatal neve felmerült különféle pozícióban. Úgy tudni, hogy Gyurcsány Ferenc azt javasolta az általa felfedezett és támogatott fiatal politikusoknak, a már előbb említett Molnárnak és Ficsornak, hogy jól gondolják meg, érdemes-e egy választási vereségben pozíciót betölteni. Másrészt Botka László szegedi polgármesternek sem jó, ha országos porondra lép, hiszen akkor elvesztíheti Csongrád megyei bázisát. Tehát nem olyan könnyű fiatalt találni erre a posztra.
3. A régiek és az újak között megállapodás születik a részleges pozíció-átadásról, és a fiatalok szimbolikusan pozícióhoz juttatnának „öregeket”, így például a népszerű Szili Katalint jelölnék miniszterelnöknek, de a pártelnök valamelyik fiatal lenne. Információink szerint Botka László, Szeged ifjú polgármestere vetette fel ezt a javaslatot. Ellenben Szili személye megosztja a fiatalokat is, mivel a házelnök nyíltan konfrontált Gyurcsány Ferenccel, ezért a gyurcsányisták nem tudnák támogatni.
A Hetek úgy tudja, Ficsor és Molnár nyilvánvalóvá tette, hogy Szilit nem tudnák támogatni.
4. „Senki sem enged semmit” verzió. Ez esetben végeláthatatlan hatalmi harc, „mészárlás” lesz a pártban, s az MSZP nemes egyszerűséggel szétveri magát.

Olvasson tovább: