Kereső toggle

Mikor elindul a Vona

A Jobbik elnökének portréja

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A harmincegy éves Vona Gábor vezetésével jövőre a rendszerváltás óta először kerülhet olyan politikai erő a parlamentbe, amely valóban alulról szerveződött, és nem utódja egyetlen parlamenti pártnak sem. A történet egyetlen szépséghibája, hogy a Jobbik felfutásának titkát a – nyíltan rasszista és neonáci – Magyar Gárda létrehozásában, a cigánybűnözés hangoztatásában és Morvai Krisztina kitalálásában kell keresni. De kicsoda vajon Vona Gábor?

A Vona vezetéknevet az oroszok ellen hősi halált halt nagyapja tiszteletére vette fel a Jobbik, eredetileg Zázrivecz Gáborként anyakönyvezett elnöke. A most harmincegy éves Vona Gábor Gyöngyösön született. „Mindkét ágról paraszti családból származom, ezért az antikommunizmust az anyatejjel együtt szívtam magamba” – szögezi le életrajzában, a névváltoztatásról pedig így ír: „Az érettségi megszerzése után régi vágyamat váltottam valóra, amikor visszavettem a vér szerinti nevemet.”

A szivacsagy

A Hetek úgy értesült, Vona nyugdíjas édesanyja nem érti, miért vall a fia szélsőséges nézeteket – ők nem így nevelték. Az általunk megkérdezett iskolatársai pedig érdekes módon nem emlékeztek a gyöngyösi gimnázium egykori diákjára. „Valószínűleg akkor még egy névtelen, jelentéktelen senki lehetett” – mondta egyikük. Korábbi tanára viszont emlékszik Vonára: „Nagyon jó képességű, »szivacsagyú« gyerek volt, minden információt magába szívott” – állította megkeresésünkre a pedagógus. 
„Az ELTE BTK történelem szakán végeztem. Három évet jártam pszichológia szakra is, de annak folytatását idő hiányában felfüggesztettem” – írja a Jobbik elnöke, aki már egyetemi évei alatt aktívan részt vett az ELTE Hallgatói Önkormányzat elnökségének munkájában, valamint elnöke volt a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége egyetemi alapszervezetének.
„A rendszerváltozáskor úgy éreztem, nagy dolgok történnek. Sajnos rá kellett jönnöm, hogy az igazán komoly változások elmaradtak, mert a még ma is regnáló politikai garnitúra a színfalak mögött megegyezett” – írja Vona, akivel a fokozatos és kijózanító felismerés értette meg, hogy „a Jobbiknak teljesen más úton kell elindulnia, mint a jelenlegi pártok”.
A Jobbik elődjének tekinthető Jobboldali Ifjúsági Közösséget 1999-ben alapították meg ELTE-s diákok. A 2002-es választási kampányban meghívott előadók megszólaltatásával segítették az akkor kormányzó jobboldalt, Vona pedig rendkívüli aktivitással vetette bele magát a szélsőséges nézeteiről elhíresült – Bencsik, Lovas és társai nevével fémjelzett – Sajtóklub fellépéseinek megszervezésébe.

Polgári körben

Országos ismertségre talán a Fidesz 2002-es váratlan veresége után életre szólított polgári körök mozgalomban tett szert: Orbán Viktor meghívására tagja lett a Szövetség a Nemzetért Polgári Körnek.
„A polgári körök mozgalma a nagy remények után a Fidesz pártérdekei alá rendelődött. 2002 őszétől kezdve ezért lassan megérett bennünk az elhatározás, hogy párttá kell válnunk” – írja visszaemlékezésében Vona. A folyamat már korábban, 2002 májusában, egy fővárosi kocsmában megkezdődött, ahol a Jobbik vezetői – három huszonéves történész hallgató – arra jutottak, szükség van egy nemzeti radikális pártra.
Amint a Magyar Narancs egy korábbi cikkéből kiderül, Vona azzal győzte meg társait, hogy a Fidesz sose lesz képes a nemzeti értékek hatékony képviseletére, a MIÉP pedig avítt és alkalmatlan erre. 2002 év végére létrejött a Jobbik Magyarországért Mozgalom Egyesület, amely 2003-ban párttá alakult. Vonát 2003 őszén a párt egyik alelnökévé választották.
„Akkoriban a Jobbik csak egy fiatal csoportosulás volt, nagyon sokat kínlódtunk a párt felépítésén” – mesélte a Heteknek a párt egykori aktivistája. A Jobbikot nem vetette fel a pénz, egy ideig még a központi iroda fenntartása is komoly nehézséget okozott, fogalmazott forrásunk. Vonával kapcsolatban azt mondta, „Zaza (ez Vona beceneve) az elmúlt években higgadt politikussá nőtte ki magát, és sokat fejlődött retorikában. Az a Vona Gábor, aki 2006 előtt egy gátlásos, szinte félszeg ember volt, mára jó előadóvá vált, aki képes papír nélkül is logikusan, hatásosan beszélni tömegek előtt.”
Az ismeretlen Jobbik kezdetben az SZDSZ farvizén próbált feljönni. „Mindig a gyengébb tapad az erősebbre: azt tudták az emberek, ki az SZDSZ, a Jobbikról viszont a kutya sem tudott, ezért kitaláltuk, hogy a Jobbik antiliberális pártként határozza meg magát” – elevenítette fel az első önálló lépéseket informátorunk, aki most azon derül, hogy fordult a kocka: az EP-kampányban az SZDSZ határozza meg magát a Jobbik ellenében, ami egyrészt óriási ingyenreklám a pártnak, másrészt nyilvános beismerése annak, hogy a Jobbik ma erősebb az SZDSZ-nél. 
„Vonáról egyáltalán nem állítható, hogy egy vérgőzös, dühöngő valaki lenne. Higgadt és határozott ember, aki a pártban is meghallgat mindenkit. A végső szót persze ő mondja ki, de például hitleri attitűdök abszolút nem jellemzőek rá” – mondta a Heteknek egy Vona Gábort jól ismerő forrásunk, aki a náci vezért a Vonát helyenként Führer-bajusszal elcsúfított plakátok kapcsán hozta szóba.
A Jobbik eleinte legfeljebb köztéri keresztállításai révén tudott bekerülni a hírekbe, és valószínűleg a párt vezetői sem bíztak abban, hogy önálló politikai erőként sikert érhetnének el, így 2006-ban a MIÉP-pel együtt Harmadik Út néven indultak el az országgyűlési választásokon. Az eredmény siralmas: két százalék. Nyilván ezzel is összefügg, hogy 2006 novemberében tisztújításra került sor: a Jobbik elnökének Vona Gábort választották.

Masírozó gárdisták

Az új elnök felpörgette a pártot: 2007. március 15-én meghirdette az új radikalizmus Bethlen Gábor-programját, amelyből három pontot emelt ki: nyugdíjas állás legyen a gyereknevelés, az MSZMP és a KISZ egykori funkcionáriusai ne vállalhassanak állami pozíciót, illetve a Turul, a Szent Korona és az árpádsávos zászló kerüljön be a védett nemzeti jelképek közé. Ezen a rendezvényen jelentette be, hogy a fiatalok számára egy új szervezetet hoznak létre. 
Az ígéretet tett követte: Vona 2007 nyarán alapító tagja és első elnöke lett a Magyar Gárda Egyesületnek, melyet a ma már a Jobbik és a gárda egyik ádáz ellenségeként megnyilvánuló Demokrata-főszerkesztő Bencsik Andrással együtt találtak ki.
A nyíltan rasszista, neonáci félkatonai szervezet egyéves születésnapján az alapító az alábbiakat írta: „Ma, 2008. augusztus 25-én egy éve, hogy 56 ember a Budai Várba vonult, fehér ingben, fekete mellényben, árpádsávos pajzzsal a mellén. Ma egy éve, hogy esküt tettek a Szent Koronára, és ébresztőt fújtak abba a képzeletbeli kürtbe, amelynek hangjára már olyan régen és oly sokan vártunk. Ma egy éve, hogy a jelen lévő ezrek hősök születésének lehettek boldog tanúi. Isten éltessen soká, magyar remények kovácsa, keserű könnyek felitatója és örömkönnyek fakasztója: Magyar Gárda!”
A lassan második születésnapja felé menetelő gárda mára túl van az első szakadáson, túl van a rendőrséggel történt első fizikai összecsapáson, és túl van megannyi vidéki vonuláson, melyek elsősorban a „cigánybűnözés” visszaszorítását célozták és célozzák.
„Magyar Gárda, cigánybűnözés, Morvai Krisztina” – felelte kérdésünkre a Jobbikot belülről is jól ismerő forrásunk arra a kérdésre, hogy vajon minek köszönheti a párt egyedülálló sikerét, vagyis azt, hogy a rendszerváltás óta először egy olyan politikai erő is bekerülhet a parlamentbe, amely valóban alulról szerveződött, és nem utódja egyetlen parlamenti pártnak sem.
Ha elfogadjuk az indoklást, akkor azt is meg kell állapítani, hogy Vona tényleg ötletember, hiszen a gárda mellett Morvai Krisztinát is ő találta ki. Pontosabban ő javasolta a jogásznő jelölését a Jobbik EP-listájának élére, mellyel újabb lendületet adott pártjának. (Az EU-ellenes Jobbik 2004-ben bojkottálta az EP-választást, mára azonban stratégiát váltott: ha június 7-én elérik az 5 százalékot, azzal megdől Orbán Viktor „egy a tábor egy a zászló” elmélete, és megnő a Jobbik 2010-es parlamenti választási esélye is.)

A Jobbik kettős arca

„A Jobbikot nem bunkók vezetik – ellentétben például az egykori kisgazdapárt néhány prominensével –, Vona egyik erőssége pedig a mára hihetetlen módon kiterjedt kapcsolatrendszere” – magyarázta a Heteknek a siker újabb összetevőjét egy informátorunk.
A párt körül több jogász tevékenykedik – eredetileg így került a Jobbik közelébe a 2006-os rendőri túlkapások kivizsgálásáért küzdő Morvai is –, aminek egyik eredményeként eddig sem a Jobbikon, sem a Magyar Gárdán nem találtak fogást a hatóságok. (Igaz ugyan, hogy a Magyar Gárda Egyesület feloszlatásáért per indult és zajlik, ám ha a bíróság ki is mondaná a feloszlatást, Vonáék már készen állnak a válasszal: az utcákon masírozó egyenruhások nem az egyesület, hanem a Magyar Gárda Mozgalom, amely minden további nélkül folytathatja ténykedését.)   
Forrásunk szerint mind Vona, mind párttársai pontosan tudják, hol az a határ, melyet sem szónoklataikban, sem akcióikban nem léphetnek túl – és nem is lépnek túl.
A Jobbik kettős arca ettől függetlenül nem maradt rejtve: miközben például hivatalosan azt állítják, hogy a cigányság érdekében a párt teszi a legtöbbet, Szegedi Csanád alelnök szűkebb körben „államilag finanszírozott cigánytenyészetről” beszél, a párt hivatalos honlapjának, a barikad.hu-nak legnépszerűbb anyaga pedig a cigányságot gyalázó pornográf videó. (Információink szerint egyébként Vona Gábor felesége is a barikad.hu munkatársa.)
Van azonban a barikad.hu-nál is szennyesebb oldal: a kurucinfo. Mint korábban megírtuk, ennek egyik szerkesztője a Jobbik sajtófőnöke, Novák Előd – ez a tény is hozzátartozik Vona Gábor jellemrajzához.
A kurucinfót és a barikad.hu-t feltehetően azonos kör szerkeszti – szakmabeliek számára ez szembeötlő –, csak míg a barikád többnyire tényszerűen tálalja a híreket, a kuruc nyíltan zsidózik, cigányozik, és fenyeget, továbbá a „célszemélyek” személyes adatainak – cím, telefonszám – közreadásával törvényt is sért.
Bár nyílt színen Vona nem tesz antiszemita kijelentéseket, elhatárolódni sem szokása ilyenektől: amikor nemrégiben egy Magyar Gárda-rendezvényen a szervezet helyi elnöke holokauszttagadó és a zsidóság ellen uszító megjegyzéseket tett, Vona Gábor az atv.hu-nak azt mondta: Az elhangzottak nem a Magyar Gárda hivatalos álláspontját tükrözik, ugyanakkor szerinte ezeket a véleményeket sokan osztják az országban.
„Vona a fiatalok körében is népszerű, mert szerény – állítja a párt-elnökről egy ismerőse. – És mert olyan programot képvisel, mellyel könnyű azonosulni: jó dolog a Nagy-Magyarország, és pártállástól függetlenül fontos a magyarságtudat. És ezt egy olyan, harmincéves ember testesíti meg, aki nem csak beszél, hanem például létrehozta a gárdát. A fiataloknak tetszik ez, főként akkor, amikor például magyarokat vernek a Délvidéken, és azt látják, hogy csak a Gárda áll ki mellettük.” A Jobbik elnöke az ifjúsággal kapcsolatban úgy véli, annak nagyobb része érdektelen, és a nemzet ügye szempontjából hasznavehetetlen: „ők csupán léteznek, megelégedve egy félemberi-félállati szinttel. Viszont az ifjúságnak azon része, amely majd ezt az országot a vállain viszi, már egészen más közeg. Ismerem őket, közöttük járok, és elszorul az ember torka, amikor a szemükbe néz. A keserűség, az elszántság és a hazaszeretet olyan gyönyörű elegye csillog ott, amelynek ereje van” – írja némileg ömlengő, időnként Szálasi stílusát és szellemét idéző publicisztikai sorozatában Vona.

A Szent Korona vonzásában

Politikai terveit folytatásos publicisztikájában tárja fel a Jobbik elnöke: egyebek között azt írja, a közélet magasabb színtereit, a kormányhivatalokat, a diplomáciai intézményeket, a belügyi szerveket, a médiát, az egyházakat ügynökmentesíteni és „kommunistátlanítani” kell. A leleplezetteket, valamint az MSZMP és a KISZ korábbi vezetőit törvényi úton kell kizárni a közéletből.
Ha a múltat sikerült lezárni, a másik alapvető feladat a jövő alapjainak lefektetése: „Jelenleg rajtunk kívül egyetlen párt sem meri programjában felvállalni a Szent Korona-tan alapján álló alkotmányosság helyreállítását, pedig egy ’49-es alkotmánnyal a nyakunkon sem juthatunk messzire” – állítja Vona, aki szíve szerint bevezetné az erkölcstant, a Trianon emléknapot, a történelemtanításból pedig kiszaggatná a bolsevik maradványokat, valamint az elmúlt húsz évben megjelent nemzetellenes, neoliberális gyomokat.
Vona – amint korábban az atv.hu-nak kifejtette – a halálbüntetés visszaállítása mellett van, noha ez komoly lelkiismereti problémát okoz számára: katolikus emberként ugyanis nem tudja figyelmen kívül hagyni, hogy a vatikáni álláspont ebben a kérdésben ellenkezik az övével.
Világnézetét jól jellemzi a Magyar őstörténeti Intézet felállítását szorgalmazó programpontja, valamint az, hogy az ország legfontosabb közterein szobrok állításával rehabilitálná Horthyt, Wass Albertet, Teleki Pált, Prohászka Ottokárt és „más méltatlanul kezelt nagyjainkat”.

Olvasson tovább: