Kereső toggle

Vészhelyzetben a kórházak

A csőd szélén táncoló HospInvest csak a jéghegy csúcsa

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Negyvenöt percen múlt, hogy „sürgősségi beavatkozással” sikerült életben tartani hazánk legnagyobb egészségügyi szolgáltató cégét, a HospInvest Zrt.-t. Ennyi ideje maradt ugyanis a társaságnak a csődvédelem megkérésére, miután a CIB Bank leemelte számlájáról az éppen esedékes OEP-átutalást, mintegy 1,2 milliárd forintot. A kétkedők szerint a befektetők eleve nem tisztességesen szálltak be az egészségügyi „bizniszbe”, mások viszont úgy értékelik, hogy a hazai szakmapolitika és a politikai közélet állapota is felelős a helyzetért – a cégcsoport saját hibái mellett.

„A HospInvest szakemberei számos nemzetközi példát tanulmányozva alkották meg azt az új hazai modellt, amely Európában is a legkorszerűbbek közé tartozik. A HospInvest törekvéseit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is elismerte, amikor 2007 októberében társtulajdonosként csatlakozott a magyar szakemberek tulajdonában álló egészségügyi szolgáltatóhoz" - áll a 2000-ben alapított egészségügyi vállalkozás honlapján. Az ismertető már nem a legfrissebb ugyan, hiszen a londoni székhelyű pénzintézet - lapinformációk szerint jelentős veszteséggel - túladott a cégben négymillió euróért vásárolt 30 százalékos részesedésén, viszont jól mutatja a céget jellemző töretlen szakmai önbizalmat. Erre kezdetben minden oka meg is lehetett a befektetőknek. A HospInvest 2004-ben vette át a kiskunhalasi Semmelweis Kórház működtetését, amely akkor évente mintegy 4,3 milliárd forintból gazdálkodott. Ez mára 3 milliárd forintra csökkent a változó egészségügyi finanszírozás miatt, ám - a cég szakmai vezetői köreiből származó információink szerint - a kórház a mai napig pluszt termel a cégcsoport számára, ezzel enyhítve az összességében jelentkező veszteségeket.

Milliárdos üzlet

Kollányi Gábor vezérigazgató, illetve cégvezető társai a kórházműködtetés know-how-járól (vagyis arról, hogy a magyar viszonyok között mégis miből származik majd a befektetők nyeresége) részleteket értelemszerűen sosem árultak el nyilatkozataikban, ám annyit tudni lehetett, hogy a költségek csökkentésében és a „vonzerő" növelésében (fűtéskorszerűsítés, a betegutak hatékonyabb szervezése, speciális beavatkozások és fizetős szolgáltatások bevezetése stb.) gondolkoztak. A kiskunhalasi önkormányzattal kötött, 20 évre szóló kontraktusban a HospInvest 2,5 milliárd forint értékben vállalt beruházásokat hat év alatt (ebből eddig egymilliárd forintot teljesített). A cégvezetők már akkor világossá tették, hogy kórházi hálózat kialakításában gondolkoznak. Ennek megfelelően a következő években átvették a gyöngyösi, parádfürdői, hatvani, majd az egri kórház, valamint öt rendelőintézet  működtetését - további sokmilliárdos kötelezettséget (adósságrendezést, műszerbeszerzést, ingatlanfelújítást) vállalva. Az elképzelések szerint a kórházcsaládhoz 15 intézmény tartozott volna, ám az EBRD kilépésével ezeknek a terveknek a helyébe a HospInvest életben tartásának szükségszerűsége lépett.

Annál is inkább, mert pénteken a zrt. igazgatótanácsát is meglepve, a CIB Bank az OEP által a betegellátásra átutalt 1,2 milliárd forintot számlájukról leemelte, és teljes egészében a lejárt hitelek törlesztésére fordította. Információink szerint annyira váratlan volt a bank lépése, hogy mindössze 45 perce maradt a társaságnak a csődvédelem kérelmezésére. A HospInvest ezzel időt - 150 napot - nyert finanszírozási gondjainak megoldására. A cégcsoport közleménye szerint a betegellátást biztosítják, és a dolgozók is megkapják a bérüket (az ígéretek szerint még a héten). Ehhez - a törvényi szabályozásnak megfelelően - az OEP-től kaptak előleget. Ugyanakkor a HospInvest állítólag már nemcsak potenciális befektetőkkel, hanem önkormányzatokkal  is tárgyal, mégpedig a kórházak esetleges visszavételéről.

Szocialista mutyi?

„Kipukkadt a szocialista mutyilufi" - ezzel a „bulvárkompatibilis" szlogennel  kommentálta a történteket Pesti Imre, a Fidesz egészségpolitikusa. Szerinte a HospInvest jellemzően szocialista vezetésű önkormányzatokkal kötött szerződései nélkülöznek minden gazdasági és szakmai megfontolást. Példaként arra utalt, hogy a bíróság első fokon megsemmisítette a HospInvest és a Heves Megyei Közgyűlés között létrejött, a megyei Markhot kórház üzemeltetéséről szóló megállapodást.

A HospInvest sajtóosztályáról későbbre ígértek választ kérdéseinkre, ám nem hivatalos források, illetve a korábban megjelent nyilatkozatok alapján úgy tűnik, a cégcsoport vezetői szerint az állandóan változó (csökkenő) egészségügyi finanszírozás, az elmaradt reformok, illetve a politikai hangulatkeltés eredményezte, hogy eddig nem jöttek be a számításaik. Középvezetői körökből azonban kritikák is elhangoznak. Például azzal kapcsolatban, hogy a túl gyorsan terjeszkedő cégcsoport esetenként túlvállalta magát a beruházási ígéreteivel, miközben nem sajnálta a pénzt arra, hogy néhány szobás központi irodájából egy Megyeri úti „palotába" költözzön.

Úgy tudjuk, a kiskunhalasi kórház állományának bizalma is megrendülni látszik a HospInvestben. Még az is felmerült, hogy újra függetlenné válna az intézmény, amitől az önkormányzat sem zárkózna el.

„Folyamatosan tárgyalunk a HospInvesttel, és készítjük a forgatókönyveket arra az esetre, ha a működtetési kötelezettséget vissza kellene vennünk. Ez a helyzet azonnal előáll, ha a finanszírozásba csak egyetlen számla kiegyenlítése okán be kell segítenünk" - mondta lapunknak Kiskunhalas polgármestere, aki reméli, erre nem kerül sor. Várnai László felháborodva kommentálta a HospInvestet bíráló megjegyzéseket: „Ha valaki 2004-ben előre látta a világgazdasági válságot, vagy azt, hogy a hazai egészségügy reformjai elmaradnak, és egy kedvezőtlen jogszabályi környezetben kell gazdálkodnia a működtetőnek, akkor miért nem szólt?"

Versenyhátrányban

„Nem tartom a földtől elrugaszkodott megoldásnak, ha egy kórházat gazdasági társaság üzemeltet, erre számos pozitív példa van külföldön is. Az itthoni szabályozás és finanszírozás azonban komoly likviditási gondok elé állítja a kórházakat. A HospInvest csak a jéghegy csúcsa, amelyre nagyobb figyelem irányul, de számos önkormányzati kórház szintén egyre súlyosabb válságba csúszik" -  fogalmazott lapunknak Rácz Jenő egykori egészségügyi miniszter, a Magyar Kórházszövetség leendő elnöke. Egy friss elemzésük szerint a kórházak bevételei az április 1-jétől életbe lépett újabb módosítások miatt 8 százalékkal fognak csökkenni. Ráadásul a beszerzések költségei gyakran euróban jelentkeznek, ami „helyből" 25 százalékos drágulást okoz a tavalyi évhez képest. Pedig a jelenlegi helyzet sem rózsás: a 128 kórház összes adóssága 22 milliárd forintra rúg, egyharmaduk pedig közvetlen „életveszélyben" van.

A szakember szerint a vállalkozások vagy egyházak által működtetett intézményeket a nem szektorsemleges finanszírozás is sújtja: az önkormányzati és állami kórházakkal szemben nekik - az eredeti megállapodásnak megfelelően - 13. havi bért kell fizetniük, miközben erre fedezetet nem kapnak, valamint iparűzési adót is kötelesek fizetni. Rácz Jenő elmondta: úgy véli, pusztán spórolással nem lehet megoldani a hazai egészségügy problémáit, ehhez strukturális átalakításokra lenne szükség. Sajnálatosnak tartja, hogy bár erre voltak kísérletek, a népszavazáson vagy éppen a szocialisták belső ellenállásán megbuktak. „Ha egy rákos beteget megoperálnak, de csak a daganat egy részét távolítják el, akkor nagy eséllyel meg fog halni" - illusztrálta egy példával a jelenlegi helyzetet Rácz Jenő.

Hasonlóan vélekedett Kökény Mihály, a szocialisták egészségpolitikusa, aki szerint érdekes, hogy más kórházüzemeltető cégek nem kerülnek olyan reflektorfénybe, mint a HospInvest. Mint mondta, több településen, mint például Tapolcán, Mezőtúron vagy Körmenden is gazdasági társaságok működtetik a kórházakat, és nemcsak szocialista, hanem fideszes önkormányzatok is kötöttek hasonló megállapodásokat.

Olvasson tovább: