Kereső toggle

Menekülés a családba

A legegészségesebb magyarok jó házasságban élnek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Abnormálisan rettegnek a magyarok az elszegényedéstől, mivel a többség
szerint tervezhetetlen a jövő, mindenki szabálysértő, nem lehet bízni senkiben.
Az emberek az egyéni túlélésre játszanak, de ebbe a taktikába csak mindinkább
belekeseredni, belebetegedni és belehalni lehet. Ez a hozzáállás különösen
veszélyes gazdasági krízis idején, megsokszorozhatja annak erejét. Az egyetlen
meglévő ellenszer a magyar társadalom család- és házasságközpontú értékrendje. A
jó házasság és család ugyanis kimutathatóan a legerősebb egészségvédő tényező a
világon.



Forrás: Magyar Lelkiállapot felmérés 2008

Grafika: Hetek

Magyarországon rendkívül rossz a 40 év feletti férfiak egészségi állapota, és
60 százaléknyi esélyük van arra, hogy megérik a 65. életévüket. Ausztriában ez
az arány 82 százalék, holott a hatvanas években jobbak voltak a mutatóink, mint
az osztrákoknak. Enyhébb mértékben, de a nőknek is lényegesen rosszabb ma a
lelki és testi egészsége, mint azt a körülményeik indokolnák – ez derül ki a
Hungarostudy 2006 országos felnőtt egészségvizsgálatból, melyeknek eredményeit
nemrég publikálta az Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete (MTI).

A magyar népességben az elmúlt 50 év alatt lezajlott drámai egészségromlás
legfőbb oka a kutatók szerint, hogy az úgynevezett társadalmi tőke: a bizalmon,
együttműködésen alapuló emberi kapcsolatok hálózata kiveszett a magyar
társadalomból. Anno politikai szándék is közrejátszott abban, hogy közös
értékrend híján a bizalmatlanság, a szabálysértő magatartás vált a túlélés
egyedüli normájává. Ma a megkérdezettek 85 százaléka szerint az érvényesüléshez
elengedhetetlen a szabályok áthágása. Ennek következtében az embereknek egy
átláthatatlan és kevéssé kontrollálható versenyben, gyilkos társadalmi
rivalizálás közepette kell helyt állniuk a munkaerőpiacon. Ez leginkább a
férfiakat készíti ki, mivel a családok eltartása – legalábbis a lassan változó
közmegítélés szerint – még mindig elsősorban az ő feladatuk.

Mindeközben rendkívül megnőttek a társadalmi különbségek, ami önmagában is
stresszkeltő hatású, ráadásul széles rétegeket fenyeget a lecsúszás veszélye.
Az anyagi lemaradás miatti szüntelen rettegés, súlyosbítva a „senkiben sem
bízhatok” érzéssel, állandó stresszt, depressziót idéz elő az emberekben, amibe
tömegek betegszenek vagy halnak bele a 40 év fölötti korosztályban –
hangsúlyozza Kopp Mária, az SE MTI tudományos igazgatója.



Forrás: Magyar Lelkiállapot felmérés 2008

Grafika: Hetek

A magyar társadalom ma kizárólag pénzben méri a sikert, miközben a
legtehetősebb és legszegényebb rétegek között régóta hét-nyolcszorosak a
jövedelmi különbségek, ami a nyugat-európai mutatók kétszerese. A jövedelem,
illetve az életesélyek elsődleges meghatározója ma az iskolázottság: egy
diplomás férfi tizenhét évvel él tovább, mint nyolc általánost végzett társa. Az
esélyteremtés elengedhetetlen eszköze az elesettek pszichológiai tréningje
lenne: problémakezelő képességük, stresszel való megbirkózásuk javítása,
közösségi életük erősítése. Nálunk sokkal szegényebb társadalmak boldogabbak a
magyarnál, a görögök például alacsonyabb életszínvonaluk és minden káros
szenvedélyük mellett jóval hosszabb ideig élnek, mint mi, egyszerűen azért, mert
sokkal erősebb bennük a közösségi érzés.

Közgazdasági kutatások bizonyítják, hogy az emberek elégedettsége,
boldogságérzete alapvetően meghatározza az egészségi helyzetet és a gazdasági
fejlődést. A boldogság pedig döntően a társas támogatottságon, a munkahelyi
viszonyokon, valamint az élet értelmébe vetett hiten múlik. Magyarországon a
Hungarostudy-vizsgálat szerint a legboldogabbak a tanulók (91 százalék) és a
gyesen/gyeden lévő édesanyák (86 százalék).

Kopp Mária kérdésünkre megerősítette: a magyar társadalom továbbra is
jellemzően család-, házasság- és gyermekpárti, sokkal inkább, mint a legtöbb
európai ország. A zilált társadalmi viszonyok között a család erős menedéknek
számít, kimutatható, hogy a gyermekvállalásnak és különösen a házastársi
támogatottságnak elsődleges egészségvédő szerepe van az emberek életében. A
magyarok 56 százaléka él ma házasságban és alig 5 százaléka élettársi
kapcsolatban, a társadalmat behálózó társas támogatások különböző formái (barát,
rokon, ismerős) közül pedig messze a legerősebb és a leggyakoribb a házastársi
támogatás (95 százalék). Balogh Piroska pszichológus beszámolója szerint a jó
házasságban élő emberek mindenütt a világon a legboldogabbak és
legegészségesebbek, míg a nagyon rossz házasságban élők a társadalom legrosszabb
állapotú egyénei. A legkiszolgáltatottabbak ebből a szempontból a férfiak, mivel
nekik többnyire egyedüli lelki társuk a feleségük.

A rossz házasságban élő, és különösen az egyedülálló középkorú férfiak a
legsúlyosabb depressziós, illetve egészségi mutatókat hozzák, és tobzódnak az
önkárosító szokásokban. Továbbá kimutatható, hogy sokkal egészségesebbek azok a
férfiak, akiknek a felesége a belső, emberi értékeket, kapcsolatokat tartja a
legfontosabbnak, mint akiknek a neje a külsődleges értékeket helyezi előtérbe.


Életre hívható aranytartalék, hogy a magyarok még mindig több gyereket
szeretnének, mint amennyi megszületik. Az egy nőre jutó átlagos gyerekszám 1,3,
szemben a vágyott és halogatott 2,1-gyel. „Tény, hogy az élettársi kapcsolatok
jóval bomlékonyabbak a házasságnál, és sokkal kevesebb gyerek, valamint több
abortusz fordul elő az együtt élőknél” – erősíti meg Kopp Mária. A fiatalok a
jövőjüket családalapítással képzelik el, és a gyermekáldást az esetek
többségében még mindig házasságkötés kíséri. Érdekes adalék, hogy a családos
férfiak jóval hatékonyabbnak és kompetensebbnek érzik magukat az élet
nehézségeivel szemben, mint gyermektelen társaik. Az is kiderült, hogy a férfiak
számára komoly egészségvédő hatással bír a gyermekeikkel való jó kapcsolat.

Bár tartják még magukat a hagyományos nemi szerepek, a kétkeresős családmodell
következtében a nők és férfiak egészségét hasonlóan károsítja a túlzott
házastársi vagy munkahelyi stressz. A család és munka közötti szerepkonfliktus a
képzett nők számára jelenti a legnagyobb stresszforrást: leginkább ők azok, akik
kénytelenek halogatni a gyermekvállalást, miközben rendkívül erősen kötődnek a
tradicionális családi értékekhez.

Több a depressziós

A kezelést igénylő depresszió gyakorisága a magyar lakosság körében:

1988 7,5%

1995 14,1%

2002 16,5%

2006 20,5%

(Forrás: SE MTI)

Olvasson tovább: