Kereső toggle

Titkok országa

A magyar polipgate, avagy két legyet egy csapásra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bár a legújabb megfigyelési botrány szenzációjának jelenleg az tűnik, hogyKövér László és Demeter Ervin fideszes politikusok is érintettek az ügyben, a
Hetek értesülései szerint valójában nem ők, hanem Csányi Sándor OTP-vezér állhat
a „célkeresztben”.



Fotó: Vörös Szilárd, Somorjai László

Észtországtól Szlovákiáig, Lengyelországtól Romániáig a kommunizmus alól
felszabadult országok meglepő sajátossága, hogy időről időre megfigyelési
botrányok robbannak ki, melyekben a régi rendszer állambiztonsági apparátusának
személyei közül többen is kulcsszerepet játszanak. A hivatalos, úgymond polgári
szervek rendre összecsapnak az egykori titkosszolgálati figurákból álló
politikai és üzleti körökkel, csapatokkal.

Ugyancsak egy másik sajátosság, hogy az egykori állambiztonsági rendszer
ügynökeinek adatait (más szóval az ügynöklistákat) könnyebben hozzák/hozták
nyilvánosságra, mint a rendszer üzemeltetőinek, így például az operatív
tiszteknek a neveit.

A „rendszergazdák” eközben sikeres pályát futottak be az üzleti életben, a
biztonsági és információs piacon: igazgatók, cégtulajdonosok, banki biztonsági
főnökök lettek.

A legújabb magyar megfigyelési botrány legnagyobb kérdése éppen az, hogy az
OTP-nek dolgozó, egykori titkosszolgákat („rendszergazdákat”) foglalkoztató,
adatgyűjtést végző UD Zrt. milyen szolgáltatásokat végzett kuncsaftjainak, és
milyen előnyökkel járt a megrendelőnek az általuk gyűjtött információ. A Dávid
Ibolya által nyilvánosságra hozott, Almássy Kornélt kompromittáló beszélgetésen
Csányi Sándor és Tóth János, az UD Zrt. egyik vezetője között főnök–beosztott
hangulatú beszélgetés zajlott. Kérdés tehát, hogy a bankárok mire használják az
egykori operatív tiszteket.

Az UD Zrt.-t két szakember neve fémjelzi, Horváth Józsefé és Tóth Jánosé. Az
átkosban Tóth az egyházakat figyelte meg, míg Horváth a III/III-as
csoportfőnökségen a „szektás” baloldali elhajlókat. Az utóbbi később a
Fidesz-éra alatt rövid idő alatt lett nemzetbiztonsági középvezetőből az NBH
műveleti főigazgató-helyettese. Bár az elmúlt napokban leginkább éppen ezzel az
adattal (és pár lehallgatott beszélgetéssel) igyekeznek Kövér László egykori
titkosszolgálati minisztert – a Fidesz erős emberét – kompromittálni, de
fideszes forrásaink váltig állítják: Horváth nem számított Kövér
„hátországának”. Tartotta a kapcsolatot egyes fideszes személyekkel, de az UD
Zrt. nem a Fidesz cége, sőt, szerintük a sajtóban használatos terminussal még
Fidesz közeli cégnek sem tekinthető. Állításuk szerint az UD-t a szakmában
Csányi cégének tekintette mindenki.

A Magyarország egyik leggazdagabb emberének tartott Csányi Sándor vagyonát 100
milliárd forint körüli összegre teszik. Nemcsak a banki világgal foglalkozik,
hanem érdekeltségébe tartozik viccesen szólva a fél Dunántúl, így a Sole–Mizo, a
Délhús–Pick csoportok, és más agrártársaságok és reklámcégek. A Manager Magazin
2006-ban azt állította, hogy a választások előtt a bankár gondolkodott azon,
hogy politikai pályára lépjen, vagyis azon, hogy indulna a miniszterelnöki
posztért. Többször tanácskozott erről Stumpf Istvánnal, a Századvég vezetőjével
és Giró-Szász Andrással, a politikai elemző műhely igazgatójával. Közel
ugyanebben az időben az MDF-ben is felmerült, hogy Csányit kérjék fel a párt
listavezetőjévé. (Miközben az MDF vezetői a Csányi–Tóth beszélgetésre alapozva
kirúgták Almássyt, a bankár mellett teljes mellszélességgel kiálltak, sorra
hangoztatva, hogy szerintük az ügyben ártatlan.)

A Fidesz olvasata szerint azt történt, hogy bizonyos erőcsoportok – Csányi nevét
még véletlenül sem mondják ki – úgy döntöttek, hogy előnyösebb egy meglévő
pártot mintegy 2-2,5 milliárd forinttal renoválni és átpozícionálni, mint a
nulláról „zöldmezős” beruházásként létrehozni egy új formációt. A Fidesz egyik
vezetője is úgy érvelt lapunknak, hogy azok az állítások állnak közelebb az
igazsághoz, melyek ezen szervezkedés pénzügyi, szellemi hátterét nem Orbán
Viktor Fidesz-elnökhöz kötik, hanem vele hűvösebb kapcsolatban levő jobboldali
körökhöz.

Több fideszes politikus is azt állította lapunknak, hogy ma az MDF önállósága
sokkal kedvezőbb a Fidesznek, mint az MSZP-nek, mivel a méréseik szerint a fórum
szavazói nem a Fidesztől, hanem az MSZP-től visznek több szavazót. „Az MDF
bekebelezése most semmiképpen nem volt érdeke a Fidesznek, amely ráadásul olyan
jól áll a közvélemény-kutatásokban, hogy nem is tétel számára az MDF” –
fogalmazott egymástól függetlenül két fideszes politikus is a Heteknek.

Eszerint a Fidesz titkosszolgálati szakpolitikusait gyanúba keverő ügy inkább
csak mellékszála egy gazdasági erőcsoport a politikai életbe történt
beavatkozását leleplező nyomozásnak. Érdekes, hogy Tóth Károly, a
nemzetbiztonsági bizottság szocialista alelnöke is ezt a verziót erősítette.
Mint fogalmazott: „Ez az árnyék-titkosszolgálat elsősorban nem politikusokra
dolgozott: gazdasági érdekeket akart megszerezni, de segített politikusoknak is.
Melléktermékként a politikusok aktivizálódtak, és azt mondták, hogy ha már
működik egy ilyen jó hálózat, akkor néhány információt adjanak nekik is.”

A Hírszerző hírportálnak nemzetbiztonsági forrásból ugyanezt erősítették meg: az
állami (pl. VPOP) és a bankszférába is beágyazott network környezettanulmányokat
készített, telefon-lehallgatásokat eszközölt, kons-pirált találkozókat
szervezhetett, csupa olyan tevékenységet folytatott tehát, ami leginkább állami
monopólium. Az erre vonatkozó bizonyítékok szeptember 10-e óta a rendőrségen,
illetve az ügyészségen vannak.

Mindenesetre a Fidesz szakpolitikusai mindent megtettek, hogy magukra haragítsák
a nemzetbiztonsági szolgálat vezetőit, különösen Szilvásy György minisztert és
Laborc Sándort, az NBH főnőkét, akit hónapok óta támadtak. (Laborc Moszkvában
tanult a KGB iskolájában, a Dzserdzsinszkij Akadémián.)

2007 végén a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt bejelentette, hogy a
továbbiakban nem vesz részt a magyar parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának
munkájában. Így tiltakoznak az ellen, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök –
Szilvásy György miniszter javaslatára – annak ellenére nevezte ki Laborc Sándort
a Nemzetbiztonsági Hivatal élére, hogy a jelölt meghallgatásakor nem kapta meg a
parlamenti testület többségének támogatását.

Kövér László, a Fidesz elnökségének tagja, volt titkosszolgálati miniszter az
Echo TV-nek adott interjújában felmelegítette Laborc Sándor életrajzának egy fel
nem tárt részletét, mely szerint 1999-ben egy Gázában és Cipruson bejegyzett
offshore cég elszámolási gondjai miatt távolították el a szolgálatoktól, és
helyezték át az adóhatósághoz.

A jobboldali Budapest Analyses elemző intézet egyik tanulmányában éppen azt
sérelmezte, hogy az MSZP-kormány időszaka alatt több fiatal, a Fidesz-érában
kinevezett szakembert távolítottak el a szolgálatoktól. Ugyanez a szocialisták
szerint azt jelentette, hogy megszűnt az NBH „kétfejűsége”, és ezáltal –
legalábbis szerintük – az információk kiszivárgása.

Ilyen előzmények után nem eshetett nehezére Szilvásy Györgynek bejelentenie,
hogy egy polipszerűen működő, politikai kapcsolatokkal is rendelkező hálózatot
lepleztek le, amely képes volt beépülni különböző szervezetekbe, ahonnan magán-,
üzleti és állami titkokat tudott megszerezni. Példaként e-maileket,
banktitkokat, telefonos híváslistákat, adóhivatali és rendőrségi információkat
említett. A felderítés szakaszában volt arra utaló jel, hogy a hálózat Bajnai
Gordont, a jelenlegi nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztert is
„tanulmányozta”.

A sajtóban pedig pillanatokon belül megjelent, hogy Kövér László és Demeter
Ervin beszélt az UD Zrt. egyik vezetőjével. Velük kapcsolatban ugyanakkor
semmilyen bűncselekményre utaló bizonyíték nem került elő, csak annyi, hogy
olykor beszéltek Horváth Józseffel. A hírek szerint legalább kétszázszor.

Fontos emberek telefonjai

Hárman is felhívták Bencze József országos rendõrfõkapitányt, Csányi Sándor,
az OTP vezérigazgatója, Demeter Ervin (Fidesz) volt titokminiszter és Jakab Géza
egykori dandártábornok, az OTP biztonsági fõnöke, miután a Nemzeti Nyomozó Iroda
házkutatást tartott az UD Zrt. több telephelyén, és szervereket, illetve
adathordozókat foglalt le. A kapitány feljegyzést készített, majd a kormány ezt
nyilvánosságra hozta.

Csányi azt kifogásolta, hogy a nyomozás során a Nemzeti Nyomozó Iroda a
cégcsoportja által üzemeltetett három szervert is lefoglalta, csupán azért, mert
azok az UD Zrt. irodájában voltak. Jelezte, hogy amennyiben az üzleti titkok
konkurens társaságokhoz kerülnek, az a cégcsoport számára hátrányos lehet, ezért
írásban panaszt tett a nyomozó hatóságnál.

Demeter Ervin volt titokminiszter azt állította, hogy a rendõrséget ebben az
ügyben olyasmire akarják felhasználni, ami nem a rendõrség dolga. „Ez az ügy a
közérdeklõdés középpontjába fog kerülni, és a következõ hónapok arról szólnak,
hogy a Fidesz ellopta az iratokat, Dávid Ibolyára adatokat gyûjtöttek”. A
fideszes politikus értetlenségét fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy miért 15
kommandós ment az egyik helyszínre a házkutatásra. Jakab Géza nyugalmazott
dandártábornok a Csányi-holding szerverei lefoglalásának jogosságát vitatta.

Olvasson tovább: