Becsempészett melegjogok

Az ellenzéki pártok két szabályozást is kifogásolnak az új Polgári
Törvénykönyvről (Ptk.) szóló törvényjavaslatban. Az egyik az Alkotmánybíróság
(AB) által már meg is semmisített gyűlöletbeszéd-passzus, a másik az élettársi
kapcsolatok felruházása a házasságra vonatkozó jogokkal.

A több mint tízéves szakértői munka után nagy nehezen a parlamenti
bizottságok elé tárt, és nemsokára általános vitára bocsátott új Ptk.-tervezet
Draskovics Tibor szerint a „rendszerváltás befejezését” jelenti. Az új
törvénykönyv képes arra, hogy olyan értékeket jelenítsen meg, melyek a
rendszerváltozás óta kristályosodtak ki a magyar jogrendszerben – fűzte hozzá az
igazságügyi és rendészeti miniszter. A jogalkotási menetrendet figyelembe véve
2010. január 1-jén léphet életbe az új szabályozás.

Tavaly karácsonykor a szocialisták az SZDSZ-szel karöltve szavazták meg a
regisztrált élettársi kapcsolatról szóló törvényt, melyet az MSZP
frakcióvezetője félévzáró sajtótájékoztatóján a 2007-es év négy legfontosabb
kérdése közé sorolt. A szocialisták szerint a változtatás egymillió embert
érint, mivel úgy tudják, hogy ennyien élnek élettársi kapcsolatban. A KDNP nem
tudott azonosulni a baloldal örömével, és nyomban az AB-hoz fordult a témában.


A mostani törvényjavaslat tulajdonképpen a kifogásolt szabályozást emelné a
polgári jogi kódex szintjére. Az új Ptk. tervezete kimondja, hogy a bejegyzett
élettársi kapcsolatra a házasságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az
akár egynemű élettársak anyakönyvvezető előtt regisztrálhatják és szüntethetik
meg közös megegyezéssel kapcsolatukat, és vagyoni jellegű jogaik együttélés,
illetve „válás” esetén is megegyeznek a házasfelekével. Egyedül a közös
örökbefogadásra és a házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések nem
alkalmazhatóak esetükben.

A bizottsági vita során a Fidesz képviselője emlékeztette a beterjesztő
minisztériumot, hogy a KDNP most őszre várja a választ az AB-tól a regisztrált
élettársi kapcsolatok ügyében, ezért szerintük a zárószavazás előtt érdemes
lenne megvárni a testület döntését. Intő példa lehet, hogy a gyűlöletbeszédre
vonatkozó szabályozás is abban a formájában került az új Ptk.-tervezetbe, melyet
az AB egyszer már megsemmisített.

„Tehénen a gatya az új élettársi szabályozás” – mondta a Heteknek Rubovszky
György. A KDNP-s honatya elmondása szerint azért fordultak az AB-hoz, mert
szerintük az élettársi kapcsolat az új szabályozással kvázi házassággá vált, és
sajnálatosan kiélezi a homoszexuális együttélések körüli társadalmi vitát. „A
hatályos családjogi és polgári törvény kimondja, hogy a házasság egy férfi és
egy nő szövetsége, az új szabályozás pedig az ehhez kapcsolt jogokat engedi át a
homoszexuális pároknak” – magyarázza a honatya, aki szerint a tervezet Európában
példátlan módon vonja el bírói hatáskörből a házassági bontópereket azáltal,
hogy a házasfelek adott esetben egy közjegyzőhöz intézett nyilatkozattal
szüntethetik meg együttélésüket. A bejegyzett élettársi kapcsolat
megszüntetésére szintén e szabályok vonatkoznak azzal a figyelemre méltó
szűkítéssel, hogy az azonos neműek ilyen kapcsolata nem szűnik meg a „bejegyzett
élettárs nemének megváltoztatásával”.

Draskovics Tibor a bizottsági vitán elhangzott felvetésekre válaszolva
kijelentette: „nem jó, de megoldható”, hogy később igazítsák ki a Ptk. már
elfogadott rendelkezéseit.