Kereső toggle

Pogrom Újlipótvárosban

Többen voltak az antifasiszták, mint a neonácik

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Beégés lett a zsidóellenes provokációból, melyet az utcai zavargásokból jól
ismert Polgár Tamás – fedőnevén Tomcat – szervezett egy jegyiroda elé. A
bakancsosokat tízszeres túlerő fogadta, így kénytelenek voltak kapitulálni.
Lapzártánk utánra azonban újabb megmozdulást szerveznek, ezúttal a teljes magyar
szélsőjobb bevonásával. A környéken lakók szerint mindez a vészkorszak
pogromjaira emlékeztet.

Március 20-án egy XIII. kerületi jegyiroda egyik alkalmazottja szóváltásba
keveredett egy vásárlóval, aki a jobboldali körökben kedvelt Hungarica együttes
koncertjére szeretett volna jegyet venni. Az eladó szerint a nemzeti érzelmű
fiatal kezdett el zsidózni, míg az érintett azt vélte hallani: „Fasisztákat nem
szolgálunk ki.” Akárhogy is történt, április 1-jén hajnalban Molotov-koktél
repült az irodára, amely csaknem teljesen kiégett. A támadást a Magyarok Nyilai
Felszabadító Hadsereg elnevezésű – a politikusok háza elleni Molotov-koktélos
támadásokat és Csintalan Sándor brutális megverését is jegyző – terrorszervezet
vállalta magára. A tulaj a rendőrséghez, egy a lehetőségen kapva kapó blogger
pedig bajtársaihoz fordult, hogy flash-mobnak álcázott provokáció keretében
vegyen elégtételt.

„A boltra rárepült egy Molotov-koktél, de a jelek szerint a zsidó tulajdonos,
és az általa alkalmazott oláh cigány sz*zsák nem értett még ebből sem. Kérünk
mindenkit, hogy vegyen fel fekete nadrágot és bomberdzsekit, elmegyünk ebbe a
jegyirodába néhány százan egyszerre, jegyet venni az április 19-ei
Kárpátia-koncertre. Próbáljon kidobni mindenkit egyenként. A flashmobon ott
lesznek valami gárda budapesti tagjai is”
– áll Tomcat verbunkjában, ám az
ötletgazda végül pár tucat tar fiatallal volt kénytelen akcióba lépni.

Beindultak viszont az „ellenreakciósok” is. Zsidó szervezetek és a Fidesz
újlipótvárosi képviselője toborozta a békés polgárokat szintén be nem jelentett
demonstrációra. „A múlt heti gyalázatos »zsidó-bolt égetés« után a nácik ma
délután újabb balhéra készülnek. Meg kell akadályoznunk! 4-kor a Jászain, a
szökőkútnál kell lennünk, hogy nekik fél ötre ne maradjon hely. Tavaszi sétára
gyülekezünk”
– kongatta meg a vészharangot egy elektromos körlevél, és az
eredmény háromszáz dühös ember lett, akik „Nácik haza!” felkiáltással fogadták a
közelgő kopaszokat.

A fokozott rendőri jelenlét miatt nem került sor összecsapásra. Feljelentésre
viszont igen, ugyanis mindkét spontán rendezvény szervezője ellen gyülekezési
joggal való visszaélés miatt indult eljárás. „Mi csak a fasiszta kisebbséggel
szemben akartuk megmutatni, hogy sokkal többen vagyunk”
– nyilatkozta Szabó
György, a XIII. kerületi önkormányzat fideszes képviselője.

Ez olyannyira sikerült, hogy még a miniszterelnök is szentelt neki egy
blogbejegyzést, melyben azt írja: „Végre azok voltak többen, akiknek elegük
van a radikálisokból, a megfélemlítésből, abból, hogy egy hangos kisebbség
bemocskolja normális nemzeti érzelmeinket, és tönkretegye a demokratikus
nyugalmat.”



Fotók: Somorjai László

Korán örültek azonban a győztesek, mert a fiaskó éjjelén újabb támadást
intéztek a jegyiroda ellen. A kövekkel operáló két férfit elfogta a rendőrség,
ellenük garázdaság és rongálás bűncselekménye miatt indult eljárás.

„Március 20-án volt itt egy hölgy, aki egy szélsőjobboldalinak nevezett
koncertre szeretett volna jegyet vásárolni, és azon háborodott fel, hogy az
eladó nem tudta pontosan, milyen rendezvényről van szó”
– mesélte a Heteknek
Kovács Zoltán, a jegyiroda vezetője, aki tagadja, hogy lefasisztázták volna az
érdeklődőt. Ha így történt volna – mondja az irodavezető –, akkor a hölgy ezt
megemlítette volna a panaszkönyvbe írt bejegyzésében.

Az iroda teljesen kiégett a Molotov-koktél okozta tűzben, többmilliós kár
keletkezett. Mivel azonban Kovácsék ebből élnek, hat nap alatt rendbe hozták a
helyiséget, melyet ma már két rendőr őriz. „Okot kerestek a provokációra”
– próbálja megfejteni a miértet Kovács úr, és szerinte maga a környék is adott
volt ehhez. (Erről lásd keretes írásunkat.)

Vele ért egyet egy neve elhallgatását kérő, zsidó származású környékbeli lakos
is. „A jegyvásárlás csupán ürügy volt arra, hogy egy szélsőséges csoport
kifejezésre juttathassa véleményét. A történelem során már többször láthattuk,
hogy nehéz gazdasági helyzetben a társadalomban automatikusan beindul a
bűnbakkeresés programja. Ez a mostani eset is ennek a programnak volt a része”

– vélekedett lapunknak az idős hölgy.

Az ellenflashmob egyik vezéralakja, Gerendás Péter zeneszerző, énekes pár nappal
azelőtt kapta meg a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét, hogy a
mélymagyar hölgy vitát provokált a jegyirodában.

„Én személy szerint azért mentem el a demonstrációra, mert volt egy illúzióm,
hogy megfejthetem a gyűlölet okát. Sajnos rá kellett hogy jöjjek: ez lehetetlen.
Ennek ellenére vallom, hogy demonstrálnunk kell azt, hogy minket nem lehet
megfélemlíteni”
– vallotta be lapunknak Gerendás, aki akkor döbbent meg
leginkább, mikor a jegyiroda előtt keletkezett csődületből az egyik hölgy vadul
elkezdte őt becsmérelni. „Azt hittem, a személyem inkább megbékélést, mint
ellenségeskedést fog kiváltani, de tévedtem”
– mondta meglepődve a zenész.

Miután az esetet szinte kivétel nélkül valamennyi orgánum antifasiszta
győzelemként értékelte, a Bombagyár blog újabb flashmobot hirdetett ugyanoda,
hogy így tiltakozzon „a magyarellenes atrocitások, a magyargyűlölet, az ostoba
fasisztázás és újnyilasozás ellen”. A Tomcat nevével fémjelzett portálon
olvasható, hogy a szervezők ezúttal nem bízzák a véletlenre. Megmozdulásukat a
Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Magyar Gárda, a Magyarok Világszövetsége
budapesti szervezete, a Nemzeti Gárda, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom,
a Hunnia Mozgalom, a Magyar Önvédelmi Mozgalom, a Lelkiismeret ’88, a Szent
Korona Rádió, a kuruc.info és még sokan mások támogatják.

Lipótváros zsidó gyökerei

Újlipótvárost több területtel együtt 1950-ben csatolták a XIII. kerülethez,
korábban munkásairól, szegénységéről és rossz közbiztonságáról volt híres.
Ladányi János szociológus szerint a második világháború előtti időkben a jobb
módú zsidó lakosság egy része előbb Lipótváros, később magas státusú területek
irányába is törekedett. „A holokauszt előtti korszak utolsó fejleménye az »új
zsidó városrész«, az Újlipótváros felépülése és magasan kvalifikált zsidó
népességgel való benépesülése volt” – állítja Ladányi a Zsidóság, szegregáció
című munkájában. A második világháború idején a védődokumentumokkal rendelkező
zsidókat telepítették az itteni háztömbökbe. A holokausztmagyarorszagon.hu egyik
tanulmánya szerint „a védettek helyzete folyamatosan romlott (…) rendszeressé
váltak a nyilas terrorakciók, a kínzások, gyilkosságok, Dunába lövések. 1945
januárjának elején a semleges diplomaták mintegy tízezer embert telepítettek át
a nagy gettóba. Úgy ítélték, hogy ott több esély van számukra a túlélésre. A
mintegy húszezer hátra maradt zsidót 1945. január 16-án a szovjet csapatok
szabadították fel”.

Mi az a flashmob?

A villámcsődület vagy röpgyűlés emberek előre szervezett csoportosulását
jelenti; hirtelen jön létre valamely nyilvános helyen, a résztvevők valami
szokatlant csinálnak, majd a csoportosulás ugyanolyan hirtelen fel is oszlik.
Célja a figyelemfelkeltés, a hétköznapi ember elgondolkodtatása. A viszonylag új
társadalmi jelenség először 2003 májusában New York Cityben ütötte fel a fejét.
Az első magyar villámcsődület 2003. augusztus 27-én volt a budapesti Deák téren,
ahol este hétkor a harang szavára a résztvevők kinyitották esernyőiket.

Olvasson tovább: