Kereső toggle

Pintér Sándor, a nagy népnevelő

Drákói szigor a közmunkáért cserébe

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Megfosztják a közmunka-lehetőségtől három hónapra azokat, akiknek a gyermeke 30 igazolatlan órát hiányzik az iskolából, vagy akiknek rendezetlen a lakókörnyezetük – a jogszabály-módosítást a héten fogadta el a parlament. Eddig is a legelesettebbek szorultak ki a legkönnyebben a közmunka rendszeréből, ám ez az intézkedés lehetővé teszi szubjektív okokkal a tényleges kizárásukat, azaz a legszegényebb családos munkanélkülieket sújtja a leginkább.

A belügyminiszter javaslata szerint 3 hónapra kizárják a közfoglalkoztatásból azt, akinek a gyermeke 30 igazolatlan óránál többet hiányzik az iskolából, vagy nem tartja rendben a lakókörnyezetét. Ez esetben a járási hivatal szabálysértési eljárást indít az érintett ellen, melynek keretében a közmunkából való kizárásáról – vagy kirúgásáról – az illetékes munkaügyi központ dönt, méghozzá az általános szabálysértési hatósággal együttműködve, amely felé az igazolatlan hiányzásokat az iskolaigazgatók feladata jelenteni. Egy családban csak egy segélyezett, illetve egy közfoglalkoztatott lehet, következésképp így a család egésze eleshet a jövedelemszerzés lehetőségétől.

A szeptember 1-jén hatályba lépő intézkedés a gyermekek védelmét erősíti – nyilatkozta Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője, hozzátéve: a törvénymódosítástól hasonló sikert várnak, mint ami szerinte a családi pótlék iskoláztatáshoz kötését kísérte. Az „iskoláztatási támogatásra” keresztelt családi pótlék sikere azonban megkérdőjelezhető: egyrészt statisztikák sem támasztják alá, másrészt az iskoláztatási feltételeket több ízben is módosították, melynek eredményeképp a kötelezettség egyre kisebb gyermekekre vonatkozott.

„A gyermek érdekében hozott jogszabály végső soron magát a gyereket sújtja,  hiszen elveszi a szülőktől a jövedelemszerzés lehetőségét, különösen olyan vidékeken, ahol nincs más munkalehetőség” – mondta el kérdésünkre Kordás László, a Közmunkások Szakszervezetének főtitkára. Eddig az önkormányzatokra volt bízva, hogy a rendezett lakókörnyezetet a közmunkához kötött segély feltételéül szabják-e – általában nem nagyon éltek vele –, most ez központi előírássá vált. A főtitkár szerint a rendezett kertre vagy akár lépcsőházra vonatkozó elvárás önmagában nem abszurditás, de a megélhetést ellehetetlenítő szankciót súlyosan elhibázott döntésnek tartja. Ennél emberségesebb megoldás lenne, ha például – miként a szabálysértési esetekben a pénzbüntetés helyett szokás – közérdekű munkára köteleznék az illetőt. Már csak azért is, mert a közérdekű munka napibére 5000 forint, míg a közmunkáé alig 2000 forint. Kordás kifogásolja, hogy a többi munkavállalót miért nem állítják ilyen feltételek elé, szerinte indokolhatatlan a közmunkások diszkriminációja, így a minimálbértől eltérő, 49 ezer forintos fizetésük is, különösen akkor, amikor csak 5 százalékuk tud visszamenni az elsődleges munkaerőpiacra, ami egyre szűkül. Szerinte az is elfogadhatatlan, hogy egy foglalkoztatáspolitikai kérdést – nevezetesen, hogy ki kaphat közmunkát – a belügyminiszter döntsön el.

Hozzátette: a rendezett lakókörnyezet feltételei jogilag definiálhatatlanok, így a jogszabály értelmezése önkényes lesz. Ennél fogva a leglecsúszottabb szegénytelepeken, ahol egyértelműen elhanyagolt viszonyok vannak, az ott élő családok többször is, akár egy éven át is kizárhatók a közfoglalkoztatásból, s így jó időre elveszíthetik jogosultságukat az ellátásokra. A nyomortelepeken a megszerezhető jövedelem egyetlen biztos pontját a családi pótlék jelenti. Az ott lakók a rendezetlen környezet miatt eleshetnek a közmunkától, 30-50 óra igazolatlan iskolai hiányzás után elvész a családi pótlék is, és marad a totális nincstelenség. „Az álláskeresési támogatás folyósítása 90 napra csökkent, ezután egy évig a 22800 forint fizetést helyettesítő támogatást (fht) kapja a munkanélküli, utána csak akkor, ha az előző évről 30 nap munkaviszonyt tud igazolni. Csakhogy az új szabályozásról sokan nem is tudtak, emiatt tízezreknek nincs igazolásuk. Ma 340 ezer olyan munkanélkülit tartanak nyilván, aki semmilyen ellátásra nem jogosult, miközben mindmáig teljes tájékozatlanság, rengeteg jogsértés van a közfoglalkoztatás körül” – mondja a volt munkaügyi államtitkár

„Ha büntetésként a családok megélhetését ellehetetlenítik, akkor nem várhatjuk, hogy csökkenjen nálunk a 31 százalékos gyermekszegénység. A módosítás – akárcsak az eddigi gyakorlat – teljesen ellentmond a törvényileg is előírt prioritási elvnek, mely szerint a legnehezebb helyzetűeket, azaz a családos vagy tartós munkanélkülieket kellene a közfoglalkoztatásban előnyben részesíteni” – erősítette meg lapunknak Vojtonovszki Bálint szociológus.

A trend szerinte Budapesten is az, hogy nagy valószínűséggel a legelesettebbek nem jutnak közmunkához. Sajnos a foglalkoztatók országszerte igyekeznek a tapasztaltabb, képzett embereket kiválasztani, már csak azért is, mert a közalkalmazottakat tömegével cserélik le közmunkásokra az alacsonyabb bérezés miatt.

Olvasson tovább: