Kereső toggle

Tűz és jég

Sokan vannak, de lesznek-e elegen?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó
választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint
egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott” – áll az
Alkotmányban. A hétvégi népszavazás tehát akkor eredményes, ha minimum 2014043
igen vagy nem szavazat születik. A Fidesz tüzeli a közhangulatot, míg az MSZP
hűti azt, mert számukra kedvezőbb, ha nem mennek el az emberek szavazni.



Pelczné G. Ildikó

A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint az utóbbi hetekben
növekedett a lakosság politikai aktivitása. A Tárki arra a következtetésre
jutott, hogy a népszavazáson való részvétel valószínűleg nem fogja elérni a
parlamenti választásokkor várható létszámot, arra azonban számítani lehet, hogy
a véleménynyilvánítás mindhárom kérdésben eredményes lesz. A biztos részvételt
ígérők aránya 57 százalék a Tárki-nál. Az egyes kérdésekre adott válaszok pedig
a következőképpen alakulnak: a tandíjra 56 százalék, a vizitdíjra 59 százalék, a
kórházi napidíjra pedig 60 százalék mond majd igent.

A Medián úgy mérte, hogy a részvételi szándék 46 százalékra esett vissza a
január eleji 48-ról, és fokozatosan csökkent a biztos nemmel szavazók tábora (23
százalékról 19 százalékra redukálódtak). Egyébiránt éppen ők jósolják a
leghalványabb részvételi arányt az összes közvélemény-kutató cég közül. A
Századvég 57, a Gallup és a Nézőpont 54 százalékra taksálja az ikszelők arányát.


A Vision Consulting prognózisa szerint a népszavazás eredményes lesz, ám az igen
szavazatok száma a két és félmilliót nem haladja meg, így szerintük a szó szoros
értelmében győzni egyik fél sem tud: a Fidesz a kormány teljes
ellehetetlenítését, a kormányoldal pedig a nemek győzelmét nem tudja majd
elérni.

A részvételi hajlandóságon túl a cégek a népszavazás utáni lehetséges
forgatókönyvekre is kíváncsiak voltak. A népszavazás következményeivel, az
igenek győzelmével számolva – legalábbis a Szonda Ipsos szerint – csak egy
kisebbség, 36 százalék gondolja azt, hogy a kormánynak távoznia kellene. A
többség, 56 százalék szerint a teendő: az ügydöntő népszavazás döntéseinek
végrehajtása, majd sok sikert kívánni a program folytatásához.

A Gallupnál a teljes lakosság alig negyede szerint fog változni a belpolitikai
helyzetkép a népszavazást követően, és a lakosság fele azt gondolja, hogy minden
megy tovább a maga útján. A másik kérdésben felük (52 százalék) lemondatná a
kormányfőt, és csak harmaduk tartaná pozícióban.

„A szavazás lényege nem a Fidesz győzelme, hanem a választópolgárok akaratának
érvényesülése, és a közvélemény-kutatások szerint az emberek véleménye
találkozik a Fidesz véleményével, tehát az igenek többsége kell, hogy
megjelenjen március 9-én” – mondta el a Heteknek Pelczné Gáll Ildikó. A Fidesz
alelnökét sokkal jobban érdekli az, hogy a kormány mikor lesz hajlandó eleget
tenni egy eredményes népszavazásnak, hiszen gyakorlatilag semmi sem akadályozza
meg abban, hogy „meghallva az embereknek a véleményét”, akár már március 10-től
eltörölje a tandíjat, a vizitdíjat és a kórházi napidíjat.

Pelczné szerint a Fidesz népszavazási kezdeményezése amúgy egy gesztus értékű
szívesség volt az MSZP részére. „A Fidesz az MSZP programjának teljesülése
érdekében cselekszik, hiszen az ő választási programjukban volt, hogy ne legyen
fizetős az egészségügy, az oktatás. Mi gyakorlatilag a szocialisták programját
szeretnénk megvalósítani, ez közös érdek” – fejtette ki a politikus.

Pelczné csodálkozásának adott hangot, hogy egy demokratikus jogállamban a
kormány otthonmaradásra buzdítja a választókat, megfosztva ezzel őket egy
véleménynyilvánítási lehetőségtől. Szerinte ennél még az SZDSZ kampánya is jobb,
hiszen legalább felvállal egy álláspontot, amit érvekkel támaszt alá.



Gusztos Péter

Vélekedését Gusztos Péter szabad demokrata képviselő annyival egészítette ki,
hogy a koalíciós partnerek tényleg nem egyeztettek kampánystratégiát, a véletlen
hozta úgy, hogy az MSZP „hideg”, tájékoztatási kampánya és a szabad demokraták
provokatív felhívásai gyakorlatilag egymást erősítették. „Bár nem tűnik rossznak
az elképzelés, hogy egyesítsük erőinket, némiképp ironikusan azt tudom mondani:
sajnos nem olyan jó a koordinációs együttműködés, hogy ennyire egymáshoz
igazítanánk a stratégiáinkat” – tette hozzá Gusztos.

A kisebbik kormánypárt ügyvivője egyelőre kérdésesnek látja a szavazás
eredményességét, és bár realitása mégiscsak az igenek győzelmének van, úgy
vélte: „több lesz a »nem«, mint azt januárban bárki gondolta volna, hiszen az
utolsó egy hónapban látványosan nőtt a nemmel szavazni akarók száma, míg az
igeneké csökkent.”



Simon Gábor

Simon Gábor nem érzi, hogy köszönetet kéne mondaniuk az ellenzéknek a
kampányban kifejtett „gesztus” miatt. Az MSZP választmányi elnöke egyenesen azt
állítja, hogy az ellenzék kampánya már régen nem a szakmai kérdésekről szól,
hanem egy megtervezett politikai helyzet létrehozásáról. „Biztos, hogy vannak
olyanok, akik a velünk való konzultáció során döntöttek úgy, hogy nemmel fognak
szavazni, mert megértették, hogy a kérdések mögött milyen politikai szándék
húzódik” – állítja a képviselő, aki a Fidesz kampányát „érzelmileg túlfűtöttnek”
nevezte, és ha az igenek győznek, akkor azt a „felajzott, indulati politika”
számlájára írja.

A politikus matematikája szerint a március 9-én megszülető döntésnek egy jogi és
egy politikai következménye lesz. A jogi viszonylag egyszerű, hiszen – mint
mondta – egy demokratikus jogállamban a törvényt tisztelő kormány nyilvánvalóan
az emberek döntése alapján hozza majd meg a szükséges intézkedéseket. A
politikai következménye esetében viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy az
távolról sem az, amit az ellenzék sulykol a közvéleménybe. „A népszavazás nem a
parlamenti választások harmadik fordulója, nem a kormány működéséről szól” –
szögezte le Simon.

Olvasson tovább: