Papp Lajos
„A SZER (vagyis szertartás – a szerk.) a húsvét – nagypéntek – Jézus bátyánk
utolsó és legnehezebb embertestben eltöltött napjára emlékezik, valamint ezen az
estén holdtölte is lesz, Mária nővérünkről is megemlékezünk, s több különleges
bolygó-együttállás mellett, a tavaszi napéjegyenlőség is célkeresztünkben
vagyon” – invitál Pilisszántóra egy „csendes és magasztos szertartásra”
e-mailben terjedő levelében Heffner Attila, az est egyik szervezője.
A meghívóból kiderül, hogy az egész péntek éjszakát átölelő programról van szó:
lesz szoboravatás, a helyi erők tüzes nyílvesszők kilövésével és parázson
járással ünneplik a napfordulót, és reggelig tart a virrasztás. A cél: „a
tavaszi magyar feltámadás előkészítése”, „az égi személyek és erők, az istenség
kérése”, „a tavaszserkenés várása”, valamint Jézussal, Máriával és a nehéz
körülmények között élő testvérekkel való szolidaritás kifejezése.
„Világszerte hasonlóan ünnepelnek, Mexikóban például nyolcezer indián és más
nemzetiségű dobos fog dobolni a békéért s a Föld Anya egészségéért, ehhez is
csatlakozunk” – ezt már élőszóban tette hozzá érdeklődésünkre Heffner Attila. A
becenevét (Hefi) „Hő Fia”-ként értelmező, magát táltos hagyományőrzőnek
tituláló, reikivel és jógával is foglalkozó szervező szerint elképzelhető, hogy
a Pilisben akár több százan is együtt ünnepelnek. A létszám az „ökumené”
erejétől függ. Hozzátette: ő csak az egy-másfél órás zenés szertartást álmodta
meg, a többi eseményt a helyiek bonyolítják. Arra a felvetésünkre, hogy a
bibliai húsvét és az (ősmagyar) pogány miszticizmus elegyítése vallási
szempontból eléggé „meredeknek” tűnik, Heffner azt mondta, mindenki a saját
hitével vesz részt a szertartáson, ugyanis „nem a világnézet a fontos, hanem a
szeretet, az elfogadás és az egység akarása, megélése”.
Szerinte egyébként a magyarok–hunok jó része már Attila hun király idejétől
fogva Jézus-hívő volt, és ez a hit nem állt ellentétben az ősi sámánisztikus
kultúrák tanításaival. „Hő Fia” a jövőre nézve szintén a kereszténység és a
többi vallás összeolvadását prognosztizálja. „Nagyon nagy változások vannak
készülőben. Az előző pápa is nyitott volt más hitek és rendek felé, és az ősi
indián jóslatokban is szerepel arra való utalás, amit Jézus úgy fogalmaz meg,
hogy egy akol lesz és egy pásztor” – magyarázta nem éppen ortodox
írásértelmezéssel.
Kérdésünkre, hogy mit jelent a meghívóban szereplő „magyar feltámadás”, Heffner
hangsúlyozta, a fogalomnak nincs politikai felhangja, egyszerűen a rügyfakadást
ünnepli, s ezzel párhuzamosan az elkeseredett magyar emberek felemelkedését is
szeretné elősegíteni. „Nem szeretem a politikát. Hívtak Budapestre, március
15-ére is zenélni, a tüntetésen részt venni, de én inkább konzervatív dunántúli
településen ünnepeltem” – hangsúlyozta.
Táltosdob egy politikai rendezvényen a Hősök terén
Fotók: Somorjai László
2008. 03. 21. (XII/12)
