Kereső toggle

Ősmagyar kultusz és ami mögötte van

Divat lett a sámánizmus és a kereszténység mixelése

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az égi erők keresése és a magyar feltámadás előkészítése a célja a
pilisszántói Boldogasszony-kápolnánál nagypéntekre meghirdetett „ökumenikus”
sámánszertartásnak. A keresztény elemekkel vegyített ősmagyar hit reneszánszát
éli, bár a mozgalom meglehetősen tagolt. Az irányzatok közül van, amelyekben a
New Age-es okkultizmus dominál, máshol az úgynevezett táltos gyógyításon van a
hangsúly, megint mások politikai célokat tűznek ki, például a Szent Korona
tekintélye alá vinnék vissza az országot.



Papp Lajos

„A SZER (vagyis szertartás – a szerk.) a húsvét – nagypéntek – Jézus bátyánk
utolsó és legnehezebb embertestben eltöltött napjára emlékezik, valamint ezen az
estén holdtölte is lesz, Mária nővérünkről is megemlékezünk, s több különleges
bolygó-együttállás mellett, a tavaszi napéjegyenlőség is célkeresztünkben
vagyon” – invitál Pilisszántóra egy „csendes és magasztos szertartásra”
e-mailben terjedő levelében Heffner Attila, az est egyik szervezője.

A meghívóból kiderül, hogy az egész péntek éjszakát átölelő programról van szó:
lesz szoboravatás, a helyi erők tüzes nyílvesszők kilövésével és parázson
járással ünneplik a napfordulót, és reggelig tart a virrasztás. A cél: „a
tavaszi magyar feltámadás előkészítése”, „az égi személyek és erők, az istenség
kérése”, „a tavaszserkenés várása”, valamint Jézussal, Máriával és a nehéz
körülmények között élő testvérekkel való szolidaritás kifejezése.

„Világszerte hasonlóan ünnepelnek, Mexikóban például nyolcezer indián és más
nemzetiségű dobos fog dobolni a békéért s a Föld Anya egészségéért, ehhez is
csatlakozunk” – ezt már élőszóban tette hozzá érdeklődésünkre Heffner Attila. A
becenevét (Hefi) „Hő Fia”-ként értelmező, magát táltos hagyományőrzőnek
tituláló, reikivel és jógával is foglalkozó szervező szerint elképzelhető, hogy
a Pilisben akár több százan is együtt ünnepelnek. A létszám az „ökumené”
erejétől függ. Hozzátette: ő csak az egy-másfél órás zenés szertartást álmodta
meg, a többi eseményt a helyiek bonyolítják. Arra a felvetésünkre, hogy a
bibliai húsvét és az (ősmagyar) pogány miszticizmus elegyítése vallási
szempontból eléggé „meredeknek” tűnik, Heffner azt mondta, mindenki a saját
hitével vesz részt a szertartáson, ugyanis „nem a világnézet a fontos, hanem a
szeretet, az elfogadás és az egység akarása, megélése”.

Szerinte egyébként a magyarok–hunok jó része már Attila hun király idejétől
fogva Jézus-hívő volt, és ez a hit nem állt ellentétben az ősi sámánisztikus
kultúrák tanításaival. „Hő Fia” a jövőre nézve szintén a kereszténység és a
többi vallás összeolvadását prognosztizálja. „Nagyon nagy változások vannak
készülőben. Az előző pápa is nyitott volt más hitek és rendek felé, és az ősi
indián jóslatokban is szerepel arra való utalás, amit Jézus úgy fogalmaz meg,
hogy egy akol lesz és egy pásztor” – magyarázta nem éppen ortodox
írásértelmezéssel.

Kérdésünkre, hogy mit jelent a meghívóban szereplő „magyar feltámadás”, Heffner
hangsúlyozta, a fogalomnak nincs politikai felhangja, egyszerűen a rügyfakadást
ünnepli, s ezzel párhuzamosan az elkeseredett magyar emberek felemelkedését is
szeretné elősegíteni. „Nem szeretem a politikát. Hívtak Budapestre, március
15-ére is zenélni, a tüntetésen részt venni, de én inkább konzervatív dunántúli
településen ünnepeltem” – hangsúlyozta.



Táltosdob egy politikai rendezvényen a Hősök terén

Fotók: Somorjai László

„Hála Istennek, a Pilis szakrális jelentőségét egyre többen ismerik fel. Ez a
hegység a Hargita mellett a Kárpátok másik szent hegye” – ezt Szőnyi Józseftől,
a nagypénteki szeánsz másik szervezőjétől tudhattuk meg. Vélekedése nem meglepő,
tekintve, hogy az ősmagyar miszticizmus „szakértői” szerint a Pilis nemcsak a
Kárpát-medence egyik szellemi energiaközpontja, hanem egyenesen a föld
szívcsakrája. A hegységben Dobogókő mellett Pilisszántó a másik „zarándokhely”,
köszönhetően éppen Szőnyinek, aki korábban a település polgármestere volt.
Szerinte itt állt a Boldog Özséb által alapított pálos rend első temploma. Ezt
ugyan többen vitatják, mindenesetre a volt településvezető egy 12 méter széles
és 6 méter magas, Csíksomlyóról származó fakeresztet állíttatott fel itt
2003-ban; 2006-ban megépült a Boldogasszony-kápolna, majd egy sziklaszínház is.
Ezenkívül elkezdték egy úgynevezett csillagösvény kialakítását, ahol hét, magyar
vagy szerinte a magyarsághoz köthető történelmi személyiség szobrát állítják
fel. Nimród, Attila és Árpád szobra már áll, a sorozatot Szent István, Szent
László, Boldog Özséb és Hunyadi Mátyás teszi majd teljessé.

Szőnyi elmondta, nagypénteken nemcsak azért veszik előre Mátyás szobrának
felavatását, mert a reneszánsz éve van, hanem azért is, mert – állítása szerint
– a királyt nagypénteken koronázták meg, és halála is a húsvéthoz kapcsolódik:
felesége virágvasárnapon mérgezte meg. „Ilyen módon Krisztus húsvétját és Mátyás
húsvétját is ünnepelni fogjuk” – jegyezte meg.

Szőnyi tapasztalatai szerint egyre több zarándok jár Pilisszántóra,
szombatonként például a lourdes-i Mária-jelenések 150. évfordulójára emlékeznek
a lelkes hívek. „Persze nemcsak katolikusok jönnek, hanem az ezotéria és a
sámánizmus iránt érdeklődők is, ami egyáltalán nem baj, a lényeg a Boldogasszony
tisztelete, ami sumér örökségünk. Én egyébként semmire sem mondom, hogy
hülyeség, mert kiderülhet, hogy igazság van benne, csak én nem értek hozzá” –
avatott be egyre mélyebben világnézetébe Szőnyi. Hozzátette: ide a hely szelleme
vonja az embereket, ezért például a pénteki rendezvényt sem kell szervezni,
szerveződik az magától.

Úgy tűnik, a modern sámánizmus a 2006-os Kossuth téri eseményekkel vett új
lendületet Magyarországon. Azóta a táltosok jelenléte már nemcsak a
kormányellenes tüntetéseken, hanem a szeretet nevében rendezett ökumenikus
imarendezvényeken is megszokott jelenség. Szintén általánossá váltak a
rovásírásról, a Szent Korona-tanról, a magyarok szkíta eredetéről és ezekhez
hasonlókról szóló, szabadegyetem jellegű rendezvények. Teli van a naptáruk az
olyan nagytekintélyű előadóknak is, mint az egyesek által táltosnak tartott Papp
Lajos szívsebész, aki szerint a magyar népnek nagy szerepe lehet a felborult
erkölcsi világrend helyreállításában, miután valamiféle szakrális szálakat
hordozunk a sejtjeinkben.

Bár vannak apolitikus táltosok, a nemzeti sámánizmus hagyományosan a politikai
paletta jobboldalához köthető. A szervezetileg korántsem egységes mozgalom egyik
slágere, a Szent Korona-tan még konkrét politikai célokat is megfogalmaz. A téma
egyik „szakértője”, Bakos Batu január végén egy Kossuth téri „emlékünnepségen”
úgy fogalmazott: „Bízzatok, mert Jézus meggyőzte a világot, és az ő nemzete
vagyunk (…) Az egész világnak meg fogja mutatni az igaz utat, a harmadik utat, a
magyar utat, a Szent Korona útját, a magyarok nagyasszonyának az országát.”

Hogy ez pontosan mit jelent, arról magát a szónokot kérdeztük, aki kifejtette:
Magyarországon minden hatalom és tulajdon a Szent Koronáé, „aki” önálló
személyiség. Ilyen módon az uralkodónak sosincs abszolút hatalma, és a
tulajdonosok is csak birtokosok. Szerinte ennek érvényesítése nem a királyság
visszaállítását, a demokratikus államberendezkedés lerombolását jelentené, hanem
a szocializmus és a kapitalizmus közötti „harmadik út” megvalósulását. (Hogy
mennyire nem bogaras amatőr történészek hobbijáról van szó, azt az is jelzi,
hogy a magyar jogtörténetben a mai napig tanítják a Korona-tant. Sőt, az
Orbán-kormány idején az Alkotmánybíróságnak kellett kimondania, hogy a koronának
nincs közjogi funkciója, ugyanis az akkori többség által elfogadott törvény
szerint a „Szent Korona a magyar állam folytonosságát és függetlenségét
megtestesítő ereklyeként él a magyar közjogi hagyományban”.)

„Magyarországon a vallási kultúra, a vallásokban való tájékozottság elképesztően
alacsony színvonalú. Ennek legfőbb oka, hogy a rendszerváltás után a
nagyegyházak nem vallási ismereteik csiszolásával és azok igényes terjesztésével
voltak elfoglalva: a transzcendens kérdések helyett nagyon is evilági, politikai
kérdések kerültek érdeklődésük központjába” – világított rá az ősmagyar
sámánizmus reneszánszának hátterére Gábor György valláskutató.



Gábor György

Miután az egyházak nem segítették a tisztánlátást, széles körben
kialakulhatott egyfajta „vallási plázakultúra”, amelyben a pogány, újpogány és
keresztény elemek minden gond nélkül megférnek egymás mellett. „A szinkretizmus
a vallástörténetben mindig is jelen volt, csakhogy itt már az őrület keveredik a
politikai törekvésekkel. Jellemző epizód volt, amikor a Fidesz 2006-os
választási nagygyűlésén a neves szónokok Orbánt a megváltóval, Gyurcsányt pedig
a gonosszal azonosították, és egyik nagyegyház sem emelte fel ez ellen a szavát”
– mondta Gábor György, megjegyezve, hogy a sámánisták többsége részben vagy
egészben elutasítja a polgári demokrácia értékeit.

A szakértő ugyanakkor az ősmagyar reneszánsz egy másik mozgatórugójára is
rávilágított. „A globalizmussal szemben tipikus ellenreakció a befelé fordulás,
a saját múlt mitizálása. Nálunk most egy ilyen mítoszgyártás zajlik: az ősök
felmagasztalása sokak szerint kivezetheti az országot a ránehezedő bajokból” –
fogalmazott Gábor György.

Olvasson tovább: