Kereső toggle

Végre magát adhatja

Új politikát hirdetett a miniszterelnök

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Úgy tűnik, a miniszterelnök tényleg változtatni kíván eddigi politikáján.
Országértékelő beszéde legalábbis jelentősen eltért korábbi szónoklataitól:
kevesebb volt a nagy ívű vízió és az ígéret, viszont több a reálisan
teljesíthető programpont. Ráadásul a kormányfői beszéd alaposan „rátakar” a
Fidesz népszavazási kezdeményezésére, melyről egyetlen szó sem hangzott el.

Bár információink szerint a tervek úgy szóltak, hogy a kormány legfontosabb
adujának számító új tulajdonosi program meghirdetésére később került volna sor,
a miniszterelnök mégis előrébb hozta ennek a bejelentését. A kormányzati
körökben különlegesen titkosan kezelt (csak nagyon kevesen ismerték a
szándékokat, nehogy idő előtt kiszivárogjon) program üzenete egyértelmű: a
kormány nemcsak elvesz (lásd vizitdíj és magasabb adók), hanem ad is: a magyar
állampolgárok kedvezményesen juthatnak állami vállalatok részvényeihez, azaz
tulajdonhoz.

Az új tulajdonosi program

Ezzel a programmal a miniszterelnök a Fidesz jobboldali identitása ellen is
„támadást intézett”, hiszen a magánkézben levő részvények magas aránya a fejlett
nyugati polgári társadalmak sajátossága, különösen jellemző az Egyesült
Államokra. A tőzsde ilyen értelemben szimbólum is, az öngondoskodó, polgári
entitások jelképe. Nem véletlen, hogy a Budapesti Értéktőzsde elnöke azonnal
üdvözölte a kormányfő kezdeményezését.

Jelenleg úgy tűnik, a Magyar Villamos Művek Zrt., az Állami Autópálya-kezelő
Zrt. és a Szerencsejáték Zrt. tőzsdei bevezetése lenne a legeredményesebb, de
szóba jöhet még a Magyar Posta, a Volán társaságok és a MÁV-Start is. „Ha egy év
múlva már a tőzsdén lesznek az említett cégek, akkor boldog tőzsdeelnök lennék”
– fogalmazott Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök a bejelentést követően az ATV
Egyenes Beszéd című műsorában.

Talán nem véletlen, de a miniszterelnök a polgárosodást jelölte meg fő célként,
melynek feltételeit a „Munka, tudás és tulajdon” hármas szlogenjével írta le.
Ennek érdekében a kormány úgy kívánja átalakítani a segélyezést, hogy az munkára
serkentsen. Fejlesztik az oktatást és a művelődést – a hátrányos helyzetű
gyerekekkel foglalkozó tanárok például havi 30-50 ezer forint kiegészítő
támogatást kapnának –, továbbá 50 milliárddal növelik a művelődési házakra és
középiskolai kollégiumok fejlesztésére fordítható összeget.

A polgárosodás zászlaja

A miniszterelnöki beszéd egyik fontos eleme volt három éve tartó
kormányzásának értékelése, melyet burkolt önkritikával meg is tett. A
választások előtti időszakot – tehát mikor átvette a kormányrudat Medgyessy
Pétertől – „az örökölt kompromisszumok” korszakának nevezte, a választások utáni
megszorítós szakaszt „kijózanító kényszerekkel” jellemezte.

E felosztás szerint valójában most jutottunk el ahhoz az időszakhoz, amikor a
Gyurcsány-kormány igazi arcát ismerhetjük meg, hiszen most álltak elő azok a
feltételek, melyek ezt a politizálást lehetővé teszik. A miniszterelnök szerint
ugyanis a költségvetés jobb lesz a tervezettnél, jövőre 3 százalék körüli hiányt
vár, emellett mintegy 250 milliárd forint marad adócsökkentésre, az állam
olcsóbban fog működni, 2500 gyógyszer ára csökkent, mintegy 200 ezer, eddig nem
fizető állampolgár kezdett el járulékot fizetni, és meghozták a legnehezebb
szerkezeti átalakítások legfontosabb döntéseit.

„2008-ban, amikor először van alkalmam arra, hogy ne örökölt kompromisszumok és
kényszerek között alakítsam politikánkat, amikor először dönthetünk nagyobb
szabadsággal, én azt mondom: térjünk vissza a polgárosodás történelmi-társadalmi
programjához, máskülönben Magyarország történelmében sokadszor utat téveszt, és
zsákutcába jut” – szól a miniszterelnök alapmondata, értsd: „a polgárosodott
Nyugat és az alávetettséget konzerváló Kelet között hánykolódó Magyarország
kompjának a Nyugathoz való kötése”.

Ráadásul a miniszterelnök hűen új stílusához nem „kinyilatkoztatta” (amivel
korábban a kritikusai támadták), hogy mi fog történni, hanem elmondta, hogy a
kormány mely ügyekben milyen ajánlatot tesz társadalmi partnerei számára. Így az
eredmény nem „one man show”, hanem közös munka gyümölcse lesz.

Olvasson tovább: