Kereső toggle

A török hódoltság paradicsom volt

- mondja a kormány adópolitikájával kapcsolatban Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Fidesz alelnöke

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Debrecen élni fog az értékalapú ingatlanadó kivetésével?
– Az ingatlanadó abban a formában, ahogy a parlament döntött róla, szerintem kivitelezhetetlen. Elvileg sem értek vele egyet, a megvalósítás módjával meg végképp nem.
Elvileg miért nem ért egyet?
– Mert a valós magyar helyzetből indulok ki. Az emberek adóterhelése már nem növelhető! Ha a kormány valóban adóreformot akar csinálni, azt csakis úgy lehet, hogy csökkenjen az adóterhelés. Ha új adónemet akarnak bevezetni, akkor legalább két régit el kell törölni. De az a módszer, hogy nem nyúlok a rendszerhez, csak újabb és újabb adókat vetek ki, ez nonszensz. Másrészt hiányzik az apparátus, az információ, a nyilvántartás, ami alapján az értékalapú ingatlanadót ki lehetne vetni. A kormány kapkod: most látszik, milyen hiba volt az illetékhivatalokat az önkormányzatoktól elvonni, és az APEH-hez rendelni, mert így éppen az önkormányzatnak nincs olyan hivatala, melyen keresztül információt kaphatna az ingatlanokról.

Arról nem beszélve, hogy Magyarországon az emberek nagyobb része magántulajdonú lakásban lakik, mert a Kádár rendszerben lényegében ez volt az egyetlen legális megtakarítási forma. Csak úgy gyarapodhatsz – üzente a rendszer az embereknek, – ha lakást veszel. A rendszerváltáskor meglévő bérlakásállományból pedig akkori áron körülbelül ezermilliárd forint felújítási pénz hiányzott, mert az állam az általa államosított lakásokat nem tartotta rendesen karban. Erre való hivatkozással a bérlők a töredék forgalmi értékért megvehették a bérlakásokat, mondván, tulajdonosként majd saját pénzükön felújítják. Fel is újíttatták, erre jön az állam, és azt mondja, már értékes az ingatlan, úgyhogy jól megadóztatlak. Ez az állami szintű banditizmussal egyenlő, amihez képest az Oszmán Birodalom lényegében altruista paradicsom volt. Legalább a disznót nem hajtották el.
Azzal a filozófiával egyetért, hogy a vagyont megadóztatni igazságosabb, mint a jövedelmet, mivel a vagyon kevésbé eltitkolható, mint a jövedelem?
– Ha a Holdról beszélünk, ahol egy olyan, múlt nélküli társadalom él, amit filozófusok, közgazdászok meg jogdogmatikusok álmodtak meg, tehát elméleti rendszerben gondolkozunk, akkor lehet a kérdésről vitatkozni. Magyarországon azonban az említett múlttal ez agyrém. Attól, hogy valami elvileg jó, lehet, hogy gyakorlatilag bevezethetetlen. Mondjak önnek egy triviális példát?
Igen.
– Milyen klaviatúrát használ a számítógéphez?
Fekete, Samsung.
– Ne bolondozzon! Úgy értem, milyen a betűkiosztás? Feltehetően a felső sor első öt betűje: q, w, e, r, t, igaz? Nos, a latin írásterület 99 százaléka ezt a fajta klaviatúrát használja. Azt azonban kevesen tudják, hogy ezt a betűkiosztást azért találták ki, hogy ne lehessen rajta gyorsan gépelni.
Miért?
– Mert eredetileg az írógépeket azért alkották meg, hogy a szikratávíró Morse ábécéjét átírhassák olvasható formába. Az első írógépek kalapácsosak voltak, ha nagyon gyorsan gépeltek rajtuk, akkor a kalapácsok összeragadtak. Ezért Edison úgy változtatta meg a betűkiosztást, hogy ne lehessen gyorsan gépelni: a leggyakrabban használt betűkapcsolatok kifejezetten távol esnek egymástól, és a leggyakrabban használt betűk a legügyetlenebb ujj alatt vannak. Amikor a harmincas években feltalálták a gömbfejes írógépet, akkor ez a mechanikai probléma megszűnt, ezért megpróbáltak visszatérni a normális klaviatúra kiosztáshoz, ami bizonyíthatóan háromszoros sebességgel teszi lehetővé a gépírást. És nem ment! Nagyobb úr volt a megszokás, és a világ a mai napig egy olyan klaviatúrán ír, amit azért találtak fel, hogy rossz legyen.
Ez az iskolapéldája annak, hogy függetlenül attól, hogy valami elvileg ideális konstrukció, a gyakorlati életben rengeteg tényezőtől függ, hogy bevezethető-e vagy sem.
De hogy jön ez az ingatlanadóhoz?
– Úgy, hogy aki a tankönyvből tanulta az adópolitikát, az mondhatja, hogy ideális esetben az ingatlanadó nagyon jól bevezethető adóforma, csak nem egy olyan országban, ahol a megtakarítás egyetlen lehetősége a lakás volt, és végképpen nem ott, ahol a lakástulajdonosok ingatlanvagyonát az állam mesterségesen lepusztította.
Ezek szerint tehát Debrecenben nem vezetik be?
– Ha akarnánk, se nagyon tudnánk megtenni, és nem is nagyon akarjuk. Kiszámoltuk, hogy az ingatlanadó évente fél-egyhavi jövedelmet vonna el egy átlagos családtól. Szerintem ez nagyon magas. Gondolja meg, hogy 12 hónapig dolgozik, de csak 11 havi fizetést kap. Mit szólna hozzá?
Nem azt kell nézni, hogy mennyi az adó abszolút értéke, mert egy 50 négyzetméteres lakótelepi lakás után 40-50 ezer forint egy évben, vagyis havi négyezer forint, amire azt mondják, nem sok. Csakhogy az 50 négyzetméteres lakótelepi lakásokban olyan emberek élnek, akiknek bruttó 68 ezer forint az átlagjövedelme. Így már brutális! És az arányok a drágább ingatlanoknál is ilyenek. Aki ezt kitalálta, nem volt normális.
Nézzük mindezt az önkormányzatok aspektusából: a legtöbb önkormányzat pénzhiánnyal küzd, az ingatlanadóból lehetne bevételük, ám ha bevezetik, megutáltatják magukat a lakossággal. Ez csapdahelyzet?
– Van ilyen dilemma. A kormány radikálisan csökkentette az önkormányzati támogatásokat, tehát lesz egy ilyen lépéskényszer. De ha bevezetésre kerül az adó, akkor sem lesz több pénz, mert tovább csökkentik a központi támogatást. Kizártnak tartom, hogy azt mondja a kormány: minden marad változatlanul, csak szedjétek az ingatlanadót. Lehet, hogy nagyon sok önkormányzat rákényszerül a bevezetésére.

Az ingatlanadó és ami mögötte van

A parlament által a héten elfogadott módosítás szerint 2009-től sem kerül bevezetésre az egységes ingatlanadózás. A most elfogadott törvény csupán az önkormányzatok által eddig is helyi adóként kivethető építmény- és telekadó számítási alapját korszerűsíti, és teszi igazságosabbá 2009-től – tájékoztatta a Heteket a Kormányszóvivői Iroda. Ami nem változik: az önkormányzatok továbbra is szabadon dönthetnek az adó kivetéséről, és annak konkrét mértékéről. Jelenleg a 3200 önkormányzat közül építményadó 824 településen van, ezen belül 378 település adóztatja a lakásokat is.

A változás lényege, hogy az eddigiektől eltérően nem az ingatlan alapterülete, hanem piaci értéke alapján számítják ki az adó mértékét. Lakóingatlan esetén ez legfeljebb a számított érték 0,5 százaléka, nem lakáscélú ingatlanok – garázs, tároló, műhely, üzemcsarnok, bolt – esetén a számított érték 1,5 százaléka.
A kormány számításai szerint azoknál a településeknél, amelyek terület alapján jelenleg is kivetik az építményadót, az új, számított érték alapján történő adózás a lakástulajdonosok túlnyomó többsége számára nem fog többletterhet jelenteni. A jelenlegi szabályok szerinti törvényi maximumokhoz képest a lakóingatlanok utáni átlagos adóteher nem nő, sőt sok esetben csökken. Ami változik, hogy egy adott településen belül eltérő összegű adót kell majd fizetnie egy 80 m2-es vályogházban élőnek és egy ugyanekkora, de nemrég épült luxuslakásban lakónak, és nagyobb éves adó terhelhet egy Sopronban épült családi házat, mint Mezőkövesden.
Ingatlanpiaci szakemberek szerint ugyanakkor úgy vélik, Magyarországon nincs kiindulási alap az adó kivetéséhez, ahhoz ugyanis először az ingatlanok értékét kellene meghatározni.

 

Olvasson tovább: