Kereső toggle

Előkészületek a kulisszák mögött

Ki mit vár az ősztől?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Daru, ecset, betonkeverő. A kormány „fegyverei” az elkövetkező hetek
politikai csatározásaiban. A politikai szezon hivatalosan Gyurcsány Ferenc
parlamenti beszédével veszi kezdetét, melyben információink szerint nagy léptékű
fejlesztési programokat jelent be, illetve erős, rendteremtő államot ígér. A
miniszterelnök környezetében nem kalkulálnak a tavaly őszi zavargások
megismétlődésével, azt remélik, hogy a Gárda-ügy miatt kényelmetlen helyzetbe
került Fidesz az utcai politizálásban visszafogottabb lesz. Igaz, még a MSZP-n
belül is fogalmaznak meg kritikákat, miszerint a miniszterelnök nem volt képes
változtatni politikai karakterén, így ősszel a régi mederben, a tavalyi
szimbolikában folyik majd a politika: kommunisták és fasiszták, haladók és
maradiak, reformerek és állagőrzők lesznek továbbra is a kulcsszavak.

„Kéthetente lesznek sajtótájékoztatók új intézmények, iskolai és kórházi
szárnyak átadásáról, alapkőletételekről és különféle fejlesztési programok
elindításáról. Néhány hónapon belül Zalaegerszegtől Nyíregyházáig mindenhol
toronydaruk sokasága fogja jellemezni a városképet. Korábban soha nem látott
fejlesztéseket hoznak az uniós támogatások, a Fidesz tudja ezt, és ezért ideges”
– magyarázta lapunknak a miniszterelnök egyik főtanácsadója az őszi menetrendet.


Forrásunk nemcsak a giga és mega jelzőkkel illethető fejlesztési bumm kapcsán
optimista, hanem a tüntetések színvonalát tekintve is, azaz nem számít a tavalyi
zavargások megismétlődésére. Többek között azért, mert szerinte a Gárda-ügyben a
Fideszt annyira megszorongatták, hogy az ellenzék minden eszközzel visszafogja
majd radikálisait az utcai politizálástól. Másrészt a Kossuth teret már
lefoglalták sport- és gyermekrendezvényekre, illetve kiállításokra. „Nem fog
Satu Ferdinánd és baráti köre a Parlament előtt vizelni, hanem helyette a
parlament kormánypárti és ellenzéki politikusai passzolják majd egymásnak a
labdát egy barátságos mérkőzés keretében” – kapunk ízelítőt a kincstári
optimizmusból.

Bár ennek ellentmond egy másik forrásunk, aki szerint a Parlament elé tervezett
programok kapcsán belső körökben többször felmerült, hogy olyan rendezvényeknek
ne adjanak helyt, melyeknek installációjából könynyedén lehet barikádot vagy
máglyát emelni. Így állítólag a szervezőknek egyebek mellett ezt is szem előtt
kell tartaniuk.

Ismerős szereposztás

Bár hivatalosan jövő héten, a parlament őszi ülésszakával – melyen Sólyom
László köztársasági elnök és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is felszólal –
kezdődik a szezon, a politikacsinálók szerint az idény a már említett Magyar
Gárda körüli „felhajtással” elkezdődött. A baloldalon általában megegyeznek
abban, hogy a miniszterelnök mindent kihozott a helyzetből, törlesztett a
tavalyi „persona non grata”-zásért, összekapcsolta a Fideszt a valóban
szalonképtelen radikálisaival. Biztosak abban, hogy ez a
közvélemény-kutatásokban is visszaköszön majd az MSZP javára.

Ennek ellenére beszéltünk olyan vezető politikai tanácsadóval, aki szerint
Gyurcsány hibát követett el, mikor ő fogalmazott a legélesebben ebben a
kérdésben. Interjúalanyunk különösen a miniszterelnök múlt heti, Orbán Viktort
és Navracsics Tibort a Magyar Demokrata címlapjával revolverező nemzetközi
sajtótájékoztatóját tartotta eltúlzottnak. „Az őszi idény a régi szerepek
felidézésével kezdődik, pedig a miniszterelnöknek lehetősége volt egy kicsit
ellépni a korábbi szereposztástól. Mivel azonban nem változtatott a harcias
politikai karakterén, a politika a régi mederben, a tavalyi szimbolikában
folytatódik: kommunisták és fasiszták, haladók és maradiak, reformerek és
állagőrzők továbbra is a kulcsszavak. Még ha ez hozzájárult is az MSZP 2002-es
és 2006-os győzelméhez, mégis jelentős kockázatokat hordoz a baloldal számára,
mivel nem látszik az innováció a párt üzeneteiben” – vélekedett egy, a mindkét
említett kampányban részt vevő baloldali szakember, aki szerint az is baj volt,
hogy a megújulásra képtelen baloldali média is „túllihegte” a problémát.

Ez az önkritika nem mindenkire jellemző a kormánypárti oldalon. Egy vezető
szocialista politikus szerint a hibát Orbán Viktor követte el, aki egy
határozott, világos mondatával még az elején elhatárolódhatott volna a Magyar
Gárdától, és akkor megúsztuk volna az érzelmektől túlhevült, a régi ideológia
csaták mentén kiújult fasisztázó-kommunistázó vitát. „Ezt a magas labdát az
MSZP-nek le kellett csapnia” – vélekedett az említett politikus.

Mindenestre a másik oldalon is a régi reflexek szerint fogadták a Gárda-sztorit.
„Az augusztusból ítélve a leg-aljasabb politikai kommunikációt, negatív kampányt
várok az MSZP-től ősszel” – fogalmazott egy fideszes politikus, aki ezt követően
hihetetlen vehemenciával kritizálta Gyurcsány Ferencet. Az ellenzékiek a
parlament őszi ülésszaka alatt is kivonulnak majd a miniszterelnöki
felszólalások idejére.

Fejlesztések és az erős állam

A tartalmi politikai menetrend az alábbiak szerint egyszerűsíthető: a
kor-mány az építkezést és a fejlesztéseket fogja a középpontba állítani, míg az
ellenzék az MSZP–SZDSZ-koalíció romboló hatását fogja bizonygatni, különösen a
közelgő népszavazás sikerességéhez (melyhez kétmillió támogatót kell
megmozgatniuk) elengedhetetlen drámai hangulat (amit szerintük a „népnyúzás”
miatt nem lesz nehéz elérniük) megteremtése érdekében.

A Miniszterelnöki Hivatalban már hetek óta lázas munka folyik Gyurcsány Ferenc
parlamenti beszédének előkészítésére. Tudomásunk szerint a miniszterelnök „nagy,
programadó” beszédet kíván tartani. A helyzetét nehezíti, hogy Sólyom László is
jelezte, hogy napirend előtt szólni kíván a parlamentben, így ő csak a „második”
aznap.

Értesüléseink szerint a kormányzati kommunikáció őszre az erős, rendteremtő,
fejlesztő államot helyezi a középpontjába, melynek egyik eleme például a
feketegazdaság elleni küzdelem. Bár a „kreatívok” még nem készültek el, de az
üzenetek „átmenését” szolgálja a reformok kommunikációjára elkülönített mintegy
másfél milliárd forint.

Kormánykörökben biztosak abban, hogy a Fidesz – és hozzájuk kapcsolódó civil
szervezetek – minden eszközzel az egészségügy és az oktatás problémáira kívánja
majd felhívni a figyelmet, amit tervezett akciókkal kívánnak semlegesíteni.
Amikor például tüntetés lesz a felsőoktatással kapcsolatban, akkor a
miniszterelnök átadja a Corvinus Egyetem új, világszínvonalú szárnyát.

Ha sikerül elfogadni a költségvetést, akkor gyakorlatilag vége a megszorító
politikának, és lassú építkezésbe foghat a koalíció 2010-re, a következő
választásokra. Az optimista verzió szerint a ciklus végére újra 4 százalék
feletti lesz a GDP-növekedés (ez jelenleg 1,2 százalék, ezért az elkövetkező
időszakban gazdasági növekedést serkentő programot indít majd a kormány), az
államháztartási hiány és az infláció 3 százalék, és az ország bent lesz az euró
előszobájának tekintett ERM II. rendszerben.

Az uniós fejlesztéseknek köszönhetően az iskolákat kifestik és modernizálják, az
úthálózatot, a (megmaradt) kórházakat felújítják, és a szimbolikus történelmi
épületek – mint például a Vár – is megújulnak. „Gyurcsány Ferenc hitelesen
mondhatja majd, hogy amit 2006-ban az Új Magyarország Tervvel ígért, az
megvalósult” – mutatta be a várható győzelem okát a miniszterelnök egy közeli
munkatársa.

Az MSZP-ben kétféle aggályoskodást is hallottunk ezzel a diadalmenettel
kapcsolatban. Az egyik szerint a polgárokat nem nagyon érdekli, hogy ki adja át
az autópályákat vagy a kórházakat, sem az MDF-et, sem a Fideszt nem mentette ez
meg annak idején. „Kötelező program a szalagátvágások. Inkább az a baj, hogy
hiányzik az MSZP megújulása, és nem látszik a párt új imázsa” – mondta egy, már
idézett kampánytanácsadó.

A „mezei” szocialista képviselők viszont azért aggódnak, hogy az uniós
fejlesztéseket nem nekik tulajdonítják, hanem a fideszes (vidéken szinte csak
ilyen található) polgármestereknek.

A Fideszben a legnagyobb problémát az jelenti, hogy bár jelentős mértékben
vezetnek a közvélemény-kutatásokban, ám kormányzóképességben nem tartják Orbán
Viktort lényegesen jobb politikusnak, mint szocialista konkurensét. Sőt, a
Századvég e heti felmérése szerint a többség a szocialista–szabaddemokrata
kormányt alkalmasabbnak tartja a problémák megoldására, mint egy
Fidesz-kormányt. A kormányt gyakorlatilag minden rezdülése kapcsán élesen bíráló
ellenzéki párttól egyre többen várják, hogy konkrét szakmai javaslatokkal álljon
elő, ám ha a Fidesz programot hirdetne, ami érdemi módon bemutatná, miként
kormányoznának, az lehetőséget teremtene arra, hogy az MSZP és sajtója
„szétgyalázza” – vélekedett egy ellenzéki politikus. (Ennek ellenére készül egy
program a Fideszben.)

A tavaszra várható népszavazás kérdéseivel kapcsolatos alkotmánybírósági (a
reményeik szerint számukra kedvező) döntéstől függően határoz az ellenzéki párt
vezérkara, hogy milyen erővel és mikor kezdik az aláírásgyűjtéseket. A tervek
között szerepel egy több százezer embert megmozgató, ajtótól ajtóig tartó
aktivista kampány is. Ez természetszerűen felforrósítaná az ősz hangulatát.

Mi lesz az SZDSZ-szel?

A kormányoldalon újabban egyre több fejfájást okoz az SZDSZ. Az MSZP-ben
többen felháborodtak azon, hogy a Magyar Gárda ügyében a liberálisok tőlük
eltérő módon reagáltak (nincs fasisztaveszély!), és továbbra sincs végleges
megállapodás az egészségügyben bevezetendő több-biztosítós finanszírozás
tekintetében, ami pedig az egyik fő témája volt az SZDSZ-nek.

A pártelnöki versengésben pár szavazattal győző Kóka János hihetetlen
teljesítménykényszerben van, miközben év végi határidővel lemondott a gazdasági
minisztérium vezetéséről. Már az utódlás kérdése is erőpróba számára, hiszen a
hírek szerint a párt úgynevezett Demszky- és Fodor-szárnya összefogott. Mind
Kókának, mind az említett politikusoknak más jelöltjük lehet a kormány munkájára
rendkívüli hatással levő minisztérium vezetésére.

A politikai elemzők kockázatosnak tartják, ha a Kóka János vezette SZDSZ
látványosan kötekedős, különutas politikával kívánja megkülönböztetni magát a
„nagytestvértől”. Ez a nézeteltérés már tetten érhető a reformokról való
gondolkozásban: míg az MSZP-ben vannak olyanok, akik szerint az erőltetett
reformretorikát abba kellene hagyni, mert ez csak hergeli az embereket, addig az
SZDSZ-es kemény mag inkább fokozná a reformkormányzást.

Olvasson tovább: