Kereső toggle

Eldugott ügynökakták

Gulyás: a titkosszolgálatok visszatartottak iratokat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Történészbizottságot kért fel a koalíció arra, hogy vizsgálja meg, miként
lehet megkönnyíteni az egykori titkosszolgálati iratok kutatását. A testület
felállításában egységes volt az MSZP és az SZDSZ, a feladatokat illetően viszont
komoly nézetkülönbségek vannak. A liberálisok szerint meglehet, hogy a
szolgálatoknál maradtak olyan akták, amelyeket a 2003-ban meghozott
ügynöktörvény értelmében át kellett volna adni az Állambiztonsági Szolgálatok
Történeti Levéltárának.

A szocialisták szerint ez elképzelhetetlen.



Fotó: AP

A független szakértői bizottság az MSZP és az SZDSZ július 1-jei koalíciós
megállapodása értelmében jöhet létre, célja pedig az egykori titkosszolgálati
iratok kutathatóságának megkönnyítése, valamint a közszereplő fogalmának
újradefiniálása. (A törvény értelmében ugyanis csak közszereplők esetében lehet
nyilvános, hogy az illető hálózati személy volt, ám a fogalom meghatározása nem
egyértelmű.) A két párt között ugyanakkor vita alakult ki arról, hogy a
történészeknek kell-e vizsgálniuk azt, hogy maradtak-e a titkosszolgálatoknál
olyan iratok, amelyeket az „ügynöktörvény” értelmében át kellett volna adniuk az
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának.

Korábban a Gálszécsy András – az Antall-kormány egykori titokminisztere –
vezette bizottság felügyelte a titkosszolgálatok és a levéltár közötti
iratátadást, ám megfelelő jogosítványok hiányában nem tudtak teljes munkát
végezni. Gálszécsy egy korábbi nyilatkozatában maga is azt állította, hogy
lehetnek még olyan iratok, amelyeket nekik sem mutattak meg a szolgálatok.

Ezen a véleményen van az SZDSZ is. Gulyás József liberális országgyűlési
képviselő, a nemzetbiztonsági bizottság tagja a távirati irodának elmondta,
álláspontjuk szerint a titkosszolgálatok indokolatlanul tartottak vissza
iratokat. Hangsúlyozta, hogy a bizottságnak nem az egyes személyek
titkosszolgálati múltjában való kutakodás, ügynökügyek kreálása a feladata,
hanem az elmúlt rendszerben keletkezett iratok, dokumentumok lehető legteljesebb
körének civil kontroll melletti kiszabadítása az állambiztonsági utódszervek
ellenőrzése alól.

Másként látja mindezt Tóth Károly, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista
alelnöke. Szerinte a szolgálatok törvényesen működnek, és ennek megfelelően
minden iratot átadtak a levéltárnak. Véleményét arra alapozza, hogy a
Gálszécsy-féle bizottság a bírósághoz fordulhatott, amennyiben kétség merült fel
azzal kapcsolatban, hogy minden irat átkerült a levéltárba. Szerinte
valószerűtlen, hogy a szolgálatok viszszatartottak bizonyos, politikailag
értékes iratokat, az viszont elképzelhető, hogy ezekből a rendszerváltás idején
több is magánkézbe került.

Tóth Károly kijelentette, a bizottság azért jött létre, hogy megállapítsa: a
szolgálatok a törvénynek megfelelően eleget tettek iratátadási
kötelezettségüknek. Ezen túl – és ebben már egyetértenek az SZDSZ-szel – a
kutatásokat a pénzügyi, szervezeti és személyi feltételek biztosításával kell
gyorsítani, továbbá szükséges újradefiniálni a közszereplő fogalmát. A képviselő
hozzátette: károsnak tartaná, ha a cél az újabb nevek felbukkanása és ezek
politikai célú felhasználása lenne. Szerinte az „ügynökügyek” számos esetben
öncélúak voltak, amit jelez, hogy például a kommunista kémelhárításnak vagy
hírszerzésnek dolgozó személyeket ugyanúgy elítélik, mint a III/III-as hálózati
személyeket.

„Szocialista trükk” – így jellemezi a Fidesz-frakció közleménye a
történészbizottság felállítását. A legnagyobb ellenzéki képviselőcsoport szerint
az MSZP–SZDSZ kormányok öt éven keresztül egyetlen lépést sem tudtak tenni az
úgynevezett „ügynökkérdés” megoldása felé, így most a tehetetlenség leplezésére
újabb bizottságot hoznak létre. „Ráadásul, ahogyan az a szocialisták számára
kínos ügyekben lenni szokott, a vizsgálatot egy, a kormány által felkért
bizottság végzi, azért, hogy a szocialisták és Gyurcsány Ferenc számára
kellemetlen iratok még véletlenül se kerülhessenek nyilvánosságra” – fogalmaz a
közlemény.

A történészbizottság augusztus elején alakulhat meg, és megbízása szeptember
végéig szól, ám ez meghosszabbítható december 31-ig. A tes-tület elnöke Kenedi
János történész lett. Tagjai: Varga László történész, a Fővárosi Levéltár volt
főigazgatója, Ungváry Krisztián történész, az 56-os Intézet munkatársa, Sipos
Levente történész, a Politikatörténeti Intézet tudományos tanácsadója, Ripp
Zoltán történész, a Politikatörténeti Intézet osztályvezetője, Palasik Mária
történész, a Történeti Levéltár tudományos kutatója, Reisz T. Csaba történész,
az Országos Levéltár általános főigazgató-helyettese.

Olvasson tovább: