Kereső toggle

A Fidesz a vizitdíjjal buktatná meg Gyurcsányt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egyelőre nem tudni, zöld utat kapnak-e a Fidesz–KDNP által kezdeményezett
népszavazás „legütősebb” témájának szánt, vizitdíjra és kórházi napidíjra
vonatkozó kérdések az Országos Választási Bizottságtól. Az Alkotmánybíróság
ugyan felülbírálta a testület elutasító határozatát, ez azonban az OVB
elnökhelyettese szerint nem jelenti a döntés automatikus megváltoztatását.



Fotó: Vörös Szilárd

Orbán Viktor még tavaly október 23-án jelentette be, hogy hét kérdésben
népszavazást kezdeményeznek. Három témakör – a termőföld, a kórházprivatizáció
és a gyógyszerforgalmazás – kapcsán az OVB hitelesítette az aláírásgyűjtő
kérdőíveket, a többi kérdést azonban elutasította. A nyugdíjasok
munkavállalásának szabályozása, valamint a kormányfő és a kormánytagok
költségvetés-túllépésért vállalandó felelőssége kapcsán a döntést az
Alkotmánybíróság is jóváhagyta. A vizitdíjról és a tandíjról szóló kérdések
elutasítását az Ab már kétszer felülbírálta, és ez történt a második
benyújtáskor új témakörként csatolt kórházi napidíj esetében is.

Bihari Mihály, a testület elnöke keddi döntésük kapcsán hangsúlyozta: az Ab
tulajdonképpen előírta, hogy az OVB hitelesítse az aláírásgyűjtő íveket.

Nem így értelmezi a határozatot Halmai Gábor, az OVB elnökhelyettese, aki az MTV
Este című műsorában elmondta: a tízfős testület tagjainak szavazatai alapján dől
el, hogy hitelesítik vagy elutasítják-e a népszavazási kezdeményezéseket. Halmai
szerint sem az alkotmány, sem semmilyen más jogszabály nem hatalmazza fel az
Ab-t, hogy „utasítsa” az OVB-t. Ezek szerint tehát még nem dőlt el, hogy a
szóban forgó három kérdés zöld utat fog-e kapni.

Márpedig a Fidesz politikusai egyértelműen népszavazási kezdeményezésük „húzó”
ügyének tartják a vizit- és a kórházi napidíj témáját. Feltételezéseik szerint a
többi kérdés nem mozgat meg akkora tömeget, hogy eredményes legyen az akció (az
érvényességhez kétmillió, egy irányba mutató szavazat kellene). A tandíj kapcsán
azt mondják: a fiatalok alig tiltakoztak a részhozzájárulás ellen. A
felsőoktatási szervezetek által megtartott demonstrációkon – a Bokros-csomag
idején bevezetni szándékozott kétezer forintos tandíj elleni tízezres
nagyságrendű tüntetésekkel szemben – pár ezer fiatal jelent csak meg. A
kórház-privatizáció vagy a földkérdés csak keveseket érdekel, ráadásul az utóbbi
ügyben inkább a falusi lakosságra lehetne számítani, amely azonban rendkívül
passzív a politikai érdekérvényesítés eszközeivel kapcsolatban. Még szavazni is
kisebb arányban mennek el, mint a városlakók. A magyar társadalom politikailag
legaktívabb szereplői a városi idősek és középkorúak, közülük is leginkább a
nők. Az egészségügy helyzete is leginkább őket érinti, ezért a vizitdíj az ő
„megmozdításuk” elengedhetetlen eszköze.

Az OVB esetleges sorozatos elutasításaival tehát a népszavazási kezdeményezés is
veszélybe kerülhet, hiszen – mint Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezetője
kérdésünke elmondta – pártja csak akkor látja értelmét a referendumnak, ha a hat
kérdést együtt lehet kezelni. „Az eredményesség szempontjából a legfontosabb a
vizitdíj és a kórházi napidíj témaköre, ezek ugyanis széles választói réteget
érintettnek” – erősítette meg. Répássy szerint egyébként Halmai Gábor
OVB-elnökhelyettes jogértelmezése egyenesen nonszensz. „Ha az Alkotmánybíróság
döntését nem tekintjük kötelező érvényűnek, az azt jelenti, hogy az ilyen
jellegű jogvitáknak soha nem lenne vége. Márpedig ez a jogállam csődjét
jelentené” – fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy a mostani Ab-határozatba
csak a „gyengébbek kedvéért” került bele, hogy az mindenkire kötelező érvényű –
ez ugyanis egyértelmű. Répássy reméli, hogy az OVB többi jogász tagja nem osztja
Halmai véleményét, mert ebben az esetben a népszavazási kezdeményezésből egy
„végtelen történet” lehet. „Ideális esetben” – tudtuk meg – a Fidesz ősszel
kezdené meg az aláírásgyűjtést, és jövő tavasszal kerülhetne sor a
népszavazásra. Ehhez – mivel hamarosan lejár az aláírásgyűjtés 120 napos
határideje – a már elfogadott három kérdést is újra be kell nyújtaniuk az
OVB-hez.

Erkölcsi kockázat: egy harmadik fél állja a számlát

Bár a Fidesz a kezdetektől fogva támadja a vizitdíj bevezetését, a
választások előtt „jobboldalinak” számító közgazdászok is (például Járai
Zsigmond, az Orbán-kormány pénzügyminisztere, az MNB volt elnöke) javasolták a
200 forintos napidíj bevezetését (lásd CEMI-tanulmány), visszafogva ezzel a
hihetetlenül megugrott egészségügyi kiadásokat.

A vizitdíj „ideológiájának” megértéséhez érdemes megismerni az egészségügyi
közgazdászok által használt „moral hazard” (erkölcsi kockázat) kifejezést. Ez
azt jelenti, hogy egy harmadik fél kontójára mindenki nagyvonalúan szeret
költekezni. Vagyis: miután a beteg szeretné a legjobb szolgáltatást kapni, az
orvos pedig a páciens elégedettségében és a minél nagyobb egészségbiztosítási
számla kiállításában érdekelt – a költségek törvényszerűen a szükségesnél
magasabbak lesznek. A jelenséget „egységáras” éttermek üzletmenetéhez
hasonlítják: a vendégek túlnyomó része a pénz befizetése után sokkal többet vesz
ki a tányérjára, mint amennyit másképp fogyasztana.

Az „egységáras” egészségügyi járulékok az egészségügyi menedzserek szerint
hasonló hatást váltanak ki: nehéz megállapítani, hogy az adott szolgáltatás
indokolt-e, tényleg szükséges-e az orvos-beteg találkozó. A plusz kifizetések
milliárdokban mérhetőek. A nemzetközi gyakorlatban éppen emiatt különböző
ellenmechanizmusokat próbálnak alkalmazni a túlszolgáltatás korlátozására, ennek
egyik – Európában általánosan alkalmazott – eszköze a vizitdíj, a kórházi
napidíj vagy éppen a dobozdíj (a szakirodalom ezt nevezi co-paymentnek). A
kérdés az, hogy mekkora az az összeg (vizitdíj, önrész, stb.), amely az
„erkölcsi kockázatot” érdemben képes visszaszorítani, de még nem tartja vissza a
nehezebb anyagi helyzetben levőket attól, hogy indokolt esetben felkeressék az
orvosukat. Az is tény, hogy a co-payment csak korlátozni képes az erkölcsi
kockázatot, megszüntetni nem tudja.

A Gyurcsány-kormány végül 300 forintban határozta meg a vizitdíjat, melynek
jelentős része az orvosoknál marad. Egy felmérés szerint ebből havonta 150 ezer
forint többletbevétele származott a háziorvosoknak. Érdekes, hogy két hónap után
(talán éppen a bevételek miatt) a háziorvosok tiltakozása alábbhagyott.
(Hazafi Zsolt)

Olvasson tovább: