Kereső toggle

Fegyverkezés itthon

A Kalasnyikov az alvilág kedvence

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Magyarországon – a többi országhoz képest – viszonylag könnyű fegyverhez
jutni. Ennek ellenére csupán ezrelékekben mérhető azoknak a száma, akik legális
úton szerzett „harci eszközzel” hajtanak végre bűncselekményt. Az illegális
lőfegyverek számáról a rendőrségnek csak hozzávetőleges adatai vannak, annyi
azonban bizonyos, hogy számuk sokszorosa a nyilvántartott pisztolyoknak,
puskáknak és sorozatlövőknek.

Az ORFK Rendészeti Osztályának adatai szerint jelenleg 101 641 embernél
található engedélyezett fegyver Magyarországon. Mivel azonban egy háztartásban
több „flinta” is lehet, a fegyverek száma ennek több mint kétszerese: 227 584.
Ezekről tudható biztosan, hogy legális módon szerezték be tulajdonosaik. E fenti
számból 32 ezret maroklőfegy-verként, önvédelmi célra engedélyeztek.

Az alvilágban nem kell komoly erőfeszítést tenni, hogy valaki fegyverhez jusson
– mondta el lapunknak Csizmár Zoltán, a Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi
Főosztályának vezetője. Elsődleges beszerzési terület a Balkán, azon belül is a
volt jugoszláv tagköztársaságok, ahol a háború után rengeteg élet kioltására
alkalmas eszköz maradt magánkézben. Minden típushoz hozzá lehet jutni a „jugó
piacról”, különösen kedveltek a nagy tűzerejűek és a sorozatlövők, melyeket
sajnálatos módon egyre több bűncselekmény elkövetéséhez használnak a hazai
bűnözői csoportok. A statisztikai számok sajnos nem mutatnak semmilyen valós
adatot, mert a rendőrség látókörébe csak azok az esetek kerülnek, amelyeket
felderítettek – vallja be a nyomozóiroda munkatársa. A piacon elvétve még
megjelennek a régebben hatástalanított fegyverek visszaélesített verziói is, de
egy új szabályozás szerint ma már olyan módon kell hogy elvégezzék a
hatástalanítást, hogy a folyamat ne legyen visszafordítható. Egyik minisztériumi
forrásunk szerint csak Budapesten 200 ezerre tehető a hatóságok előtt
láthatatlan fegyverek száma.

Mivel a jogszabályok szinte évente változnak, nehéz meghatározni, hogy a
riasztópisztolyok, a flóbertek és a légfegyverek száma hogyan alakult az elmúlt
években, eladásukhoz ugyanis nem kellett regisztráció – meséli Karcsi, aki maga
is fegyvergyűjtő. Ő is a szerbekre hivatkozik, akik szerinte nagyon szeretik a
fegyvereket, és „mindig is volt és lesz nekik kéznél, amikor szükséges”. A „jugó
piacon” manapság a Zastava gyártású TT-pisztoly és az M 70 Tokarev töltényes
verziója iránt van a legnagyobb érdeklődés. Géppisztolyok közül pedig a Zastava
56, az M 61-es, a gépkarabélyok közül a ZCZ, a szovjet AKM típus –
Kalasnyikov-rendszerű, jugoszláv gyártású géppisztoly – kedvelt a hazai
alvilágban. Utóbbi lőszerrel együtt kevesebb, mint öt kiló, de 1,5 km-ről is
halálos lehet. Feltehetően ehhez hasonló fegyverből tüzeltek a rendőrpalotára is
nemrég, de 2004 augusztusában a budapesti Szerémi úton egy pénzszállítót is
ilyen fegyverrel támadtak meg, és rá egy évre az Érden, illetve Budaörsön
kirabolt pénzszállítók ellen is Kalasnyikovot használtak az elkövetők. Az árak
fegyvernemtől függően széles skálán mozognak, de minimum 30 ezer forintnál
kezdődnek, és 100 ezer körül állnak meg.

Kinek lehet pisztolya?

A legális fegyvertartási engedélyek kiadását a megyei rendőr-főkapitányságok
végzik. Manapság négy kategóriában lehet fegyvertartási engedélyt kérni: az
elsőbe tartoznak a szolgálati célokra (rendőrök, természetvédelmi őrök stb.),
valamint a vagyonbiztosítási célokra igényelt fegyverek. A második csoportot a
sportlőfegyvereket igénylők alkotják, itt az életkort is lecsökkentették, bár a
fegyverek otthoni tartását a rendeletek szigorú feltételekhez kötik.
Magyarországon a természetes személyeknél található fegyverek több mint 70
százalékát a vadászfegyverek adják. E harmadik kategóriában, a szolgálati
fegyver igényléséhez hasonlóan, szigorúbb feltételeknek kell megfelelnie a
leendő tulajdonosnak. Ez elsősorban a vadászvizsga letételét és a biztonságos
tárolást jelenti. A mindennapi halandónak legcélravezetőbb fegyverszerzési
módszere azonban, ha önvédelmi célokra kéri az engedélyt. Ennek abban a
pillanatban már nincs is akadálya, ha az igénylő orvosi igazolással rendelkezik,
valamint letette a fegyverismereti vizsgát. Bizonyítania kell azonban, hogy
tevékenysége miatt állandó és közvetlen életveszélynek van kitéve. Mivel ezt nem
könnyű egyértelműen igazolni, jelenleg többnyire azok kérik, akik amúgy is
alanyi mentességet kapnak e feltétel betöltése alól. Az országgyűlési
képviselőknek és az ügyészeknek például nem kell tanúkat felsorakoztatniuk, nem
kell fenyegető leveleket benyújtaniuk sehova, mert a hatóság azzal a vélelemmel
él irányukba, hogy munkájuk során amúgy is folyamatosan konfrontálódnak.

Amit szabad Jupiternek

A rendszerváltás egyik legnagyobb botránya a Kalasnyikov-botrány volt,
melynek során bebizonyosodott, hogy az Antall-kormány több ezer gépfegyvert
adott el kétes körülmények között a horvát kormány kérésére. 1990-ben Martin
Spegelj tábornok, későbbi horvát védelmi miniszter tárgyalásokat kezdett a
magyar kormánnyal a horvát belügyi csapatok felfegyverzése ügyében. Döntés
született, hogy magyar részről az állami fegyverszállításokat bonyolító Technika
Külkereskedelmi Vállalat (TKV), horvát oldalról pedig az Astra nevű cég
folytatja az egyeztetéseket. A szállítmányok 1990 novemberében lépték át a
határt. A fegyverek ellenértéke hol készpénzben, bőröndben, hol átutalással
érkezett. 1991 februárjában robbant a politikai botrány: hazánk fegyvert szállít
a háborús konfliktusba sodródott Horvátországnak. 1997-ben, a Horn-kormány
idején az ügyet a parlament Honvédelmi Bizottságának albizottsága vizsgálta. A
testület mások mellett a TKV vezetőit hallgatta meg. A bizottság jelentése
szerint vélhetően bűncselekmény következtében tűnt el csaknem egymillió dollár,
amelyet a horvátok fizettek még 1990-ben, egy utóbb nem teljesített
fegyverszállításért.

Kormányunk éppen leköszönt egészségügyi minisztere, Molnár Lajos négy éve
Gunex-Group néven kft.-t alapított, amely eredetileg vadászfegyver- és
légpuskagyártásra, illetve ezek kereskedelmére szakosodott. A végelszámolás
alatt álló vállalkozás legnagyobb tulajdonosa Molnár, de a cég második
legbefolyásosabb tagja az a Szalai Péter volt, aki a rendszerváltozás utáni
Kalasnyikov-üggyel összefüggésbe hozott Technika Külkereskedelmi Vállalat
vezérigazgató-helyettesi székében ült, ma pedig MSZP-közeli hadiipari
lobbistaként tartják számon. A Gunex-Groupban rajta kívül Hevesi Tóth Ferenc is
tulajdonosként tűnt fel, aki a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat első embereként
ellenjegyezte a Horn-ciklus Nádor-ügyeként elhíresült – titkosszolgálati
eszközök beszerzésére irányuló – tranzakciót.

Olvasson tovább: