Kereső toggle

Fordulat Képíró-ügyben

Deportált is a háborús bűnös

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Néhány héttel ezelőtt úgy tűnt, hogy véget ért a háborús bűnökkel vádolt Dr. Képíró Sándor volt csendőrszázados (kis képünkön) ellen indított eljárás. A Fővárosi Bíróság végrehajthatatlannak nyilvánította azt az 1944-es ítéletet, amelyben a volt tisztet hűtlenséggel vádolták és tíz évre elítélték. Röviddel később azonban a Legfőbb Ügyészség ismeretlen tettes ellen nyomozást indított az ügyben. Dr. Efraim Zuroff, a Simon Wiesenthal Központ jeruzsálemi igazgatója többek között emiatt érkezett a hét elején Magyarországra.


Efraim Zuroff Képíró Sándor lakása elűtt
Fotó: Somorjai László

Mint ismeretes, Képíró a magyar csendőrség századosaként részt vett 1942 januárjában az újvidéki razziában, amelyet „hideg napok” néven ismernek. Három napon keresztül tartott az a tisztogatási folyamat, amelynek során a településen több mint 1300 embert gyilkoltak meg. Az áldozatokat a befagyott Duna jegébe robbantott lékbe lőtték. A kivégzéseket előzetes igazoltatások vezették be. Az előre elkészített listák alapján csendőr- és honvédjárőrök szedték össze a gyanúsítottakat, akiknek egyetlen bűnük zsidó vagy szerb származásuk volt. Az egyik ilyen járőrt vezette, illetve többet felügyelt Képíró Sándor. 1944-ben a híres újvidéki razziával kapcsolatos perben, ahol tizenharmadik rendű vádlott volt, tíz évre ítélték hűtlenségért. Az ítélet végrehajtását a hadbíró 1944. március 21-én kérte, de arra azért nem került sor, mert a németek két nappal korábban megszállták Magyarországot. Képírót is felmentették, visszahelyezték a szolgálatba, és rangját is viszszakapta.

Mindeddig cáfolták, hogy a deportálásokban is részt vállalt volna, előkerültek azonban olyan dokumentumok, mint például a korabeli Csendőrségi Hírek júliusi példánya, amely szerint július 15-ével Képírót áthelyezték Kiskunhalasról, ahol addig szolgálatot teljesített. Miután a történészek feldolgozták a helyi közösség soá alatti sorsát, kiderült, hogy a Kiskunhalason állomásozó csendőrök Kiskunfélegyházára mentek át, hogy részt vegyenek az ottani, június közepén zajló deportálásokban.

Az ügyben eddig bekövetkezett legnagyobb fordulat éppen Efraim Zuroff sajtótájékoztatója előtt tíz perccel történt. Kovács Tamás történész, a Holokauszt Emlékközpont munkatársa megmutatott Zuroffnak egy könyvet, amely a Katonai perek 1945–1958 címet viseli. A történész ebben a könyvben felfedezte Képíró Sándor 1946-os perét és az eddig még elő nem került ítélet levéltári számát is. Mivel a kiadás éve 2001, egyértelmű, hogy hat éve még hozzáférhető volt a dokumentum. Vagyis az ügyészség és a bíróság korábbi, okirat hiányára vonatkozó hivatkozási alapja gyakorlatilag megszűnt. Az újonnan előkerült tények fényében Képíró Sándornak és védőinek nem lesz könnyű dolga a későbbiekben sem.

Olvasson tovább: