Kereső toggle

Az igazi botrány

Felsőben is tanulhatnak majd olvasni a lusta diákok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szeptembertől az alapkészségek megerősítését célzó órákat is tartanak a
felső tagozatos diákoknak az iskolákban. E célra az intézményeknek a tanítási
időkeret 20-50 százalékát kell fordítaniuk, amely során olyan készségek
hiányosságainak pótlása történik majd, mint az írás, az olvasás vagy a
matematikai összefüggések átlátása.

Az elmúlt évek számos reformja ellenére Magyarország a tanulás világában
egyre jobban lemarad versenytársaitól. Az iskolai gépezettel együtt haladó
gyermekeink bizonyos képességei éppen a Nemzeti alaptanterv elsajátítása közben
csökkennek vagy tűnnek el végleg. Eklatáns példája ennek, hogy minél magasabb
osztályba lép valaki, annál kevésbé tudja értelmezni az olvasott szöveget. Ezt
erősítette meg a hetedikes Karcsi is, aki elmesélte, hogy alsóban még szerette a
sulit, szívesen olvasott is. Mostanra azonban teljesen elment a kedve az
egésztől. Ha hazaér, leginkább videojátékokkal játszik, azok közül is a
legdurvábbakkal, amit bevallása szerint azért engednek meg neki a szülei, „mert
jó, ha időben megtudja, melyek a rossz dolgok, milyen a világ valójában”.

Az elmúlt időszak néhány nemzetközi felmérése valósággal sokkolta a magyar
közvéleményt. Ezek alapján használta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az „igazi
botrány” kifejezést, amikor az olvasási szokásokról, és a felnőtt lakosság
körében tapasztalható szövegértési problémákról értekezett. Azokon a
területeken, ahol hagyományosan jók voltunk – matematika, természettudományok –
látványosan visszaestek az eredményeink. Húsz évvel ezelőtt nyolcadikos
gyermekeink elsők lettek a nemzetközi mezőnyben ezeken a területeken, az elmúlt
években azonban csak a középmezőnyig jutottak.

„Egy ‘94-98 között végzett vizsgálat azt mutatja, hogy a fiatal felnőttek 70
százalékának van problémája a szövegértéssel, míg máshol ez az arány 50
százalék. A 2003. évi PISA-vizsgálat egyértelműen azt mutatta meg, hogy a magyar
gyerekek jelentős százaléka nem tanul meg írni, olvasni, illetve a matematikai
alapkészségei nem alakulnak ki” – mondta el lapunknak Arató Gergely oktatási
államtitkár. A szakpolitikus szerint az igazán nyugtalanító azonban az, hogy a
felmérések alapján az összes vizsgált ország közül Magyarországon határozza meg
leginkább a társadalmi környezet a gyerekek írástudását.

....

Renáta szakközépiskolában tanít, ő aztán igazán a bőrén érzi az oktatás
hiányosságait. Már a tankönyvből sem mer részleteket felolvastatni, mert a
gyerekek hangos nyerítéssel „díjazzák” egymás nyökögését. A legegyszerűbb kémiai
példák megoldása is igen nehezen megy, mert a diákok a legegyszerűbb
alapműveleteket sem tudják – összeadás, kivonás –, de az is gyakran előfordul,
hogy egyszerűen közlik: „nincs kedvük gondolkodni”. Ha akad mégis igyekvő
közöttük, azok is leginkább magolnak, így amikor a tanár rákérdez, nem tudják
elmondani, hogy miről is szólt a szöveg.

Arató Gergely szerint még ha olyan jelenségről is van szó, melynek társadalmi
okai is vannak, az oktatásügynek fel kell vennie a küzdelmet ezzel a
problémával. Számos megoldás kínálkozik az alsó tagozatban alkalmazásra kerülő
új – kompetencia alapú – oktatási módszerek bevezetésétől kezdve az értelmetlen
versenyhelyzetek csökkentésén keresztül a hirtelen átmenetek felszámolásáig. A
magyar oktatási rendszerben egymásra épülő, lezárt szakaszok vannak, vagyis
például az első négy osztály elvégzése után senki sem gondolt eddig arra, hogy
további feladatot jelenthet a gyerekek olvasásra tanítása. A felmérések és a
tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy az alapkészségek terén nagyon sok
diáknál van lemaradás, amikor befejezi az alsó tagozatot. Ezért döntött úgy az
oktatási tárca, hogy 5-6. osztályban is kötelező lesz az alapkészségek –
olvasás, írás, szövegértés, matematikai készségek – oktatása az órakeret 20-50
százalékában. Megítélésük szerint ez az idő később bőségesen megtérül majd,
hiszen minden diák képes lesz arra, hogy önállóan tanuljon. Az üzleti életből
érkező észrevételek szerint azonban eleve rossz elképzelés az, amely szerint egy
kevésbé hatékonynak bizonyuló eljárást úgy próbálnak hatékonnyá tenni, hogy a
ráfordított időt megnövelik. Mindenesetre az iskoláknak szeptemberig van idejük
a pedagógiai programok átdolgozására, hogy a rákövetkező évben már
megfelelhessenek a központi akaratnak.



A 16-65 éves, középiskolainál alacsonyabb végzettségű népességből azok aránya,
akik a dokumentum típusú szövegértésben 3-as, 4-es, 5-ös szinten végeztek (%)

Szülők és tanárok felelőssége

Bartók Erika logopédus, a Démoszthenész Egyesület vezetőségi tagja a családok
jelenlegi állapotában látja a problémák gyökerét, mivel a legtöbb családban
nagyon keveset foglalkoznak a gyerekekkel. A szakember azt is elmondta
lapunknak, hogy sokszor azt érzi, hogy a szülő helyett ő játszik a gyerekkel,
pedig a legtöbb fejlesztő játékot otthon, spontán el lehetne végezni. Az értő
olvasáshoz például nagyobb szókincsre volna szükség, amire a gyerek sem a tévé,
sem a számítógép előtt nem tud szert tenni.

Vekerdi Tamás pszichológus viszont az iskolákat „ostorozza”. Szerinte eltűnt az
iskolákból a gyerekekről való tudás. Nem a gyerek van a középpontban, hanem a
tananyag, s ennek a rossz szemléletnek látjuk a sajnálatos következményeit. Úgy
véli, a tanárok arról is elfelejtkeztek, hogy a gyerekek különbözőek, és hogy
„nem kell sehová sietni”. Hiszen van olyan gyerek, aki már az oviban olvas, és
van olyan, aki két év alatt tudna csak rendesen megtanulni, és nem azért, mert
buta, sőt. Az olvasás kulturális alapkészség, és a készségek lassan bontakoznak
ki – vallja a szakember –, sok gyakorlást igényelnek, de egyszerre csak keveset
szabad gyakorolni. Autót vezetni sem lehet megtanulni három nap alatt, napi tíz
órában.

Olvasson tovább: