Kereső toggle

Gittegyletek háborúja

Megosztottak a Kossuth téri forradalmárok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Molnár Ferenc világhírű regénye, A Pál utcai fiúk százéves jubileuma egyben
meglepő párhuzamot is produkál az általa megálmodottakkal. Hazánkban is
létrejöttek a grundért küzdő „gittegyletek”, akik ezúttal a Kossuth térre tűznék
ki zászlóikat. Eddigi kudarcuk (Áts) Feri lelkén szárad, aki jól einstandolt, és
műveleti terület maradt a hőn áhított „grund”. Megtalálhatjuk közöttük a Bokához
hasonló vezetőket, a Geréb-féle árulókat és a Nemecsek Ernőhöz hasonló
önfeláldozó alkatokat is. Az ellenségképbe pedig jól illeszkednek a „galád
vörösingesek”.



Fotó: Somorjai L.

A Kossuth tér szervezetei a balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülése után
kezdtek életre kelni. Laczner „Satu” Ferdinánd szerint szeptember 17-én még
minden szervezés nélkül, teljesen spontán módon, civil kezdeményezésként alakult
ki a közösség. „Amikor meghallottam az őszödi beszédet, mérgemben elkezdtem
fekete festékkel lemázolni a szocialista Horváth Csaba plakátjait Pasaréten.
Ekkor szólt rám az egyik benzinkutas: Satu, te itt festegetsz, amikor a Kossuth
téren már gyülekeznek az emberek. Több se kellett, én is kimentem” – emlékszik
vissza az első lépésekre a Kossuth tériek egyik vezéralakja. A tüntetők által
létrehozott első tömörülést a kényszer szülte, mivel a rendőrség bejelentés
híján szeptember 18-án 14 óra-kor kénytelen lett volna feloszlatni a spontán
megmozdulást. Ennek a ténynek a tudatában Takács András szervezésével gyorsan öt
ügyvivőt választottak, és szervezett formába öntötték magukat. Gonda László épp
a színpadon szónokolt, amikor elméjébe hasított a gondolat, hogy mi lenne, ha
Magyar Nemzeti Bizottság 2006 névre keresztelnék el magukat. „Azóta már több
szervezet is létrejött, de a Kossuth téri tüntetés lángját mi visszük tovább.
MNB 2006, mint a Magyar Nemzeti Bank” – véli szerénytelenül Gonda. A sikerre
való tekintettel az MNB megalakulása után szinte közfelkiáltásra születtek meg a
különböző szervezetek és Kossuth téri „kinevezések”. A parancsnoki tisztség
Satura bízása után Gondát Kossuth téri néptribunnak nevezték ki.

Néhány nappal a Magyar Nemzeti Bizottság megalakulása után jött létre a
Forradalmi Nemzeti Bizottmány. Az új szervezet nem áll szemben az MNB-vel,
inkább kiegészíti azt. Célja a „vidéki Kossuth tériek” szervezése, koordinálása.
A kisebb belső feszültségek ellenére a bizottmány „eredményesnek” mondható,
nevükhöz több útlezárás is köthető. Ideológiájuk sarokköve a Szent Korona-tan.
„Egyelőre hivatalosan nem szeretnénk bejelenteni a Magyar Nemzeti Bizottságot,
mert a hatalmat nem ismerjük el, és nem szeretnénk olyan helyzetbe kerülni, mint
a Hatvannégy Vármegye, akiket adminisztratív eszközökkel akarnak
ellehetetleníteni” – tudtuk meg a szervezőktől.

Október 23-áig tehát leginkább a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 és a Forradalmi
Nemzeti Bizottmány határozta meg a Kossuth tér életét. A terület kiürítése után
azonban követhetetlenné és kaotikussá vált a szervezetek alakulása, mozgása.
Ekkor jött létre például Fáber Károly vezetésével a Rendszerváltó Fórum, akik az
elmúlt hetekben azzal kerültek be a médiába, hogy kormánypárti politikusok
otthona elé szerveztek tüntetéseket. Aztán itt van a Forradalmi Nemzeti
Bizottságból önként távozó Balogh Béla, aki megalapította a Magyar Nemzetért Mozgalmat,
a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik frontembere, Molnár Tamás pedig életre
hívta a Magyar Október Mozgalmat.

Az őszi események a Kossuth tériek magját se kímélték. A tér kiürítése után a
Magyar Nemzeti Bizottság ugyanis lemondatta az egyik alapító atyát, Takács
Andrást. „Árulókról nem beszélünk” – zárta rövidre Takácsra vonatkozó
kérdésünket Satu Gonda László is hasonlóképp vélekedik róla. Takácsot
sikkasztással és árulással vádolják, szerintük a hatalom küldte a Kossuth tériek
megosztására. „Most, amikor a Fidesz lebontotta a kordont, újra felbukkant, és
mindenáron meg akart győzni, hogy most vagy soha, be kell törni a kordonokat.
Börtönbe akart juttatni, de velem nem lehet szórakozni” – vallja Gonda.

Takács tagadja az ellene felhozott vádakat, és szerinte az az áruló, aki mondja.
„Amíg én voltam a Kossuth tériek vezetője, egység volt a mozgalomban. A
rendőrség áll a megfúrásom mögött, Satu és társai önjelölt forradalmárok,
mikrofonmánok” – mondta Takács, aki úgy érzi, méltatlanul zárták ki, mivel
többek között az ő nevéhez fűződik az az ötlet is, hogy az árpádsávos lobogó
legyen a Kossuth tériek jelképe. És hogy ne maradjon forradalmi szervezet
nélkül, a kormány megdöntését most a Szabad Magyarországért mozgalom elnökeként
igyekszik elérni. Satu szerint azonban Takács mozgalma vicc: „Ilyen erővel akkor
én is alapíthatnék egy Sárga Cipőtalp nevű szervezetet.”

Olvasson tovább: