Kereső toggle

A nyolcadik szentség?

Árpádsávos zászló a templomon

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Heteken át egy templomra kitűzött árpádsávos lobogó borzolta a kedélyeket
Szentendrén, amely csak egyházi nyomásra került le a homlokzatról. Ez volt az
első alkalom, hogy egyházi intézmény tűzte ki az egykori nyilas szimbólumot.



Fotó: Soós R. F.

Fajcsák Tibor plébános semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy árpádsávos
lobogókkal tűzdelte körbe a parókiát és a templomot. A lelkész nem kívánt az
üggyel kapcsolatban lapunknak nyilatkozni, szűkszavúan csak annyit mondott, hogy
ha a román kitűzheti a román zászlót, ő mért ne tűzhetné ki a magyar zászlót?


Kertész Péter helyi újságíró nem érti, hogy az ötven történelmi zászló közül a
szentendrei pap miért pont ahhoz ragaszkodik, amely alatt ezrével deportálták és
mészárolták le a zsidókat a nyilasok, és amely a mostani viszonyok között nyílt
politikai állásfoglalást tükröz. A Pulitzer-díjas publicista szerint
helytörténeti okok miatt is körültekintőbben kellene az árpádsávos zászlóhoz
viszonyulni: „1936-ban Szálasi, a későbbi népvezér itt kezdte meg politikai
pályafutását a 32-es baka nevű fogadóban; ’39-ben az első nyilas képviselőt, a
Horthy által kétszer kitüntetett Vitéz Cófalvi Csia Sándor Józsefet a
szentendrei választókörzet juttatta be a parlamentbe azzal az útravalóval, hogy
a zsidókérdésre megoldást találjon kollégáival; illetve Radnóti Miklóst is innen
hurcolták el, aki naplójában feljegyzi, hogy az úri népség tapsolt a
bevagonírozásukkor.”

A vasárnapi mise előtt az egyik hívő megjegyzi: „Ha az amerikai viheti az
amerikai zászlót, én is vihetem a magyar zászlót”, majd hozzáteszi, hogy „bent,
Isten házában is van egy szép magyar hímzett zászló”.

A szentendrei zászlóvitával kapcsolatban megkerestük az Esztergom-Budapest
főegyházmegyei püspöki titkárságot is, ahol közölték: Erdő Péter külföldön
tartózkodik, így nem tud nyilatkozni lapunknak. A bíboros úr megszólalása annál
is fontosabb lenne, mivel a Mazsihisz-től idén kapott Magyarországi Zsidókért
díjat.

Jobboldal a sávokról

MDF – Herényi Károly

„Az árpádsávos zászló egy történelmi ereklye, melyet a nyilaskeresztesek
lejárattak. 1944-től kezdve kettős értelmezése van, az eredeti és a nyilas. Mi
azért nem használjuk, mert nem egy egyértelmű jelkép.”

KDNP – Halász Zsuzsa

„A mi rendezvényeinken nincsenek ilyen zászlók. Piros-fehér-zöld színű
zászlókat használunk, mellyel a magyar nemzethez való tartozásunkat
demonstráljuk.”

MIÉP – Zsinka László alelnök

„Természetesen használjuk, hiszen ez egy történelmi jelkép. Rákosi is
használta. Hamarabb volt árpádsávos zászló, mint a nyilaskeresztesek. Megvan az
eredete, oda kell visszatérni.”

Jobbik – Vona Gábor

„2007 amúgy is Árpád éve, rehabilitálni kell az árpádsávos zászlót.
Össznemzeti egységet jelent, semmiképpen sem a nyilas uralmat. A külföldiek
ellen ez alatt gyűltek egységbe a magyarok és vonultak hadba.”

Magyar Nemzeti Bizottság 2006 – Gonda László

„Olyan, hogy árpádsávos zászló, nincs. Árpád-házi zászló van. De annak semmi
köze a nyilasokhoz. Ha nyilaskereszt nincsen rajta, akkor nem nyilas a zászló,
így semmiféle burkolt szimpátiát nem tartalmaz a részünkről, amikor használjuk.”

Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom – Zagyva György Gyula

„Természetesen támogatjuk az árpádsávos zászló használatát, amely csupán egy
történelmi jelkép. Szerepel a magyar címerben és a nemzetbiztonsági hivatal
címerében is egy turulmadárral együtt. Miért gond, hogy a nyilasok is
használták? Ha Sztálin nadrágban járt, mi járjunk szoknyában?”

VÃgh Gábor

Olvasson tovább: