Kereső toggle

Hol a csapat?

Centralizációra készül az MSZP

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Önmagához képest szokatlan változásokra készül az MSZP a hamarosan esedékes
tisztújítás és alapszabály-módosítás kapcsán. Gyurcsány Ferenc „elkerülhetetlen”
elnöki posztja és a pártstruktúra átszervezése sokak szemében a Fideszben
lezajlott hatalomkoncentráció adaptálását jelzi.



Fotó: Somorjai László

A Fidesz háza tájáról már ismert centralizálási hullám most úgy tűnik, a
kormányt is elérte: a február 24–25-ére tervezett tisztújító kongresszuson
minden bizonnyal nem lesz kihívója a miniszterelnöknek, így Gyurcsány Ferenc
jelenlegi tisztsége mellett a pártelnöki funkciót is elláthatja majd. Egyes
párton belüli vélemények szerint a miniszterelnök gyakorlatilag már át is vette
a párt irányítását, „a kiváltságaikat féltő helyi pártvezérek, megyei elnökök
pedig már csak udvarolnak, hogy megtarthassák jelenlegi pozíciójukat”. Neve
elhallgatását kérő szocialista forrásunk szerint a Gyurcsánnyal szemben álló
érdekcsoportok nem érzik annyira erősnek magukat, hogy eséllyel állítsanak ki
valakit a miniszterelnökkel szemben. Gyurcsány ugyanis – állítja forrásunk – már
az országgyűlési választások előtt az MSZP első emberévé vált a párt politikai
stratégiájának kialakítását végző Országos Választási Bizottság vezetőjeként, a
voksolások óta pedig a Politikai Egyeztető Fórum nevű társulást több
bizalmasával együtt irányítja. Informátorunk szerint ebből fakadóan a Kiss Péter
és Lendvai Ildikó nevére érkezett pártelnöki jelöléseket is csupán formaságként
kell értelmezni, hiszen „szinte mindenki biztos a miniszterelnök győzelmében”.


Nem pusztán a pártelnökséggel növekedne azonban Gyurcsány hatalma. A Hetek
birtokába került alapszabály-módosításról szóló dokumentum alapján a párt
nagyszabású belső struktúraváltásra készül. A minden bizonnyal legjelentősebb
módosítási javaslat egy új, Szociáldemokrata Alapértékek Bizottsága névre
hallgató „elméleti műhely” létrehozása lenne, melynek feladatköre egyes
vélemények szerint pontosan megegyezik a jelenlegi Országos Elnökség
tevékenységével. Felmerül a kérdés, hogy mi szükség van egy olyan
árnyékhatalomra, amely az MSZP elnökétől függ. A megalakítandó bizottság tagjait
ugyanis a párt elnökének javaslata alapján lehetne felkérni.

További kérdéseket vetnek fel azok a kezdeményezések is, melyek szerint a helyi,
területi szervezeteknek „irányítási felhatalmazást” kellene adniuk a felsőbb
pártszerveknek, illetve hogy csak négyévente kellene tisztújítást tartani. Ezek
az újítások szintén a centralizálás felé mutatnak, sőt, az egykor
sokszínűségéről híres párt vérkeringését is lassítanák. Szintén vita övezi azt a
tervet, amely a párton belüli platformok és tagozatok létrejöttét az országos
hálózat kiépítéséhez és az Országos Elnökség jóváhagyásához kötné. Ezzel a
kontrollálással Kertész Krisztián, az Ésszerűség és Felelősség Platform
elnökének véleménye szerint csírájában fojtanák el az új kezdeményezéseket, így
a párton belüli szabad véleménynyilvánítás és gyülekezési jog erősen sérülhet.


Nem így látja a helyzetet Simon Gábor, az MSZP Országos Választmányának elnöke.
A politikus szerint a platformokkal kapcsolatos átalakítás a párt „jogos
önvédelmi reflexének” részét képezi, amivel világos feltételeken alapuló
egységes szervezeti kontrollt tud kialakítani. Arra a kérdésre, hogy mennyire
tekinthetőek centralizálásnak a jövőbeli párton belüli folyamatok, Simon azt
válaszolta, hogy a fentieket tartalmazó dokumentum csupán kiindulási alapként
szolgál, a változások irányát jelöli ki, melyet további viták követnek majd.

Az elnökjelölési időszakban sokak által sokat kapacitált Szili Katalin, aki
indulása esetén az egyetlen, talán eséllyel ringbe szálló ellenfele lehet
Gyurcsánynak, egyik nyilatkozatában „nem elfoglalandó” hatalmi övezetként utalt
az MSZP-re.

Olvasson tovább: