Kereső toggle

Adatüzlet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A magunkról közzétett adatok mennyiségével arányosan növekszik annak a
veszélye, hogy olyan személyiségprofil készüljön rólunk, amely az ember
lényegéről leszakadva „önálló életet” kezd el élni. Az adataink védelmére
megalkotott törvény közel egy évtizede létezik, mégis sokszor csak a
„becsületszó” az egyetlen garanciája annak, hogy nem élnek vissza a rólunk
megszerzett információkkal.

Mennyi a jövedelme? Milyen újságokat olvas, milyen televíziós csatornákat
néz? Mely szervezetnek szokott adakozni, mikor, kivel, hova megy nyaralni? Ilyen
és ehhez hasonló kérdések tömkelege található abban a nyolc oldalas kérdőívben,
amelyet 3,6 millió háztartásba juttatott el a Magyar Posta. A 100 millió
forintos nagyságrendű projekt célja egy olyan adatbázis felépítése, amelyet
közvetlen üzletszerzés – a direkt marketing (DM) – céljaira tudnak majd
felhasználni. Nagy részletességgel tudakolják szokásainkat akkor is, ha
kedvezményes vásárlásra jogosító szupershop kártyát szeretnénk igényelni. Ha a
többi kérdés mellett arra is megfelelünk, hogy van-e kutyánk, macskánk, halunk
vagy egyéb állatunk, akkor még egy palacsintasütőt is nyerhetünk. A
gázártámogatást igénylő, közel egy millió állampolgár pedig – miután megadta
adóazonosító számát – azzal is egyet kell hogy értsen, miszerint kérvényét az
adóhatóság ellenőrizhesse.

„A Magyar Posta által kibocsátott kérdőívnek célja a közvetlen üzletszerzés.
Cégünk olyan adatbázist szeretne felépíteni, melynek segítségével a kérdőívek
alapján tudjuk majd elérni a potenciális vásárlókat” – nyilatkozta lapunknak
Bognár Bertalan, a Magyar Posta Zrt. marketingvezetője. Tegyük hozzá: milliárdos
nagyságrendű üzletről van szó, hiszen csak 2006-ban – még az említett adatbázis
hiányában is – 5 milliárd forint árbevételt könyvelhetett el a Magyar Posta DM
küldemények előállítása és kézbesítése útján. A marketingvezető hangsúlyozta,
hogy a beérkezett információk alapján senkiről nem készítenek
személyiségprofilt, viszont elismerte, hogy ennek az elvi lehetősége fennáll.
Hozzátehetjük: egy részletekbe menő „önfeltárás” esetén mi sem könnyebb ennél.


„Az, hogy a kérdőív kitöltése önkéntesen, szabad akaratból történik, nem ad
felmentést az adatkezelésre vonatkozó szabályok alól. Az ide vonatkozó törvény
különbséget tesz a DM és a piackutatás között, és nem engedi meg a kettő közötti
átjárást. A posta kérdéseinek egy része pedig piackutatásra is alkalmas” –
mondta lapunknak dr. Szabó Máté Dániel adatvédelmi szakértő. Az adatgyűjtésnek
meg kell felelnie az úgynevezett célhoz kötöttségi szabályoknak is.

„A modern társadalomban az embereket egyre inkább a róluk begyűjtött információk
alapján határozzuk meg. Minél több ismeretet mondunk el valakiről, annál
pontosabb személyiségprofil készülhet róla – és ez könnyen visszahat: egyre
inkább az lesz ő, amit róla állítunk. A személyiségprofil akár valós, akár nem,
meghatároz egy természetes személyt azok számára, akiknél ezek az adatok együtt
vannak” – hívta fel a figyelmünket a szakértő a kérdőívek kapcsán. Ráadásul a
történelmi tradícióink sem olyanok, hogy az emberek a saját személyiségük árát
reálisan értékelnék, és könnyedén kaphatóak arra, hogy egy-egy nyeremény
reményében „olcsó üzletekbe” belemenjenek.

A posta 2000-ben is hasonló kampánnyal próbálkozott, sikertelenül: a
visszaküldött kérdőívek száma túl kevésnek bizonyult, s a tervbe vett
célcsoportot sem sikerült elérni. A kérdőívet nem találta ugyan jogellenesnek az
adatvédelmi biztos, de nem javasolta annak kitöltését. Az adatvédelmi biztos
irodájától kapott tájékoztatás szerint akkori álláspontjuk a mostani esetre is
érvényes.

Olvasson tovább: