Kereső toggle

Vírushordozók lettünk

Hazánkban is lesz bankja a veszélyes kórokozóknak

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

December 20-án kormányhatározat döntött arról, hogy létrehozzák
Magyarországon az emberre veszélyes kórokozók törzsbankját. Bár maga az ötlet
csak néhány napja került nyilvánosságra, az ügy máris hatalmas hullámokat
kavart. Sokak fantáziájában jelent meg ugyanis a bioterroristák képe, akik
könnyűszerrel zsákmányolhatnának hazánkból népirtásra alkalmas vakcinákat.

Bő egy évvel ezelőtt arról adott hírt a média, hogy magyar kutatók a világ
előtt szárnyalva oltóanyagot hoztak létre a madárinfluenza-vírus egyik emberre
veszélyes válfaja ellen. Most viszont arra készülnek, hogy idehaza is
létrehozzák az emberre veszélyes kórokozók törzsbankját, melynek székhelye az
Országos Epidemiológiai Központ biztonsági laboratóriumában lenne. A
sajtóhírekkel ellentétben nem csak az Egyesült Államokban és Londonban létezik
ilyen intézmény, hiszen Novoszibirszkben például számtalan veszélyes kórokozót
őriznek. A tárolásra szolgáló magyar labor is egyébiránt más európai
laboratóriumokkal megosztva végezné a munkát.

A szakma képviselőit megosztotta a hír, sokak szerint felesleges pénzkidobás a
vírusok őrizgetése, hiszen igen kicsi a veszélye annak, hogy nálunk pusztítson
az Ebola vagy a fekete himlő. Mások viszont üdvözlik az eseményt. Dr. Molnár
Károly belgyógyász főorvos, infektológus a gyakorló orvos szemével nézve
elmondta lapunknak, hogy szerinte igen nagy jelentősége van a vírusbank
létrejöttének. Az itt tárolt mintákból oltóanyagot lehet előállítani, ha
bármelyik kórokozó veszélyeztetné hazánkat. Vele ért egyet Dr. Berencsi György
virológus, aki nyugdíjazásáig volt az Epidemiológiai Intézet biztonsági
laboratóriumának vezetője. Szerinte mindannak támogatnia kell az ilyen
kezdeményezéseket, aki nem szeretné, hogy gyermeke vagy unokája valamilyen
járványban haljon meg.

A szakember elmondta lapunknak, hogy biztonsági laboratórium már a ’67–68-as
himlőjárvány óta létezik hazánkban. Ide csak speciális előírásokat betartva,
jelenleg is csak „űrhajós ruhában” lehet belépni. A laborra a későbbi években
nem fordítottak sok figyelmet, mert úgy tűnt, hogy az emberiség lesz a győztes a
vírusokkal vívott harcban. A nyolcvanas években azonban kiderült, hogy még
valószínűleg sokáig gondot fognak okozni a kórokozók, hiszen jelenleg is több
száz veszélyezteti a társadalmat. A laborban jelenleg azokat a kórokozókat
tárolják, amelyek az Egészségügyi Világszervezet szerint veszélyt jelenthetnek
hazánkra. Ilyen a gyermekbénulás, a hantavírus és a kongói-krími vérzéses láz
vírusa is. Az 1998-ban megjelent madárinfluenza tette szükségessé a laboratórium
felújítását. Ez a munka a PHARE támogatásával kezdődhetett meg, és végül egy éve
adták át az új létesítményt. A felújítások mellett az intézetben az országos
viszonyoknak megfelelően leépítések is vannak, megváltak számos jól képzett
munkatárstól, és jelentős anyagi forrásokat vontak el.

Mivel a kórokozók törzsbankjának ügyében több minisztérium is érintett, és
létrehozásáról kormányhatározat döntött, így az ügyben egyedül a Kormányszóvivői
Iroda az illetékes a tájékoztatásra. Tőlük tudtuk meg, hogy azért döntöttek a
veszélyes kórokozók törzsbankjának létrehozása mellett, mivel Magyarország igen
jelentős lépéseket tett a madárinfluenza elleni oltóanyag kifejlesztésében. Így
szakmai szempontból igen fontos további előrelépést jelent, ha létrejön
Magyarországon az emberre veszélyes kórokozók nemzeti törzsbankja. A tervek
szerint a létesítmény nem igényel plusz anyagi forrásokat, hiszen a meglévő
törzsbank kibővítésével jön létre.

Valószínűsíthető, hogy a döntés különleges nemzetbiztonsági kockázattal is jár,
hiszen felmerülhet egy esetleges bioterrorista „vírusszerző akció”, vagy annak
lehetősége, hogy emberi mulasztás, illetve természeti behatás következtében
kiszabadul valamely korokozó. A Kormányszóvivői Iroda szerint Magyarország
számára nem veszélyt, hanem még az eddiginél is nagyobb biztonságot jelent az
emberre veszélyes kórokozók törzsbankja: jelentős szerepe lesz a járványügyi
biztonság megerősítésében, így egyszerűbben és gyorsabban lehet majd előállítani
és kipróbálni oltóanyagokat, kifejleszteni a gyors diagnosztikai eljárásokat. A
törzsbank a kiemelt kutatási feladatai miatt természetesen különösen védett
intézménynek számít, ezért védelmében szerepet fog játszani a Nemzetbiztonsági
Hivatal is.

Vajda Péter, a Nemzetbiztonsági Hivatal szóvivője úgy nyilatkozott a Heteknek,
hogy nem tudható, mivel nem is a nyilvánosságra tartozó adat az, hogy mely
intézmények részesülnek különleges védelemben. Így csak általánosságban mondta
el azt, hogy az ország biztonsága szempontjából fontos helyekre figyel a
Nemzetbiztonsági Hivatal. Ez elsősorban nem fizikai védelmet jelent, hanem
inkább informálisat, vagyis arra vigyáznak, hogy titkok nehogy eljussanak
illetéktelenekhez, és senki ne tudja ártó szándékkal megzavarni az itt folyó
tevékenységet. Elvileg az is titkos információnak számít, hogy milyen vírusokat
őriznek a laborban, így nem tudhatjuk majd meg, hogy például az Afrikában
rendszeresen pusztító Ebola kórokozója hazánkban tartózkodik-e. Azt viszont több
forrás is megerősítette, hogy szeretnének minél több madárinfluenza-vírushoz
hozzájutni, olyanokhoz is, amelyek eddig csak a Távol-Keleten okoztak
megbetegedéseket.

Olvasson tovább: