Kereső toggle

Az opál szerelmesei

Ausztrál magyarok az ékszeriparban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Talán kevesen tudják, hogy Ausztrália sivatagjai alól kerülnek ki a
földkerekség leggyönyörűbb opáljai, köztük a legritkább fekete opál. E kövek
útjai rendszerint Japán ékszerüzleteibe vagy a híres amerikai
drágakő-kiállításra, a Gemstone Show-ra vezetnek. A szakma elitjének egyik
meghatározó egyénisége a magyar származású Szilágyi Aladár, aki ausztrál
otthonában mesélt a Heteknek a kövek világának szépségeiről és csapdáiról.



Szilágyi Aladár és felesége

Fotó: Családi archív

Kincskeresés, Ausztrália, őslakosok, sivatag, drágakövek… E szavak hatására
indult el a lelkemben a megállíthatatlan álmodozás, amely később átvette és
vezérelte az útjaimat. Ezek az álmok vittek a tolnanémedi kendergyári
lakótelepről az ausztrál opálmezőkre – meséli Aladár, aki harminc évvel ezelőtt
a bőr- és szőrmefeldolgozó ipar munkaügyi előadója volt. Élete fordulópontja a
Vörös Csillag Szállóban következett be, ahol felesége, Erzsike is dolgozott. Az
egyik, 1956-ban kivándorolt vendég lelkesedéssel és tűzzel teli beszámolókat
tartott az ausztrál fekete opálról, melyet a 19. századi magyar opálbányászok
leszármazottai termelnek ki a sivatagban.

Aladár nem rohant fejjel a falnak. Csak pár évvel később tett felfedező utat
nyugaton, majd 1979-ben feleségével együtt kiszöktek. Erzsike sírt a buszon,
amikor elhagyták a határt, és férje csak a jobb élet reményével tudta
vigasztalni. Svájcban hat évig pincérkedtek, mire összejött a pénz a nagy
utazásra. Aladár addig is könyvekből képezte magát a kövekről és a csiszolás
tudományáról.

„Amikor 1981-ben Ausztrália földjére érkeztünk, először építkezéseken kezdtem el
dolgozni, köveket cipeltem napi tizennégy órában. Arra gyűjtöttem, hogy
eljuthassak a több ezer kilométerre fekvő sivatag opálmezőire” – folytatja az
akkor még cseppet sem sikerszagú történetét Aladár. Egy nap felkerekedtek és
négy teljes nap buszozás után megérkeztek a kígyók és skorpiók földjére. Lakott
település nyolcszáz kilométerre, alvás sátorban, víz hordóban, áram
generátorról, 45 OC fok árnyékban, por, legyek, magány, és persze kilométereket
átszelő alagutak a föld alatt. Mivel Ausztráliában is a kocsmában indult és
végződött minden jelentős esemény, a vállalkozó szellemű páros is ott
ismerkedett meg a helybeli magyarokkal – mert ugye magyarok mindenhol vannak. Az
itteniek cserzett bőrű, szakállas kincsvadászok voltak, aki a kövek között
vélték megtalálni szerencséjüket.

„Részese voltam tragédiák és persze óriási szerencsék megszületésének is” –
meséli. Nem mindenki fektette gépekbe a hirtelen jött vagyont, sokan napok alatt
ellóversenyezték vagy elkaszinózták a dollármilliókat. Aladárnak sikerült egy
szorgalmas opálbányászhoz szegődni, aki gyakran fél méter átmérőjű, sötét
járatokba küldte homokkő falat kaparni, igaz, napi 500 dollárért.

Aki talált valamit, azért, aki nem, a nagy fogás reményében lett a sivatag
foglya. Az okosabbak a kitermelés meggyorsítására gépeket vásároltak első
keresményeikből, hiszen sokszor golfpálya nagyságú területeket kell feltúrni,
hogy a kincset előcsalogassák. Az opál többnyire véletlenszerűen,
kiszámíthatatlan módokon bukkan elő a föld mélyén, ahol a kivájt falakon
csillogó csíkokkal hívja fel magára a figyelmet. Aladár ismerősei közül nem
kevesen már 40 éve kutatnak napi tíz órában a teniszlabda nagyságú darabok után
– több-kevesebb sikerrel.

„Hamar rájöttem, hogy engem nem a bánya érdekel, hanem a kő útja a bányász
kezétől az ékszerüzletekig, így hát az opálcsiszolást és -értékesítést
választottam” – vall a későbbiekről a szerencsés magyarok egyike. Aladár szerint
szinte hallható muzsikaként érzékelhető, mi rejlik a nyers kőben, amely
csillogóan fényes drágakővé válik a szakember kezében. Ő már a csiszolás első
fázisánál ösztönszerűen érzi, hogy tízszer vagy akár százszor értékesebb követ
fog találni, mint amennyiért a bányásztól megvette a nyers állapotú opált. Ennek
a képességének köszönheti, hogy rálelt a máig tulajdonában lévő valaha talált
legnagyobb és legszebb, és egymillió dollárt érő fekete opálra is.

Olvasson tovább: