Kereső toggle

Érintetlen konkordátum

Önellátó egyházakat szeretnének

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A júliusban felállított bizottság a Katolikus Egyház magyarországi
finanszírozásáról szóló, 1997-ben aláírt megállapodást vizsgálta. A bizottság
elnökének Tamás Pált, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének igazgatóját kérték
fel; a tagok között pedig több katolikus szakember is helyet kapott. Bár a
szakértői csoport tevékenységi körébe utalt ügyek egy részét éppen a vizsgált
konkordátumban előírt vatikáni–magyar vegyes bizottságnak kellett volna
ellátnia, ez a szervezet a most elkészült jelentés szerint „az utóbbi években
nem működött” – bár feltámasztását kívánatosnak ítélték. A financiális problémák
áttekintése után a jelentés konklúziója: hoszszú távon az államtól elkülönült
egyházfinanszírozással lehet elejét venni a további súrlódásoknak.



Egyházi vezetők a miniszternél

Fotó: S. L.

Erről a bizottság egyik tagja, Wildmann János, teológus-közgazdász, az
Egyházfórum című folyóirat főszerkesztője annyit mondott a Heteknek, hogy az
egyházakat „fel kellene tőkésíteni”, azaz egy vagyonalapot létrehozni, mellyel
később az adott egyház maga gazdálkodna. Ez a tőkésítés a szakember szerint az
állam feladata lenne, tekintettel az állami kézbe vett, de később vissza nem
adott egyházi ingatlanokra.

A jelentés az iskolafinanszírozás kérdését is kiemelten tárgyalja, külön kitérve
a felekezeti különbségtételre. A szakemberek véleménye szerint egészen
egyszerűen újra kellene szabályozni az oktatási szektort. Wildmann úgy látja: a
mostani „átláthatatlan” iskolai támogatások helyett egyértelműbb és könnyebben
áttekinthető eszközökkel kellene támogatni az egyházi oktatási intézményeket.
„Jelenleg ugyanis körülbelül negyven tétel címén támogatják az iskolákat,
melyeket a kutatás három hónapja alatt sem sikerült teljesen átlátnunk” –
állítja a szakember, aki ehelyett egy olyan megoldást javasol, melyben az állam
konkrét „fejkvótákkal” járulna hozzá az egyházi intézmények támogatásához. Az
újabb pénzügyi támogatást igénylő beruházásokat pedig – folytatta a
gondolatmenetet Wildmann – kizárólag az iskola finanszírozná.

A bizottság következtetéseinek többek között egy, az MTA Szociológiai Intézete
által készített ezerfős reprezentatív felmérés szolgált alapul. Ebben az
egyházak pártokkal való kapcsolatáról a következő eredmény született: „A
megkérdezettek 36,5 százaléka vélte úgy, hogy az egyházak inkább jobboldali
pártokkal rokonszenveznek, míg csupán 2,6 százalékuk gondolta ugyanezt a
baloldaliakkal kapcsolatban.” Ezt támasztja alá az az adat is, amely szerint az
Orbán-kormány idején az előző évekhez képest a vallási témák aránya
megduplázódott a médiában.

A bizottság javaslata értelmében az egyházakkal kapcsolatos ügyeket a jövőben
a Miniszterelnöki Hivatalon belül, államtitkári szinten kellene kezelni. Ennek
indoka Wildmann szerint az, hogy azok általában több minisztériumot érintenek,
és egy ilyen intézkedéssel sokkal átláthatóbbá válhatna az ügyintézés. „Jelenleg
ugyanis nem egyszerű folyamat az egyes adatok átkérése egyik minisztériumból a
másikba” – mondta, hozzátéve: a jelentés elkészítése közben arra lettek
figyelmesek, hogy az egyik minisztérium dolgozója olyan adatokkal dolgozott,
melyeket egy másik minisztériumból kellett volna átkérnie, ezt a lépést azonban
kihagyta. „Talán tavalyi adatokkal dolgozott” – kommentálta jóhiszeműen az
esetet a szakember.

Hiller István oktatási és kulturális miniszter (kis képünkön) a jelentést
bemutató sajtótájékoztatón közölte, hogy annak megállapításait a kormány elé
viszik, továbbá a vatikáni szerződéshez hasonló megállapodást terveznek kötni
valamennyi tradicionális felekezettel.

Olvasson tovább: