Kereső toggle

Szóbeli figyelmeztetések

Slota miatt büntetné az MSZP a gy 369 löletbeszédet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

„Nincs bennünk gyűlölet, de Jan Slota az ellenségünk” – hangoztatja a
Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnöke. Toroczkai László volt
ugyanis a főszervezője annak a tüntetésnek, amelyen elégették a Szlovák Nemzeti
Párt magyarellenességéről híres vezetőjének arcképét. Eközben az MSZP újra
zászlajára tűzte a gyűlöletbeszéd elleni törvény megalkotását – ennek
szükségességét azonban nem magyar, hanem határon túli példával igyekeztek
igazolni.

Többek között Jan Slota fényképének elégetésével kívánt tiltakozni a
Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a szlovákiai magyarellenes kijelentések,
illetve erőszakos cselekmények ellen szombaton a szlovák nagykövetség épülete
előtt rendezett tüntetésen. A Budapesti Rendőr-főkapitányság nem indított
eljárást a fényképégetés ügyében, mivel – mint Schőn Péter szóvivő nyilatkozta –
a történtek még csak szabálysértésnek sem minősülnek. Ennek ellenére egyértelmű,
hogy az ilyen megnyilvánulások sem a szlovákiai magyarok ügyét, sem a konfliktus
kezelését nem szolgálják.

Felvetésünkre, hogy vajon érdemes-e gyűlöletre gyűlölettel felelni, Toroczkai
László, a HVIM elnöke azt válaszolta, hogy bennük nincs gyűlölet, a
fényképégetés csupán a figyelem felhívását szolgálta, ráadásul – így az elnök –
„nem is szerepelt előzetesen a programban”. Kijelentette viszont, hogy a
konfliktust nem ők kezdték, hanem Jan Slota, és nem a szlovák népet, hanem a
szélsőséges politikust tekintik ellenségüknek. „Érdekes, hogy csak azokat a
népeket rugdossák a Kárpát-medencében, akik gyengék, akiknél nem erős az
identitástudat. Ha azt akarjuk, hogy ne legyen több magyarverés, erőt kell
mutatnunk” – magyarázta Toroczkai, hozzátéve, hogy csak abban az esetben
tekintenek el a szeptember 16-ára Pozsonyba tervezett demonstrációjuktól, ha a
szlovák politikusok, illetve hatóságok magyarverések elleni fellépésében pozitív
változást tapasztalnak.

Nem volt mentes a nacionalista és szlovákellenes felhangoktól a szintén szombat
este rendezett Magyarország–Norvégia válogatott labdarúgó-találkozó sem.
Hiábavalónak bizonyult a rendőrség és a Magyar Labdarúgó Szövetség mérkőzés
előtt hozott határozata, miszerint: amennyiben a mérkőzésen másokat sértő,
becsmérlő transzparensek lesznek láthatók, megszakítják a játékot, a
jogsértőkkel szemben pedig szakszövetségi, illetve rendőrségi eljárás indul. A
Szusza Ferenc Stadionban ugyanis hazai részről nem egyszer hangoztak el
szlovákellenes bekiabálások, valamint felharsant a „Vesszen Trianon!” jelmondat
is. Ennek ellenére még a stadion műsorközlője sem próbálta ellensúlyozni a
közönség megnyilvánulásait. Korábban a Pécs–MTK labdarúgó-mérkőzést a
játékvezető a 79. percben félbeszakította, miután a lelátón feltűnt a „Felvidék
kitartás” szövegű drapéria, a pécsi szurkolótábor pedig szlovákellenes
rigmusokat kiabált. A rendőrség szerint közösség elleni izgatás nem, legfeljebb
garázdaság történt, így emiatt indítottak eljárást.

Az erősödő magyarellenesség farvizén az MSZP újra felvetette egy gyűlöletbeszéd
elleni törvény szükségességét. A párt jogi és közigazgatási tagozata érdekes
módon Jan Slotát hozta példaként azzal kapcsolatban, hogy milyen fontos lenne a
gyűlöletbeszéd elleni büntetőjogi fellépés – igaz, elismerték, hogy a szlovák
politikus egy magyar törvény alapján nem lenne felelősségre vonható. A jogi
tagozat vezetője, Bárándy Gergely lapunknak elmondta: a törvény értelmében
gyűlöletbeszédnek minősülne minden olyan kijelentés, amellyel egy adott
közösséget megaláznak, becsületében megsértenek. Példaként említette ifj.
Hegedűs Lóránt hírhedtté vált, a galíciai jöttmentek kirekesztéséről szóló
kijelentését, illetve a futballstadionokban tapasztalható antiszemita
megnyilvánulásokat. A politikus elismerte, hogy a törvény korlátozná a
szólásszabadsághoz, illetve a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, ám ez
szerinte arányban lenne a gyűlöletbeszéd által okozott társadalmi károkkal. A
törvény bevezetése azonban sokak szerint jogbizonytalanságot szülne – nehezen
lehetne például eldönteni, hogy egy vallási témában kifejtett vélemény
valláskritikának minősül-e, vagy bűncselekménynek. Ezzel kapcsolatban Bárándy
Gergely azt mondta, a bírói gyakorlat húzná meg a véleménynyilvánítás és a
gyűlöletbeszéd közti határt.

A magyarországi szlovákok is elítélik a nacionalistákat

Crnecski Ivánné, a Tardoson működő szlovák kisebbségi önkormányzat elnöke
lapunknak elmondta, hogy minden helyi lakosból felháborodást váltottak ki az
elmúlt hetek eseményei. Véleménye szerint hiba volt, hogy a kormányalakításba
nem hívtak magyar vezetőt. Jan Slota leginkább Csurka Istvánhoz hasonlítható,
csak itthon szerencsére nem került kormányzati pozícióba, míg Slota a
kormánykoalíció tagja lett – sajnálkozik az elnök asszony, kiemelve, hogy eddig
minden kormány regnálása alatt teljes békében tudtak élni a magyarok a
szlovákokkal, nemcsak itthon, de Szlovákiában is. Bizonyítékként a sok
keresztházasságot említi. Emlékei szerint a most tapasztalható ellenségeskedés
eddig ismeretlen volt, és ebben az új szlovák kormány összetételének
kulcsszerepe van – elemzi a történteket a képviselőnő. Hazai helyzetüket azzal
illusztrálja, hogy most nyertek pályázati pénzt a falunapi rendezvényekre a
Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványtól, valamint az
Országos Szlovák Önkormányzattól. Iskolájuk pedig komoly állami támogatást kap a
létszám után. (Uzoni Simon)

Olvasson tovább: