Kereső toggle

Jogsértések a Kossuth téren

Értelmezhetetlen formációkat alapítanak a tüntetők

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ötven, a szónokok által zsidónak gondolt politikus nevét olvasták fel a
Kossuth téren. Ennek kapcsán az adatvédelmi ombudsman felhívta a figyelmet, hogy
a szabad véleménynyilvánítás nem járhat mások jogainak sérelmével. Jogi
szempontból érdekesek a tüntetők olyan közjogi ötletei is, mint az alkotmányozó
nemzetgyűlés összehívása, vagy az ideiglenes kormány megalakítása.



Fotó: Vörös Szilárd

„A szabad véleménynyilvánítás nem járhat mások jogainak sérelmével” –
hangsúlyozta a héten kiadott közleményében Péterfalvi Attila adatvédelmi
ombudsman. Álláspontja szerint a kormányellenes tüntetéseken és az azokról
tudósító híradásokban szereplő személyek másokról rendszeresen úgy nyilatkoznak,
hogy azzal nem csupán az érintettek becsületét, jó hírnevét, de személyes
adataik védelméhez való jogukat is sértik. A magyar adatvédelmi szabályok
szerint ugyanis az olyan személyes adatok, mint például az egészségi állapotra,
faji eredetre, nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, vallásos
meggyőződésre vonatkozó információk, fokozott védelem alatt állnak. „Az ilyen,
különleges adatokkal kapcsolatban elkövetett visszaélés akár bűntettet is
megvalósíthat, és három évig terjedő szabadságvesztést vonhat maga után” –
hangsúlyozza Péterfalvi Attila. Az ombudsman kérdésünkre példaként említette azt
az esetet, amikor a Kossuth téren az árpádsávos zászló tövében ötven, a szónokok
által zsidónak tartott politikus nevét olvasták fel.



Halmai Gábor

Jogi szempontból érdekes kérdéseket vetnek fel az olyan kijelentések is,
amelyek szerint a miniszterelnök „pszichopata”, illetve „elmebeteg”. Halmai
Gábor alkotmányjogász szerint ezek egyértelműen sértik a „címzett” személyiségi
jogait, ugyanakkor az ügyet csak magánvádas eljárás keretében lehet bíróság elé
vinni – vagyis Gyurcsánynak kellene feljelentést tennie. Persze a
miniszterelnöknek mint közszereplőnek többet kell „tűrnie”, de kérdés, hogy hol
van a szabad véleménynyilvánítás határa – tapint rá a téma gyenge pontjára a
szakember.

A Kossuth téren megalakult különféle „forradalmi” szervezetek számos
alkotmányjogi javaslattal is éltek. Forradalmi Nemzeti Bizottmány jött létre,
alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, ideiglenes kormány megalakítását
indítványozták, és a Szent Korona bálványozásának örvén felmerült a királyság
bevezetése is. Ezzel kapcsolatban Halmai leszögezte: „a felvetések jogi
értelemben semmik”. Szintén értelmezhetetlen jogilag az Orbán Viktor által
felvetett szakértői kormány megalakítása is. A kormány tagjait ugyanis a
köztársasági elnök nevezi ki a miniszterelnök javaslatára, maga a kormányfő
pedig csak saját elhatározásból mondhat le. Létezik a konstruktív
bizalmatlansági eljárás is, ám ennek eredményességéhez a kormányoldal egy
részének támogatására is szükség lenne.

Azzal kapcsolatban, hogy büntetőjogilag értelmezhető-e az, amikor egy személy
vagy egy csoport a kormány „népfelkelés” útján való megdöntéséről és új
alkotmány létrehozásáról szónokol, majd pedig elfoglalja – például – a
tévészékházat, az alkotmányjogász elmondta: természetesen felmerülhet ilyenkor
az alkotmányos rend megdöntésére irányuló fegyveres cselekmény gyanúja, ám ezt a
konkrét esetek alapján a rendőrség és az ügyészség hivatott megítélni.

Morvai Attila, a Fővárosi Főügyészség szóvivője kérdésünkre elmondta, az
alkotmányos rend erőszakos megdöntésére vonatkozóan nem merültek fel adatok.

Olvasson tovább: