Fotó: ShutterStock
Az egyesület elnöke, Török Szabó Erzsébet (kis képünkön) tudja, mit jelent a
lakásmaffia áldozatává válni. Kilenc évvel ezelőtt barátnője rábeszélésére
felajánlotta a hatmillió forint értékű budapesti lakását egy kétmilliós
uzsorakölcsön fedezetéül. Időközben a gyerekkori játszótárs „véletlenül”
Kanadába költözött, Török Szabó Erzsébetnél pedig egy éjszaka megjelentek a
végrehajtók. Ekkor tudta meg, hogy el kell hagynia otthonát. Hetvenöt éves
édesanyjával együtt földönfutóvá lettek. A Sors-Társak Egyesülete elnökének
esete csak egy a sok közül. Elmondása szerint több tízezer családot érint ez a
veszély, nemtől, kortól vagy iskolai végzettségtől függetlenül.
A hajléktalanná válás forgatókönyve nem is olyan bonyolult. Valaki azt kéri
tőlünk, hogy néhány hétre adjuk fedezetül ingatlanunkat. Megnyugtatnak, hogy
mindez törvényes, olyannyira, hogy közjegyző előtt szerződés is köttetik. Pedig
pont a közjegyzőnél dől el az ember sorsa akár egy életre, hiszen nem mást, mint
adásvételi vagy ajándékozási szerződést írattatnak alá a jóhiszemű segítővel. A
közjegyzőre pedig azért van szükség, mert a közhitelesen aláírt szerződés
nehezen támadható. Török Szabó Erzsébet elmondása szerint számos ügyben, ahol a
tulajdonosok pert indítottak a szerződés semmissé nyilvánításának érdekében,
ugyanaz a közjegyző járt el, mint amelyik előtt az alku köttetett. Sőt, a
bűncselekményeket azonos személyek követték el. „A tettesek felelősségre vonása
még ma sem történt meg, ezért a lakásmaffia újabb trükköket eszel ki” – állítja
az elnök asszony, hozzátéve, hogy egyesületükhöz folyamatosan telefonálnak az
újabb áldozatok, akik sokszor nemcsak lakásukat, hanem egészségüket és
családjukat is elveszítik.
Török Szabó Erzsébet
2006. 08. 12. (X/32)
