Kereső toggle

A kasza már egyenes

Hatalomváltásra készülnek a jobbos gazdák

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Dr. Ángyán József professzor – a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének (Magosz)
a szakértője – igen fontosnak tartja, hogy most, a politikai uborkaszezon kellős
közepén is bizonyos dolgokat elmagyarázzanak a magyar társadalomnak. Szerinte
ugyanis országunkban nem reform, hanem pénzbehajtás zajlik. Ez ellen pedig
feltétlenül tiltakozni kell minden alkotmányos eszközzel.



Fotó: Somorjai László

Az országosan demonstrációiról közismert Magosz politikai elkötelezettsége
nyilvánvalóvá vált a Fidesszel kötött megállapodása után. Így idén márciusban
már arról szóltak a hírek, hogy Jakab István elnök csúcsminiszter lehet a
polgári kormányban. Orbán Viktor a választási vereség után részt vett a
gazdakörök kisteleki országos kongresszusán is. Itt arra tett ígéretet, hogy
vitás kérdésekben ki fog állni a gazdák mellett akár a Fidesz-frakció véleménye
ellenében is. Ugyanezen az eseményen – igen előrelátóan – létrehoztak egy
demonstrációt előkészítő bizottságot, hogy egyszerűbben, a kongresszus
összehívása nélkül lehessen tiltakozni, ha majd a régi-új kormány intézkedéseket
hoz.

Erre a bizottságra lehet, hogy hamarosan szükség lesz, mert a Magosz vezetői
egyenesen felháborítónak tartják a nyilvánosságra hozott kormányzati megszorító
program agráriumra vonatkozó részeit. Kinyilvánították, hogy mindent megtesznek
– persze alkotmányos kereteken belül –, hogy az elképzelések ne valósulhassanak
meg. Sőt felszólították a kormányt, hogy ha nem tudja a köz számára is fontos
állami feladatait ellátni, akkor nyugodtan mondjon le. Hét eleji
sajtótájékoztatójukon Ángyán József azt is kifejtette, hogy a magyar társadalom
hamarosan ki fog józanodni, ezért „fel kell készülnie az ellenzéknek arra, hogy
átvegye a dolgok irányítását”. A professzor bevallottan árnyékkormánypárti,
hiszen nem szabadna még egy olyan lehetőséget elszalasztani a felkészületlenség
miatt, mint amilyen 2004-ben adódott.

A Magosz többek között azt a kormányhatározatot bírálja, amely tartalmazza a
Konzervipari Kutatóintézet és hat mezőgazdasági szakképző intézet, illetve
iskola megszüntetését is, miközben azt tapasztalják, hogy más intézményeket
gazdasági társasággá alakítanak, majd privatizálják őket. A Hetek által
megkeresett, felszámolás előtt álló intézmények dolgozói közül nem egy lapunktól
értesült a bejelentett intézkedésekről, míg mások felsőbb utasításra hivatkozva
hárították el a nyilatkozat lehetőségét.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) megkeresésünkre arról
tájékoztatott, hogy például a megszüntetni kívánt oktatási intézmények esetében
személyesen Benedek Fülöp szakállamtitkár fog tárgyalni az érintettekkel. A
kutatóintézetek pedig az átszervezések eredményeként a hagyományok megőrzése
mellett a gazdasági élet résztvevőivé válhatnak. Benedek Fülöp azt is
hangsúlyozta, hogy az általános kormányzati takarékosság jegyében természetesen
az agrártárcánál és háttérintézményeinél is végre kell hajtani a racionalizálási
programot.

Lapunk kérdésére Ángyán József kifejtette, hogy a kormányzati lépések
illeszkednek ahhoz az agrár- és vidékellenes filozófiához, amely a
Gyurcsány-kabinetet jellemzi. A professzor szerint mindezt szemléletesen
illusztrálják Mihályi Péter közgazdásznak, az Államreform Bizottság tagjának a
Faluvég című kerekasztal-beszélgetésen elhangzott mondatai (lásd keretes
írásunkat). Ángyán úgy látja, hogy igen sokszor a globális tőkeérdekek és helyi
képviselőik állnak szemben a helyi közösségekkel és gazdasági érdekekkel. A
magyar kormány pedig nem az egyéni gazdaságokat támogatja. Példaként említette a
birtokok életképességi határának magasra tolását, az EU által is preferált és
támogatott korai nyugdíjazás kérdésének halogatását, valamint a birtokok
generációk közötti átadásának kérdését.

Szűnjön meg a falu?

Mihályi Péter közgazdásznak, az Államreform Bizottság tagjának a Faluvég
című kerekasztal-beszélgetésen elhangzott mondatai.

Mihályi Péter: „Az oktatással kapcsolatban sincs a racionalizációnak
alternatívája. Ne zárjuk be az iskolákat a kistelepüléseken? Az orvosi
rendelőket is be kell zárni, a postát is. A biztosítók és a bankok már
elvonultak onnan. A társadalmi dinamizmus a városiasodásból vagy a járásokká
alakulásból áll. Az állam feladata, hogy arra ösztönözze az embereket,
mozduljanak el onnét, ahol vannak. Ha falun maradnak, a gyermekeik helyzetét
rontják, mert a kistelepüléseken nem lesz rendes egészségügy, rendes közlekedés.
Aki a kistelepülések érdekeit védi, valójában az ott élők és azok gyermekei
ellen beszél.”

Lányi András, író (Védegylet): „…Bizonyított, hogy az a falu, ahol az
iskolát bezárják, megszűnik – ugyanis a szülőkorú felnőtt lakosság tíz éven
belül elköltözik.”

Mihályi Péter: „Költözzön el.”

Magyar Nemzet: „Szűnjön meg a falu?”

Mihályi Péter: „Persze. Középkori hagyomány, miért kéne fenntartani?
Egész Nyugat-Európában nincs falu. A magyar települések többsége háromszáz
fősnél kisebb, életképtelen.”

Olvasson tovább: