Fotó: Somorjai László
Az országosan demonstrációiról közismert Magosz politikai elkötelezettsége
nyilvánvalóvá vált a Fidesszel kötött megállapodása után. Így idén márciusban
már arról szóltak a hírek, hogy Jakab István elnök csúcsminiszter lehet a
polgári kormányban. Orbán Viktor a választási vereség után részt vett a
gazdakörök kisteleki országos kongresszusán is. Itt arra tett ígéretet, hogy
vitás kérdésekben ki fog állni a gazdák mellett akár a Fidesz-frakció véleménye
ellenében is. Ugyanezen az eseményen – igen előrelátóan – létrehoztak egy
demonstrációt előkészítő bizottságot, hogy egyszerűbben, a kongresszus
összehívása nélkül lehessen tiltakozni, ha majd a régi-új kormány intézkedéseket
hoz.
Erre a bizottságra lehet, hogy hamarosan szükség lesz, mert a Magosz vezetői
egyenesen felháborítónak tartják a nyilvánosságra hozott kormányzati megszorító
program agráriumra vonatkozó részeit. Kinyilvánították, hogy mindent megtesznek
– persze alkotmányos kereteken belül –, hogy az elképzelések ne valósulhassanak
meg. Sőt felszólították a kormányt, hogy ha nem tudja a köz számára is fontos
állami feladatait ellátni, akkor nyugodtan mondjon le. Hét eleji
sajtótájékoztatójukon Ángyán József azt is kifejtette, hogy a magyar társadalom
hamarosan ki fog józanodni, ezért „fel kell készülnie az ellenzéknek arra, hogy
átvegye a dolgok irányítását”. A professzor bevallottan árnyékkormánypárti,
hiszen nem szabadna még egy olyan lehetőséget elszalasztani a felkészületlenség
miatt, mint amilyen 2004-ben adódott.
A Magosz többek között azt a kormányhatározatot bírálja, amely tartalmazza a
Konzervipari Kutatóintézet és hat mezőgazdasági szakképző intézet, illetve
iskola megszüntetését is, miközben azt tapasztalják, hogy más intézményeket
gazdasági társasággá alakítanak, majd privatizálják őket. A Hetek által
megkeresett, felszámolás előtt álló intézmények dolgozói közül nem egy lapunktól
értesült a bejelentett intézkedésekről, míg mások felsőbb utasításra hivatkozva
hárították el a nyilatkozat lehetőségét.
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) megkeresésünkre arról
tájékoztatott, hogy például a megszüntetni kívánt oktatási intézmények esetében
személyesen Benedek Fülöp szakállamtitkár fog tárgyalni az érintettekkel. A
kutatóintézetek pedig az átszervezések eredményeként a hagyományok megőrzése
mellett a gazdasági élet résztvevőivé válhatnak. Benedek Fülöp azt is
hangsúlyozta, hogy az általános kormányzati takarékosság jegyében természetesen
az agrártárcánál és háttérintézményeinél is végre kell hajtani a racionalizálási
programot.
Lapunk kérdésére Ángyán József kifejtette, hogy a kormányzati lépések
illeszkednek ahhoz az agrár- és vidékellenes filozófiához, amely a
Gyurcsány-kabinetet jellemzi. A professzor szerint mindezt szemléletesen
illusztrálják Mihályi Péter közgazdásznak, az Államreform Bizottság tagjának a
Faluvég című kerekasztal-beszélgetésen elhangzott mondatai (lásd keretes
írásunkat). Ángyán úgy látja, hogy igen sokszor a globális tőkeérdekek és helyi
képviselőik állnak szemben a helyi közösségekkel és gazdasági érdekekkel. A
magyar kormány pedig nem az egyéni gazdaságokat támogatja. Példaként említette a
birtokok életképességi határának magasra tolását, az EU által is preferált és
támogatott korai nyugdíjazás kérdésének halogatását, valamint a birtokok
generációk közötti átadásának kérdését.
2006. 08. 05. (X/31)
