Kereső toggle

Szeged kirobbanó formában van

Interjú Botka László polgármesterrel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Szeged városa - Magyarországon elsőként - 2006. május 12-én megkapta az
Európa Tanács legmagasabb kitüntetését, az Európa-díjat. A rangos grémium az
európai egység eszméjének terjesztésében elért sikereit és az európai
kapcsolatok fejlesztéséért tett erőfeszítéseit ismerte el az alföldi városnak.



Botka László. Országgyűlési képviselő és vidéki „sztárpolgármester”

Fotó: S. L.

Szeged a 62. település a díj 1955-ös alapítása óta, amely ezt az
elismerést birtokolja. Mit tudnak Önök, amit más nem?

– Talán előbb beszéljünk a díjról. Az Európa Tanács négyfokozatú kitüntetési
rendszerben értékel, melyből a legkisebb fokozat az Európa-diploma, utána jön a
Becsület Zászló, a Becsület Plakett, és a legmagasabb az Európa-díj. Utóbbit
évente egy európai városnak ítéli oda a tanács illetékes bizottsága. Ez a
választás idén Szegedre esett. Mind a négy díjra pályázni kell, ami idén 40
város versenyét jelentette. Az 1955-ös alapítású díj egy elismerés azon
településeknek, melyek a fejlődésükben, iránymutatásukban, szerepkörükben,
kisugárzásukban meghatározóak Európában. Pályázatunkban bemutattuk a város
dinamikus fejlődését, a környezetvédelmi beruházásoktól a városfejlesztésen, a
gazdaságfejlesztésen keresztül egészen az egyre szélesedő nemzetközi
kapcsolatrendszerünkig mindent. Szeged városának 17 testvérvárosi kapcsolata
van. Szűkebb régiónkban, a magyar–román–szerb határmenti régióban is intenzív és
jól működő regionális együttműködést hoztunk létre.

Minek apropóján szólalt fel a múlt heti ünnepségen?

– Strasbourgban kellett bemutatnom Szegedet azon az ünnepségen, melyen 27
település kapja meg a négyfokozatú díj első fokozatát, az Európa Diplomát.
Hagyomány immár, hogy az Európa-diplomás településeket az adott év Európa-díjas
városának polgármestere köszönti.

A díj konkrét átadására mikor kerül sor? Milyen gyakorlati haszna van az
elismerésnek?

– Az Európa Tanács vezetői szeptember 22-én Szegeden adják át a díjat a
városnak. 1955-ben úgy határoztak, hogy az Európa-díjas településeknek egy
önálló nemzetközi szövetséget kell létrehozniuk. Ez egy nagyon intenzíven és
hatékonyan működő szövetség, ha tetszik, egy exkluzív nemzetközi klub, amelybe
most Szeged város bekerült. Ezek a városok szorosan tartják a kapcsolatot,
rendszeresen vannak találkozók, megbeszélések. Az Európa-díjas városoknak az a
feladata, küldetése, hogy Európa fejlődésében irányt mutassanak, és abban
meghatározó szerepet vállaljanak. A díjhoz járul még egy nemzetközi
ösztöndíjprogram is, amelyet szegedi fiatalok nemzetközi és európai
tanulmányútjára lehet fordítani

Az Ön polgármestersége alatt elég sok minden történik Szegeden: autópálya,
Európa-díj és így tovább. Van még valami a tarsolyban?

– Fogalmazzunk úgy, hogy egy folyamat kezdetén vagyunk. Szeged tudásközpont,
és ma, ha Magyarország jövőjét végiggondoljuk, akkor a 21. századi tudásalapú
gazdaságban ez az igazi érték, amelyre építhetünk. Erre hoztuk létre Szegeden a
„biopolisz koncepciót”, amelynek az a lényege, hogy az egészségiparon belül a
biotechnológiára szeretnénk építeni Szeged jövőjét, hiszen ebben vagyunk erősek.
Több ezer kutató van a városban, és nagyszerű kutatás-fejlesztési eredmények
születtek az utóbbi években. Az infrastruktúra-fejlesztésben is vannak még nagy
terveink, habár egy hónapon belül átadjuk az új repülőteret. Nem kisebb a
célunk, mint hogy Szeged város néhány éven belül az egész régió legjobb és
legteljesebb közlekedési infrastruktúrájával rendelkező nagyvárosa legyen,
hiszen így tudjuk kiaknázni a földrajzi fekvésünkben rejlő lehetőségeket.

Olvasson tovább:

  • Véget vetne a milliós kártérítéseknek a kormány

    „Szinte mindent elkövettem, amire csak gondol, de gyereket és nőt nem bántottam” – mondta a Heteknek a több mint 30 éves börtönbüntetéséből bő egy esztendővel ezelőtt szabadult István, aki több mint 9 millió forint kártérítést kapott a rossz börtönkörülmények miatt.

  • Cigányúton az integráció

    Évtizedek óta sem az állam, sem a társadalom nem tudja se „lenyelni”, se „kiköpni” a romakérdést. Ezen belül kiemelt kérdés az integráció – most éppen Gyöngyöspata kapcsán, ahol százmillió (!) forint kártérítést kellene fizetnie az önkormányzatnak azon roma családok részére, akiknek gyermekeit...

  • Orbán, Európa és Irán

    A magyar diplomácia az utóbbi években bátrabban nyilvánult meg fontos nemzetközi ügyekben, sok esetben olyan kérdésekben is, amelyekben korábban inkább tartózkodóan viselkedett. Ilyen volt múlt héten az iráni helyzet is.