Kereső toggle

Feketegazdaság az egyházakban?

Áfaköteles lehet a keresztelés, esketés, temetés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Múlt héten Hiller István a tradicionális felekezetek képviselőit fogadta, és
ezzel egy időben az SZDSZ bejelentette, javasolják a vatikáni szerződés
felülvizsgálatát. Az egyházpolitikai „villongások” a héten is folytatódtak,
legutóbb az MSZP hívő tagozata olyan javaslattal állt elő, hogy a lelkipásztori
tevékenység minősüljön szolgáltatásnak, amely után áfát és személyi
jövedelemadót kell fizetni.



Hiller István a tradicionális felekezetek képviselőivel a Parlamentben

Fotó: Németh Tamás

A hívő tagozatban készült javaslat szerint az adó- és társadalombiztosítási
törvények elfogadásakor meg kell szüntetni az egyházakra és egyházi személyekre
vonatkozó, az általánostól eltérő szabályokat. Ez többek között azt jelentené,
hogy a szakrális szolgáltatások is általános áfakulccsal adózó, bejegyzett
szolgáltatásokká válnának, azaz a keresztelés, esketés, temetés, misemondatás s
a többi bekerülne a számlaköteles tevékenységek közé. A tanulmány arra is
felhívja a figyelmet, hogy még ma is előfordul olyan helyzet, amikor egyes
megyéspüspököknek papíron nincs adóköteles jövedelmük, és az egyházi
szolgáltatások díjából részesülő egyházi személyek sem fizetnek szja-t a
bevételek után. Az MSZP-sek szerint a társadalom jövedelemadót fizető részében
joggal vetődik fel az igény, hogy a fekete-gazdaságot ezen a téren is
felszámolják.

Donáth László szocialista képviselő, aki egyben gyakorló evangélikus lelkész is,
nem ért egyet az amúgy magáról nem sokat hallató hívő tagozattal. „Sem
lelkészként, sem politikusként nem tudok azonosulni az ötlettel. Szabadítsuk rá
az adóhatóságot az egyházakra?” – teszi fel a kérdést a politikus, és megjegyzi,
hogy a „szentségért nem lehet fizetni”, de ha valaki mégis adni akar, a lelkész
akkor sem tudna mit mondani az adóhatóságnak a perselybe dobott összeg
nagyságáról. Summázatában már a kérdés felvetése is amatőrizmusra utal.



Donáth László

A kereszténydemokraták országgyűlési képviselője, dr. Lukács Tamás az ötletet
magánakciónak tartja. Sőt, felszólította az MSZP-t, hogy foglaljon állást a hívő
tagozat közleményével kapcsolatban, mely szerinte a szocialisták ateista
tagozata is lehetne. „Az a helyzet, hogy a kormány ilyen megnyilvánulásokkal
tereli el a figyelmet az ország valós gondjairól” – véli Lukács.

Gusztos Péter, az SZDSZ ügyvivője nem ismeri a részleteket, de az SZDSZ ideális
egyházképétől nem idegen a gondolat, hiszen az önfenntartó egyházakat nem
kellene hogy finanszírozza az állam. A liberálisok szerint az államnak csupán az
egyházak oktatási, egészségügyi, szociális és egyéb közszolgálati tevékenységét
szabadna támogatnia, a felszabadult forrásokat pedig magasabb szintű szociális
ellátásra, étkeztetésre, gyermekvédelmi szakellátásra, fogyatékosok nappali
intézményi ellátására, utcai szociális munkára és hasonlókra kellene fordítani.
„A vatikáni szerződés felülvizsgálatát azért javasoltuk, hogy a szerződés egyes
pontjait át lehessen gondolni, és arról érdemi párbeszéd folyhasson” – tette
hozzá Gusztos, aki szerint a liberálisok nem tervezik a finanszírozás
átszabását, csupán a nyilvánosságot szeretnék arra emlékeztetni, hogy a
konkordátum milyen előnyökhöz juttat egyes egyházakat.

Donáth László szerint illúzió azt gondolni, hogy a bejegyzett egyházak a törvény
előtt egyenlők, hiszen politikai értelemben soha nem voltak és nem is lesznek
azok. Lukács Tamás ugyanakkor úgy véli, az lenne a legjobb, ha minden felekezet
azonos jogokkal rendelkezne.



Lukács Tamás

Az SZDSZ múlt heti közleményében azt is javasolja, hogy csak azon adófizetők
számára biztosítsák az egyházak támogatásának lehetőségét, akik kifejezetten e
célra áldoznának keresményükből, azaz az egyszázalékos felajánlásokat a
továbbiakban ne egészítse ki az állam. Ez a lépés azonban egyes felekezeteknél
elképzelhetetlen anyagi összeomlást idézne elő. „Ezt a rendszert a Horn-kormány
alatt az egyházakra oktrojálták. A kiegészítő részre azért volt szükség, mert
minden felekezetben vannak olyan korcsoportok, akiknek nincsen módja rendelkezni
az egy százalékról” – állítja dr. Lukács Tamás, aki nem érti, mi a problémája a
liberálisoknak a vatikáni szerződéssel. De ha mégis hozzá szeretnének nyúlni,
akkor a bécsi diplomáciai egyezmény szerint ennek módja nem egy
sajtótájékoztatón történő bejelentés lett volna. „Az SZDSZ-ről amúgy is
elmondhatjuk, hogy ellenségesen viszonyul a történelmi egyházakhoz” – mutat rá
az általa vélt mozgatórugókra a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési
képviselője.

Bizottság vizsgálja a vatikáni szerződést

A kormány bizottságot hoz létre, hogy értékelje a vatikáni megállapodás
tapasztalatait – jelentette be Hiller István oktatási és kulturális miniszter
szerdán, miután Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és a kormány több tagja
megbeszélést folytatott a tradicionális felekezetek vezetőivel. A bizottság
elnöke Tamás Pál lesz, tagjai pedig Horányi Özséb, Koncz Gábor, Kozma Tamás,
Lamm Vanda, Máté Tóth András és Wildmann János. A bizottságnak szeptember 30-áig
kell elkészítenie a jelentést. „A köztársaság kormánya kiegyensúlyozott és
kiszámítható viszonyt kíván az egyházakkal. Ezért folyamatos tárgyalásokat
fogunk folytatni” – fogalmazott a miniszter, aki az egyeztetéseket koordinálja
majd. A kormányfő tervei szerint évente két alkalommal tartanak hasonló
megbeszéléseket.

Olvasson tovább: