Kereső toggle

Vannak-e magyar oligarchák?

Nulláról a csúcsokra

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Léteznek-e Magyarországon oligarchák? Csányi Sándor, Demján Sándor vagy Széles Gábor, az ország leggazdagabbnak tartott üzletemberei összehasonlíthatók-e például az orosz milliárdosokkal? Az általuk irányított üzleti körök mekkora befolyással bírnak a magyar közéletre? Lehet-e azt mondani róluk, hogy "politika fölött álló" személyekké váltak, akiknek mindegy, hogy milyen színezet? kormány van hatalmon, az állammal akkor is kitűnő kapcsolatokat ápolnak? 



Széles Gábor Fotó: Somorjai L.

Kezdetben volt a vagyonnélküliség. Legalábbis ha azt nézzük, hogy 1988–89-re a kommunista és a "létező" szocialista államberendezkedésnek köszönhetően lényeges magántulajdonnal, tőkével egyetlen hazánkfia sem rendelkezhetett. A vállalatok állami tulajdonban voltak, tehát a privatizációs startpisztoly eldördülésekor minden magyar vállalkozó – elméletben – a nulla szintről indult. Az elmúlt tizenöt év alatt mégis kialakult egy olyan gazdasági elit, amelynek a vagyona milliárdokban mérhető. A leggazdagabbakról néhány éve lista is készülhet. 

Szalai Erzsébet szociológus-elitkutatónak, a Gazdasági elit és társadalom a magyarországi újkapitalizmusban cím? könyv szerzőjének az a koncepciója, hogy a késő kádári technokrata elit veszélyben érezvén az állami újraelosztásban elfoglalt pozícióit, lemondott hazai gazdasági tőkéjének egy részéről, beengedte a külföldi tőkét, hogy valódi tőkéssé válva részben megőrizze korábbi pozícióit. Magyarán üzletet kötöttek azért, hogy az új – már kapitalista – rendbe átmenthessék magukat, a csúcson maradhassanak, a nemzetközi elit pedig el- és befogadja őket.

Szalai, aki évek óta vizsgálja tudományos módszerekkel a magyar elithez tartozók életét, lapunknak elmondta: véleménye szerint a sajátos magyar viszonyok között a gazdasági elit "felső része" jól láthatóan felette áll a mindenkori politikai hatalomnak, sőt arra igen jelentős hatással bír – magyarul: befolyásolja. A szociológusnő szerint egy bizonyos vagyonszint felett szinte "lehetetlen" elkerülni a politikai befolyásoltságot, a legnagyobb vagyonok felhalmozásához elengedhetetlen volt a politikai tőke "kamatoztatása" is. 

A legnagyobb hatása a magyar politikai életre a jelenlevő multinacionális cégeknek van, melyeknek képviselői szinte már összenőttek az állami bürokráciával és a pártelitekkel. Ezeknek a helyi elittel szemben sokkal nagyobb hatásuk van a gazdaságra. Szalai Erzsébet úgy véli: a magyar elit tagjai közül ketten állnak a mindenkori politikai hatalom fölött: Demján Sándor befektető és Csányi Sándor, az OTP vezetője. Ők már a rendszerváltás előtt jelentős gazdasági, politikai és kulturális tőkével rendelkeztek, és ezt konvertálták tovább egészen a mai napig. 



Demján Sándor Fotó: MTI

A leggazdagabbakat felsoroló listákon jelenleg csak harmadikként szereplő Várszegi Gáborról, a Fotex tulajdonosáról nem lehet sokat tudni, mert egyfajta a nyilvánosság elől rejtőzködő életmódot folytat a, így azt sem lehet tudni, hogy mekkora hatással bír a gazdasági, politikai folyamatokra – állítja Szalai Erzsébet.

Tamás Gáspár Miklós filozófus szerint Magyarország nem elég nagy ahhoz, hogy az oroszországihoz hasonlóan valaki olyan elképesztő hatalmat szerezzen meg, mint amit megszerzett a Jelcin által kiemelt újgazdag réteg. A rendszerváltáskor itthon másképpen ment végbe a privatizáció is, ezért a legtöbb termelőegységet és a legtöbb forrást nagy társaságok, elsősorban külföldiek szerezték meg. Mindez nem kedvezett annak, hogy egy-egy kézben óriási gazdasági, politikai és egyéb hatalom összpontosuljon. 

Tamás Gáspár Miklós úgy véli, nincs Magyarországon olyan gazdag ember, akinek elég befolyása volna ahhoz, hogy akár egy-egy minisztérium fontos döntéseit abszolút befolyásolni tudná, de egy-egy konkrét megrendelést már igen. A filozófus példaként említette azt az esetet, amikor a kormány egy újfajta adónem bevezetését tervezte a bankoknál, amely ellen az egész bankszövetség tiltakozott. A leghangosabb Csányi Sándor, az OTP vezetője volt, de egyedül ő sem lett volna elegendő a terv megváltoztatásához. A bankszövetség együttes nyomására elérték, hogy a terveket számukra megfelelő módon módosítsák, de azt mégsem sikerült elérniük, hogy egyáltalán ne történjen meg az, amit a kormányzat akart. 



Csányi Sándor Fotó: MTI

Ha az életrajzokat végignézzük, könnyen megállapítható, hogy az elmúlt korszak uralkodó osztálya és a jelenlegi uralkodó osztály kétharmad részben azonos – tette hozzá Tamás Gáspár Miklós. 

Mind Tamás Gáspár Miklós, mind Szalai Erzsébet egyöntet? véleménye, hogy a magyar "tőkésosztály" – bár jelentős befolyással rendelkezik – mégsem hasonlítható össze a nemzetközi bank- és ipari tőke befolyásával, melyről viszont elmondható: nyomásával szemben egyetlen kormány sem tudott megállni. 

Thoma László szociológus, az ELTE Politikatudományok Tanszékének tanára leginkább azt tartja sajnálatosnak, hogy bemerevedett a magyar társadalom szerkezete. Az úgynevezett társadalmi mobilitás, a közép- és különösen a felső elitbe való bejutás esélyei minimálisra csökkentek. Mintha olyan időszak jött volna el nálunk, amikor a "gazdagok örökre gazdagok maradnak, a szegények pedig örökre szegények". A rendszerváltás időszaka leginkább az alaszkai aranylázhoz hasonlított, vagyonok születtek hirtelen, szinte a semmiből. Később azonban a demokratikus intézményrendszert már tudatosan úgy alakították ki, hogy az új elit védelmét biztosítsa. "Lehetne itt jólét és gazdagság, ha a magyar társadalomnak esélyt adtak volna arra, hogy kialakuljon egy széles középosztály. Ehelyett azonban az elitek érdekharcai közben a középosztályt elfelejtették. Fontos társadalmi rétegeket, mint például a pedagógusokat és az egészségügyieket lenyomták a kádári középosztály életszínvonalából az alsó osztályokba, miközben az oktatástól és az egészségügytől várják a társadalmi esélyegyenlőség megteremtését" – mondta Thoma László.

Éllovasok

2004-ben Széles Gábor és Demján Sándor lett a két leggazdagabb magyar 50-50 milliárd forintos vagyonnal.

Széles Gábor iparos milliárdos, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, a Videoton Rt. elnök-vezérigazgatója, az Ikarus Rt. és az 1981-ben alapított Műszertechnika Rt. tulajdonosa. Érdekesség, hogy talán el sem jut idáig, ha a lista második helyezettje, Demján Sándor, aki akkor még bankár, nem ad hitelt neki és csapatának az első gyár megvásárlásához. A végzettségét tekintve villamosmérnök Széles ma elnök-vezérigazgatóként vezeti cégeit. 

Demján Sándor vagyona szintén mintegy 50 milliárd forint. 

A második legvagyonosabb magyar saját bevallása szerint valójában a leggazdagabb, hiszen neki van a legtöbb barátja, és ő indította el a legtöbb nagyvállalkozót a milliárdossá válás útján. Ő volt az, aki a kereskedelmet otthagyva a Magyar Hitelbank elnök-vezérigazgatója lett, és főosztályvezetőnek maga mellé vette a százas listán ugyancsak szereplő, mára az OTP első emberévé lett Csányi Sándort. Demján az ÁFÉSZ-nél kezdte szakmai karrierjét a hatvanas évek közepén, azonban hírnevét a Skála áruházlánc megalakításával alapozta meg 1973-ban. A Magyar Hitelbank élén a nevéhez fűződnek Magyarország első privatizációi, 1996-ban az első bevásárlóközpont, a Pólus Center, 1999-ben pedig az első modern összetett városközpont, a WestEnd City Center megalapítása is. Jelenlegi cégével, a Trigránittal a román fővárosban, Bukarestben épít plázát.

A 2004-es adatok szerint a harmadik leggazdagabb magyar a "magyar vállalkozó megtestesítőjé"-nek számító Várszegi Gábor. Várszegi rendkívül sikeres, ugyanakkor meglehetősen ellentmondásos személyiség: az elsők közé tartozott, akik a gazdasági rendszerváltást követően olyan nagyvállalatot voltak képesek felépíteni, amelyet a nagy külföldi tőzsdei befektetők is méltónak találtak jelentős összeg? befektetésekre. 

Várszegi Gábor az Egyesült Államokból való hazatérése után, 1984-ben alapította meg első vállalkozását, a Fotex Rt.-t, érdekkörébe tartozik továbbá az Azúr kereskedelmi lánc, a Domus, a Balaton Bútorgyár, az Ajka Kristály. A tavalyi évben csökkent vagyona 40 milliárd körüli összegre rúg.

Csányi Sándor becsült vagyona 15 milliárd forint, pletykák szerint azonban ténylegesen elérheti az 50-100 milliárd forintot is, ezt azonban nem sikerült hiteles forrásokkal alátámasztani. Így ő a kilencedik. Az biztos, hogy az OTP elnök-vezérigazgatójának legalább 3-4 milliárd forint érték? OTP-részvénye van, és résztulajdonosa a Villányi Borászat Rt.-nek. Jelenleg a húsipar területén fektet be, megvásárolta a Pick Rt. részvénycsomagjainak jelentős részét. Csányi 1992-ben Antall József döntésére került az OTP vezetői székébe. 

Csák Mátétól Abramovicsig

Az oligarcha jelentése kiskirály. A magyar történelem során talán utoljára Károly Róbert király idején voltak igazi oligarchák: Csák Máté, Borsa Kopasz, Aba Sámuel. A kelet-európai rendszerváltozások során újra jelentős magánvagyonok keletkeztek, de igazi "kiskirályságok" csak az oroszországi "vadprivatizáció" során jöttek létre. Jelcin országlása során néhány tucat, addig vagyontalan bürokrata pár év alatt multimilliomos, mi több milliárdos vagy ahogy Oroszországban nevezik: oligarcha lett. Csubajsz, Hodorovszkij, Abramovics talán a legismertebbek közülük. Azonban az utóbbi évek során róluk is bebizonyosodott, nem állnak a törvény és főként Putyin elnök hatalma fölött.

Az elmúlt években összeállított listák alapján a száz leggazdagabb magyar ember közé minimum 2,4 milliárdos vagyonnal lehetett felkerülni. A top 100 összvagyona 600 milliárd forint, az első helyezettnek 50 milliárdja van. 

A száz leggazdagabb magyar ember listáján megtalálhatók bankárok, befektetők, gyárosok és műkincskerekedők. Többségük a rendszerváltás idején harmincöt-negyven éves volt, a késő Kádár-kor technokrata elitjéhez kapcsolódott, így szorgalma mellett erősen kamatoztatta kapcsolati tőkéjét is. Nagy részük befektető, ingatlanforgalmazó, gyáros, bankár. Van azonban köztük egykori pék, rádióriporter, autókereskedő és matematikus is. Olyan is felkerült a listára, aki egészségügyi vállalkozásból gazdagodott meg. 

A leggazdagabb lengyel azonban egyedül módosabb, mint a száz magyar együttvéve. A leggazdagabb román üzletember vagyonát csak a magyar lista első hét helyezettje együtt adná ki. A magyar gazdagok szeretnek rejtőzködni, ami miatt erősen különböznek nyugat-európai társaiktól, de még a lengyelektől és a románoktól is. Románia legtehetősebb polgára, Ion Tiriac egykori teniszedző például önmagáról nevezett el egy teret, és szentként szerepel egy templomi freskón.

Olvasson tovább: