Kereső toggle

Gyurcsány száz lépése

A pénz nem elég

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Gyurcsány Ferenc alaposan meglepte párttársait. Az államfőjelölő kongresszuson azt várták tőle, hogy nyilvánosságra hozza álláspontját a "Szili vagy nem Szili" kérdésben, ehelyett váratlanul reformokat jelentett be. Igaz, az elmúlt években lejáratódott reform kifejezés helyett a miniszterelnök kizárólag a "kis lépés előre" szófordulatot részesíti előnyben. Ellenzéki politikusok beismerésnek vették a bejelentést, mint mondják, kiderült, hogy a kormánypártok az érdemi kormányzás helyett csak dumáltak. 



Gyurcsány Ferenc bejelenti a száz lépés programját Fotó: MTI

Gyurcsány Ferenc kongresszusi beszédét úgy foglalhatnánk össze, hogy hiába osztott szét az MSZP–SZDSZ-kormány hihetetlen mennyiség? pénzt, "8000 milliárd forinttal költöttünk többet" az elmúlt három évben, a negatív közhangulat, az emberek elégedettségi szintje nem változott, a 2006-os választás "osztogatással" nem megnyerhető. 

A kongresszuson kiosztott "Eredmények és kihívások" cím? tanulmányban olvasható, hogy a miniszterelnöki beszédben statisztikai adatok hosszú sora volt hallható arról, milyen sok területen növekedtek az állami kiadások (béremelés a közszférában, nyugdíjemelés, családi támogatások növelése, lakástámogatás, egészségügyi közkiadások, oktatás, autópálya-építés stb.). Gyurcsány Ferenc azonban a sikerjelentés helyett a neki elküldött levelekből szemezgetett, hogy a küldöttek lássák "az érem másik oldalát" is.

Így megismerhettük egy budapesti férfi élettörténetét, akit, miután elvesztette munkahelyét – és mivel kora miatt nem tudott újra elhelyezkedni –, elhagyott a felesége, és sorra veszti el barátait. Egy másik levélíró is hiába tanult, sehol sem kap új állást. Mások arról számoltak be, hogy éjt nappallá téve kénytelenek dolgozni, míg mások arról, hogy a közhivatalokban milyen cinikus a bánásmód. 

Gyurcsány szerint "tettünk azért, hogy Magyarország élhető ország legyen, hogy azt érezhessék benne milliók, van esély tisztességes munkát végezni, közben mégis folyamatosan újra- és újratermelődik a kiszolgáltatottság, az alávetettség és a reménytelenség". A miniszterelnök válasza erre, hogy nem egyetlen nagy reformot kell bevezetni, hanem száz lépést tenni a "foglalkoztatáspolitikától az adópolitikáig, a családtámogatástól a lakástámogatásig, az oktatási rendszertől az egészségügyi rendszerig". A kormányfő utasította is minisztereit, hogy az adott területeken készítsék elő a változtatásokat. Első lépésként pedig leváltotta a pénzügyminisztert. 

Az előbbiekben már említett "Eredmények és kihívások" cím? tanulmányban részletezték is a kihívásokat. Mint kiderült, az elmúlt három évben a 8000 milliárd forintnyi kiadási többletnek mintegy a felét biztosították a növekvő állami bevételek, a másik felét a hitelek. 2002–2003-ban jelentősen emelkedett 800 ezer közszolgálatban dolgozó ember bére, azóta is minden évben volt béremelés, melynek köszönhetően a költségvetési szférában dolgozók átlagkeresete 17 százalékkal haladja meg a versenyszférában dolgozókét.

Bár három év alatt 1700 milliárd többletjövedelmet osztottak szét, a nem kellően differenciált illetményrendszer miatt sokan ma is joggal érzik úgy, hogy bérük nem fejezi ki munkájuk társadalmi fontosságát. Emellett az állampolgárok sem lettek sokkal elégedettebbek a közszolgáltatásokkal, mert a magasabb bérekkel nem mindenhol párosult magasabb teljesítmény. A nyugdíjak ugyancsak jelentősen növekedtek, a nyugdíjasok összességében 1700 milliárd forinttal több jövedelemhez jutottak, mégis továbbra is igazságtalanul eltérőek a nyugdíjak összegei, sokan élnek az amúgy sem magas átlag alatt. Ráadásul a népesség öregedése miatt a jövőben növekvő számú idős embernek kell (kellene) biztosítani a korrekt összeg? nyugdíjat. 

Miközben a Fidesz-kormány négy évig nem emelte a családi pótlékot, addig a szocialista-szabaddemokrata kormány minden évben emelt, és három év alatt a gyermekes családokhoz 280 milliárd forinttal több támogatás jutott. Ingyenes lett a számítógépes és nyelvvizsga minden középiskolás számára, ingyen kapják a tankönyveiket és bővülő körben az étkezést a rászoruló családok gyermekei. 100 ezerrel csökkent a gyermekvédelmi támogatásra jogosultak száma, azaz valamelyest enyhült a gyermekszegénység. Azonban még így is 670 ezer gyermek él olyan családban, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a havi 24700 forintot.

Mátrai Márta, az Országgyűlés Szociális és Családügyi Bizottságának fideszes elnöke szerint nem kis lépésekre, hanem teljes szemléletváltásra van szükség szociális területen. Egy emberközpontú programot kellene elindítani, de erre az idő sem elég, és a hiányos költségvetés sem alkalmas. Az emberek tömegei élnek ma szegénységben, küzdenek mindennapi megélhetési gondokkal. Az infláció miatt a nyugdíjemelések ellenére sem élnek jobban a nyugdíjasok, miközben a reálbérek is csökkennek. 

A szocialisták három év alatt 7000 forinttal emelték a minimálbért, ellentétben a polgári kormánnyal, amely annak idején 30500 forinttal emelte ezt az összeget – mondta a Heteknek a politikus asszony. 

Az egészségügyről így fogalmaz a kormányzati anyag: az MSZP-kormány a tevékenységét a megrokkant egészségügyi ellátás működőképességének helyreállításával kezdte. Az egészségügyi dolgozók béremelése mellett a kórházak felújításra, gép- és műszerbeszerzési programokra és a népegészségügyi programra költöttek. Három év alatt 950 milliárd forint többletforrás került az egészségügybe, az ágazat állapotával mégis mindenki elégedetlen. A rossz intézményi struktúra miatt az alacsony színvonalú ellátás is többletforráshoz jut, ezzel "elszívva" a pénzt a fejlesztéstől és a korszer?bb intézményektől. A hálapénz továbbra is "mérgezi" a rendszert, a korszer? gyógyszerek árai nehezen tarthatók kordában úgy, hogy közben ne növekedjenek mértéktelenül a gyógyszertámogatásra fordított állami kiadások, sem a lakosság terhei. 

Frajna Imre, az Orbán-kormány társadalombiztosítási alapokat felügyelő politikai államtitkára, a Fidesz egészségügyi szakértője a Heteknek elmondta, hogy ha a kormány sem tudja, hogy hová lett az a pénz, amit pluszban az egészségügyre költöttek, az elég nagy baj. Maga a rendszer nem alapjaiban rossz, de némi változtatásra szükség van, például el kell érni, hogy a járóbeteg-ellátás hatékonyabb legyen.

Frajna kifejtette, hogy Magyarország a GDP-jéhez képest jóval az európai átlag alatt költ az egészségügyre. Olyan reform nehezen elképzelhető, amelyhez ne kellene többletforrás, mégis javít az ellátás minőségén. A gyógyszer-finanszírozási problémákat csak magának köszönheti a kormány, hiszen hosszú ideig halogatták az ezzel kapcsolatos megállapodást – tette hozzá. 

Az elmúlt három évben az oktatás sem "úszta" meg többletmilliárdok nélkül, hiszen 1200 milliárd plusz szolgálta az oktatás színvonalának emelését. Mégis baj van: nem áll össze egy egységes felzárkóztató program, a kistelepüléseken rohamosan romlik a színvonal, és az oktatás nem igazodik a munkaerőpiachoz. Mindezt Gyurcsány Ferenc élőben megfejelte azzal a mondattal, hogy "olvasom Andor Mihály tanulmányát »Lépéskényszer« címmel, a napokban jelent meg. A magyar felnőtt lakosság harmadáról elmondható, hogy szinte képtelen megérteni, amit olvas, ezért még az is nehézséget okoz neki, hogy szakácskönyvből főzzön ebédet. A magyar iskolarendszer szinte már szegregációszerűen aszerint osztja szét a tudásjavakat, hogy ki milyen családból érkezik, kik voltak a szülei, honnan jött, faluból vagy városból."

Az említetett tanulmány szerint a pedagógusok béremelése sem hozott érezhető javulást. Az "ágazat" pénzfelhasználási hatékonysága romlott. Andor Mihály azt írta, hogy a magyar oktatási rendszer pedagógiai stratégiája elhibázott. Ez utóbbi gondolatokat a miniszterelnök már nem idézte, hiszen azzal a rendszerváltást követő tizenöt évből hetet oktatási miniszterként tevékenykedő szabaddemokrata Magyar Bálintot is bírálta volna. 

A miniszterelnök a munkaügy "reformját" is szóba hozta, bár az "Eredmények és kihívások" cím? tanulmány erre nem tért ki. Balsai István, az Országgyűlés Munkaügyi és Foglalkoztatáspolitikai Bizottságának ellenzéki vezetője szerint az egyre növekvő munkanélküliség jelzi azt, hogy az MSZP– SZDSZ-kormányt igazából hantakormánynak lehet csak nevezni. Mint lapunknak kifejtette: Portugáliában a 7 százalékos munkanélküliségi ráta kormányválságot okozott, miközben a magyar kormány bagatellizálja ezt az adatot. Az MDF-frakcióból a Fideszhez átült politikus szerint lényegi probléma, hogy az oktatás nincs összehangolva a gazdasági szektor igényeivel. A fiatal munkanélküliség "be van tolva" a felsőoktatás intézményeibe, ahol olyan diplomákat szereznek, amelyek nem versenyképesek. Eközben jól képzett szakmunkásokból országszerte hiány tapasztalható. A rendszer rossz,
mivel a reálszféra képviselőit nem engedik oda azokhoz a döntéshozó grémiumokhoz – mint például a megyei munkaügyi tanácsok –, ahol a foglalkoztatáspolitikai döntések születnek.

Az "Eredmények és kihívások" egyetlen területen nem talált hibát: az autópálya-építés terén. "2006-ban már látható lesz, hogy az MSZP az elmúlt négy évben Magyarország legnagyobb autópálya-építési programját hajtja végre, hiszen addigra autópálya vezet Debrecenbe, Nyíregyházára, Szegedre, Dunaújvárosba és Miskolcra."

Olvasson tovább: